Háttal Európának címmel a magyar média- és szólásszabadságról, az akadémiai életről, illetve az oktatási rendszerről sötét képet festő jelentést mutattak be kedden a Momentum, a Demokratikus Koalíció és az MSZP európai parlamenti képviselői. Az elmúlt években több ilyen jelentés is megjelent Magyarországról.
A kép illusztráció (Fotó: EP/Philippe Bissin)
A Tavares-, majd a Sargentini-jelentés után egy újabb dokumentum jelent meg, ezúttal a magyar baloldali értelmiség tollából, Cseh Katalin, Donáth Anna és Dobrev Klára támogatásával. Az anyagot harminc, magát függetlennek nevező értelmiségi készítette, akik állítják, hogy tudományos igényességgel és nem politikai megrendelésre dolgoztak.
A bemutatón részt vevő és felszólaló Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő azt mondta, az irományt eljuttatja az Európai Néppártnak is.
A jelentéseknek két típusa is van
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában elmondta, az utóbbi években rengeteg olyan jelentés született, ami
Hozzátette, ennek két különböző csoportját különíthetjük el, vannak a hivatalos jelentések, (Sargentini, Tavares), amelyek jellemzően az Európai Parlamentben vagy más hivatalos, uniós fórumon születnek.
A kép illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger)
A másik kategóriába az Oktatói Hálózat által is nyilvánosságra hozott, a kultúra, a művészet, a tudomány és média szabadságával foglalkozó dokumentumok tartoznak.
Szánthó Miklós elmondta, az ilyen jellegű dokumentumokat a különböző NGO-k és médiaszervezetek szakmányban gyártják. Hozzátette, ezeknek a jelentéseknek az egyik műfaji jellemzője, hogy
A jelentés készítői azonban igyekeznek úgy eladni a nyilvánosság számára írásukat, mint egy megbízható, független szakértők által készített helyzetjelentést.
Saját liberális felfogásukat közvetítik
Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint ezekben a jelentésekben a „szakértők” általában saját liberális világfelfogásukat közvetítik, és ezeket kérik számon a magyar kormányon. Az Oktatói Hálózat által kedden nyilvánosságra hozott jelenésen is érződik ez, mivel a szerzők azzal vádolják a kormányzatot, hogy sérti a művészeti, kulturális szabadságot, belenyúl a köznevelésbe, ezáltal korlátozva ezen területek autonómiáját – fogalmazott Szánthó Miklós.
A dokumentumban azt is leírják – tette hozzá –, egyik nagy szívfájdalmuk, hogy a kormány kiemelten kezeli a magyar nemzet határokon átnyúló összetartozását.
Tényleg függetlenek a jelentések szerzői?
Halkó Petra, a Századvég Alapítvány nemzetközi elemzője is kiemelte, a jelentések egyik visszatérő eleme, hogy magukat függetlennek valló szakértők készítik, mégis
Hozzátette, ennek egyik konkrét példája, hogy a most bemutatott jelentés szerzői között szerepel Tóth Csaba, aki jelenleg Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti képviselőjének kabinetfőnöke.
A dokumentum készítői minden esetben próbálják kihangsúlyozni, hogy nem politikai megrendelésre készítik helyzetjelentéseiket, hanem a hazájuk iránt érzett aggodalmuk vezeti őket ebben – fogalmazott a szakértő.
Ha azonban ez tényleg így lenne, akkor például a most nyilvánosságra hozott dokumentumot sem egy olyan konferencián mutatták volna be, amelynek a magyar ellenzék volt a házigazdája, illetve nem buzdítják arra az uniós tagországok vezetőit, hogy ítéljék el Magyarországot – mondta a Századvég elemzője.
