A magyarországi tranzitzónákkal kapcsolatos eljárásról tárgyalt az Európai Bizottság

 

Megkezdődött az úgynevezett tranzitzóna-per Magyarországgal szemben. Az eljárást még az Európai Bizottság kezdeményezte, arra hivatkoznak, hogy a magyar menekültügyi törvény miatt sérülnek a migránsok alapvető jogai. A Századvég Alapítvány arra figyelmeztet, hogy a Soros György által támogatott Magyar Helsinki Bizottság félrevezető információkat közöl a tranzitzónákról – hangzott el az M1 Híradójában.

Vasúti kocsival és szögesdróttal zárták le a magyar hatóságok 2015. szeptember 14-én a Szabadka és Kelebia közti határszakaszt. Ez a vasútvonal volt az, ahol a legtöbb migráns heteken keresztül ellenőrizhetetlenül özönlött be Magyarországra Szerbia felől.


A zöldhatár lezárásával egyidejűleg életbe lépett a három elemből álló határzár is. A műszaki és élőerős védelem mellett szigorították az illegális bevándorlással kapcsolatos törvényeket, valamint kijelölték a tranzitzónákat is. Halász János, a Fidesz frakció-szóvivője akkor azt mondta: a kijelölt állomások Szerbia felé nyitottak, aki akar, azaz eljárás közben is elhagyhatja azt.

Pintér Sándor belügyminiszter akkor a tompai határon járva hangsúlyozta:

uniós elvárás a schengeni külső határ védelme.

Az ellenzék mégis drákói szigort emlegetett. A liberális Bősz Anett egy röszkei látogatás alkalmával azt állította: „még a börtönökben is humánusabban bánnak a hatóságok a rabokkal, mint ahogy a menekültekkel teszik a határon”. Több, Soros György által pénzelt szervezet is azzal vádolta Magyarországot, hogy a hatóságok bántalmazzák a menedékkérőket, illetve szándékos éheztetéssel próbálják rákényszeríteni őket arra, hogy visszaforduljanak Szerbia felé.

Egyikük volt a Magyar Helsinki Bizottság, amely két bangladesi bevándorlót felkarolva a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, hogy kimondassa: a tranzitzóna fogva tartást jelent, Szerbia pedig nem biztonságos ország. A bírói fórum első fokon 2,7 millió forintot ítélt meg a bangladesieknek, de mindketten eltűntek a hatóságok szeme elől.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára jelezte, fellebbeznek a döntés ellen.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága másodfokon hiába szólította a két bangladesi felperest, azok nem jelentek meg a tárgyalóteremben.

Azért jöttek a bírósághoz, hogy igazságot találjanak – magyarázkodott helyettük a Magyar Helsinki Bizottság jogásza. A bírói fórum nagytanácsát azonban nem hatották meg az érvek és a magyar államnak igazat adva világosan kimondta:

a tranzitzónában való tartózkodás nem számít jogellenes fogva tartásnak.

Az Európai Bizottság mindezek ellenére kötelezettségszegési eljárást folytat Magyarországgal szemben. Az unió legfelsőbb igazságszolgáltatási szerve, az Európai Bíróság pedig hétfőn kezdte tárgyalni a magyar tranzitzónák ügyét.

Magyarország csak reagált a megnövekedett migrációs nyomásra a jogszabályok megváltoztatásával – így kommentálta a hazánkat képviselő ügyvéd a brüsszeli kifogásokat. A bíróság sajtóreferense azt mondta: nem ez az egyetlen ügy, ami Magyarországgal szemben folyik az Európai Bíróságon. A legismertebb a kvóta-ügy, illetve a Stop Soros néven ismertté vált kötelezettségszegési eljárás.

Lehóczki Balázs sajtóreferens azt mondta: a tranzitzóna-perben legkorábban a nyári szünet előtt születhet ítélet.

A címlapfotó illusztráció.