Elfogultak a Magyarországról szóló jelentések

 

Háttal Európának címmel a magyar média- és szólásszabadságról, az akadémiai életről, illetve az oktatási rendszerről sötét képet festő jelentést mutattak be kedden a Momentum, a Demokratikus Koalíció és az MSZP európai parlamenti képviselői. Az elmúlt években több ilyen jelentés is megjelent Magyarországról.

A kép illusztráció (Fotó: EP/Philippe Bissin)

A Tavares-, majd a Sargentini-jelentés után egy újabb dokumentum jelent meg, ezúttal a magyar baloldali értelmiség tollából, Cseh Katalin, Donáth Anna és Dobrev Klára támogatásával. Az anyagot harminc, magát függetlennek nevező értelmiségi készítette, akik állítják, hogy tudományos igényességgel és nem politikai megrendelésre dolgoztak.

A bemutatón részt vevő és felszólaló Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő azt mondta, az irományt eljuttatja az Európai Néppártnak is.

A jelentéseknek két típusa is van

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában elmondta, az utóbbi években rengeteg olyan jelentés született, ami

mondvacsinált okok alapján elítéli a magyar kormány tevékenységét.

Hozzátette, ennek két különböző csoportját különíthetjük el, vannak a hivatalos jelentések, (Sargentini, Tavares), amelyek jellemzően az Európai Parlamentben vagy más hivatalos, uniós fórumon születnek.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger)

A másik kategóriába az Oktatói Hálózat által is nyilvánosságra hozott, a kultúra, a művészet, a tudomány és média szabadságával foglalkozó dokumentumok tartoznak.

Szánthó Miklós elmondta, az ilyen jellegű dokumentumokat a különböző NGO-k és médiaszervezetek szakmányban gyártják. Hozzátette, ezeknek a jelentéseknek az egyik műfaji jellemzője, hogy

a szakmaiság, a függetlenség, az objektivitás álcájába burkolva, valójában egy nyílt politikai deklarációt fogalmaznak meg.

A jelentés készítői azonban igyekeznek úgy eladni a nyilvánosság számára írásukat, mint egy megbízható, független szakértők által készített helyzetjelentést.

Saját liberális felfogásukat közvetítik

Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint ezekben a jelentésekben a „szakértők” általában saját liberális világfelfogásukat közvetítik, és ezeket kérik számon a magyar kormányon. Az Oktatói Hálózat által kedden nyilvánosságra hozott jelenésen is érződik ez, mivel a szerzők azzal vádolják a kormányzatot, hogy sérti a művészeti, kulturális szabadságot, belenyúl a köznevelésbe, ezáltal korlátozva ezen területek autonómiáját – fogalmazott Szánthó Miklós.

A dokumentumban azt is leírják – tette hozzá –, egyik nagy szívfájdalmuk, hogy a kormány kiemelten kezeli a magyar nemzet határokon átnyúló összetartozását.

Tényleg függetlenek a jelentések szerzői?

Halkó Petra, a Századvég Alapítvány nemzetközi elemzője is kiemelte, a jelentések egyik visszatérő eleme, hogy magukat függetlennek valló szakértők készítik, mégis

egyértelműen kimutatható, hogy milyen politikai irányhoz tartoznak.

Hozzátette, ennek egyik konkrét példája, hogy a most bemutatott jelentés szerzői között szerepel Tóth Csaba, aki jelenleg Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti képviselőjének kabinetfőnöke.

A dokumentum készítői minden esetben próbálják kihangsúlyozni, hogy nem politikai megrendelésre készítik helyzetjelentéseiket, hanem a hazájuk iránt érzett aggodalmuk vezeti őket ebben – fogalmazott a szakértő.

Ha azonban ez tényleg így lenne, akkor például a most nyilvánosságra hozott dokumentumot sem egy olyan konferencián mutatták volna be, amelynek a magyar ellenzék volt a házigazdája, illetve nem buzdítják arra az uniós tagországok vezetőit, hogy ítéljék el Magyarországot – mondta a Századvég elemzője.


A teljes beszélgetés itt hallgatható meg.