Várhelyi: Az Európai Bizottság az eddiginél hitelesebb uniós bővítési folyamatot javasol

 

Az Európai Bizottság az uniós csatlakozási folyamat továbbvitele érdekében hitelesebbé, dinamikusabbá, kiszámíthatóbbá és politikailag megalapozottabbá kívánja tenni az eljárást – közölte Várhelyi Olivér szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős uniós biztos a bővítési folyamat reformjáról szóló bizottsági előterjesztés bemutatásakor szerdán Brüsszelben.

Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős tagja, miután bemutatta a bővítési folyamat reformjáról szóló bizottsági előterjesztést Brüsszelben (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Elmondta, hogy a bizottság konkrét lépéseket javasol a csatlakozási folyamat megerősítése és javítása mellett a teljes jogú uniós tagság elérése érdekében.

Várhelyi Olivér közölte: határozottan kiáll amellett, hogy meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával. Bejelentette azt is, hogy a májusban Zágrábban tervezett EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előkészítéseként a régióra vonatkozó gazdasági és beruházásfejlesztési tervet fog előterjeszteni.

Először az alapkérdésekről kezdenék meg a  tárgyalásokat

Kiemelte, a hiteles uniós perspektíva biztosítása érdekében az eljárásnak a kölcsönös bizalomra és az Európai Unió, illetve a nyugat-balkáni országok egyértelmű elkötelezettségére kell épülnie.

A hitelesség megerősítéséhez még nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az alapvető reformokra, mindenekelőtt a jogállamiság, a demokratikus intézmények működése és a közigazgatás terén, valamint a tagjelölt államok gazdaságára” – fogalmazott.

A magas szintű politikai és szakpolitikai párbeszéd lehetőségeinek bővítése érdekében az uniós bizottság az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozók rendszeres megrendezését és a miniszteri szintű kapcsolattartás intenzívebbé tételét javasolja.

Várhelyi Olivér hozzátette, a tárgyalási folyamat dinamikusabbá tétele érdekében először az alapkérdésekről kezdenék meg a  tárgyalásokat, és ezeket zárnák le utoljára. Az e területen elért eredmények fogják meghatározni a tárgyalások általános ütemét.

(Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)

A javaslat szerint az uniós bizottság egyértelműbben meg fogja határozni, mit vár az egyes bővítésre váró országoktól a folyamat különböző szakaszaiban, a kiszámíthatóság érdekében a kritériumrendszeren a folyamat ideje alatt nem változtat. Világosabbá fogja tenni, milyen pozitív következményekkel járhat a reformok terén elért haladás, illetve milyen negatív következményekkel jár a haladás elmaradása. Pontosabban meg fogja határozni, milyen feltételeket kell teljesíteniük a továbblépéshez, valamint a polgárok érdekeit közvetlenül szolgáló, világos és kézzelfogható ösztönzőket biztosít majd.

Ilyen ösztönző lehet például a gyorsított integráció és az egyenlő versenyfeltételek megőrzése mellett az egyes uniós szakpolitikákba, uniós piacokra és uniós programokba való fokozatos belépés, továbbá a finanszírozás és a beruházások növelése. Minél több előrelépést tudnak felmutatni a tagjelölt országok a reformjaik terén, annál jobban haladhat előre csatlakozási folyamatuk – közölte.

A bizottság intézkedéseket javasol

Kiemelte ugyanakkor, hogy a bizottság intézkedéseket javasol, amelyekkel szankcionálható a reformok végrehajtása vagy a csatlakozási folyamat követelményeinek teljesítése során esetleg tapasztalt súlyos vagy elhúzódó stagnálás, illetve visszalépés. A tárgyalásokat bizonyos területeken szüneteltetni lehetne, vagy a legsúlyosabb esetekben akár teljes egészében fel is lehetne függeszteni, illetve lehetőség lenne már lezárt fejezeteket újból megnyitni.

A szorosabb integráció előnyeit, például az uniós programokhoz való hozzáférést, fel lehetne függeszteni vagy vissza lehetne vonni, továbbá csökkenthető lenne az uniós finanszírozás hatóköre és intenzitása.

Az Európai Bizottság azt reméli, hogy a tagállamok jóváhagyják a javaslatot, és megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Észak-Macedóniával és Albániával, még a május 6-án kezdődő zágrábi EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozót megelőzően – tette hozzá Várhelyi Olivér. Erről ugyanis, akárcsak új tagállamok felvételéről, jelenleg is a tagállamokat tömörítő tanács dönt, és csakis egyhangú döntéssel határozhat, vagyis minden tagállamnak vétójoga van.

Új lendületet kaphat a nyugat-balkáni bővítés

Gál Kinga és Deli Andor fideszes európai parlamenti (EP-) képviselők a tervezet EP-bizottsági bemutatását követően reményüknek adtak hangot azzal kapocslatban, hogy azáltal új lendületet kaphat a nyugat-balkáni bővítés.

Gál Kinga kiemelte: a javaslat bizonyítja, hogy a magyar biztos mindent megtesz, hogy áthidalja a bővítéssel kapcsolatos aggályokat, és hidat építsen a csatlakozási tárgyalások megkezdését támogató, illetve az ezzel szemben szkeptikus tagállamok között.

Deli Andor nyilvánvalónak nevezte, hogy az Európai Bizottság elkötelezett a nyugat-balkáni bővítése mellett. „Most a bővítés folytatásával kritikus tagállamok térfelén pattog a labda. Remélhetőleg azok is elégedettek lesznek az új módszertannal, így mielőbb megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Albániával és Észak-Macedóniával ” – közölte.

Hozzátette, így remélhetőleg Szerbia és Montenegró csatlakozási tárgyalásai is felgyorsulnak, és a két élen járó balkáni állam már az Európai Unió kapuján fog kopogtatni 2024-ben.