Áder János: Hosszú távú nemzeti közmegegyezés kell a klímavédelemmel kapcsolatban

 

Újév alkalmából interjút készített a közmédia Áder János köztársasági elnökkel. A beszélgetésben ezúttal is hangsúlyos szerepet kapott a klímavédelem kérdése, amivel kapcsolatban az államfő emlékeztetett: az erre vonatkozó uniós stratégia kidolgozásakor – elsősorban a V4-ek ajánlására – megerősítettek egy régi-új elemet a dokumentumban, „A szennyező fizet” elvét, ami 1987 óta szerepel az uniós közösség alapelvei között.

Áder János köztársasági elnök újévi köszöntője (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Nincs jobboldali és baloldali klímaváltozás – hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Az államfő közmegegyezést, nemzeti minimumot sürgetett a kérdésben.

Tudatosan nem használta a klímavédelem szót az újévi köszöntőjében

Az államfő a rádióinterjúban kiemelte: újévi köszöntőjében tudatosan nem használta a klímavédelem szót, mert a teremtett világ megőrzésének csak egy kis szelete a klímavédelem problémája. A klímavédelem

nem érinti például a fenyegető vízválságot,

a műanyaghulladék újrahasznosítását, a termőföld védelmét, a biodiverzitást, az élővilág sokszínűségének megőrzését – fejtette ki.

Hangsúlyozta: maga is sok időt szánt arra, hogy a probléma fontosságáról beszéljen, mert ezek a kihívások nem egy kormányzati vagy önkormányzati ciklus időszakára jelentenek feladatot helyi vagy országos ügyekkel foglalkozó politikusoknak, hanem ciklusokon túlnyúló, a következő generációk jövőjét alapvetően meghatározó kérdésekről van szó, amelyeknek mindannyian érintettjei vagyunk.

Miért ne lehetne közmegegyezés, nemzeti minimum, konszenzus, hogy ebben a kérdésben értsünk egyet és közösen dolgozzunk? – tette fel a kérdést az államfő.


A fővárosi klímavészhelyzet kihirdetése politikai retorikai próbálkozás

A főváros új ellenzéki vezetése által kihirdetett klímavészhelyzetet egy deklarációnak nevezte. Önmagában deklarálni, hogy klímavészhelyzet van, nem több, mint politikai retorikai fogás – értékelt Áder János.

Rámutatott: amikor vészhelyzet van – például most Ausztráliában a tűzvészek miatt –, akkor evakuálják az embereket és rendkívüli intézkedéseket kell bevezetni, ám Budapesten ilyen nem történt. Az új budapesti városvezetés arról döntött, hogy majd elkészül két tanulmány, amelyekben megvizsgálják annak a lehetőségét, hogy a vészhelyzet idején és a vészhelyzetet követően mit is kell majd tenni.

Áder János kitért arra: Magyarország a közé a huszonegy ország közé tartozik a világon, amelyekben 1990 óta úgy csökkent az energiafelhasználás és a szén-dioxid-kibocsátás, hogy

közben az ország GDP-je jelentősen nőtt.

Magyarországnak ezt a pozíciót meg kell tartania, ezért nyilvánvaló, hogy a kibocsátást a következő években is csökkenteni kell – hangsúlyozta a köztársasági elnök.

Hozzátette: az áramtermelés szén-dioxid-mentessé tételéről szóló vita Magyarországon leegyszerűsödött a paksi atomerőmű bővítésének kérdésére. Ma atomenergia nélkül a párizsi klímacélokat nem lehet teljesíteni, ezt mondja az ENSZ tudományos tanácsadó testülete, az OECD és a Nemzetközi Energia Ügynökség is, de év végén az Európai Unióban is kimondták ezt.

A Magyarországon előállított áram több mint kilencven százaléka szén-dioxid-mentes lesz

A köztársasági elnök szerint, ha megépül a két új paksi erőműblokk és a másik négy is működni fog, a Magyarországon előállított áram több mint kilencven százaléka szén-dioxid-mentes lesz.

Arról is beszélt, hogy a széntüzelésű Mátrai Erőműben az állam többségi tulajdont szeretne szerezni: az Európai Unióban döntés született az unió ötven szénrégiójának átalakítására – a hírek szerint százmilliárd eurós forrással –, és az ötven régió egyike lesz a Mátrai Erőműhöz tartozó lignitbányarendszer.

Itt a tervek szerint részben gázerőmű, részben hulladék-, illetve biomassza-égetés történik majd, a rekultivált területekre pedig naperőműparkot építenek – mondta.

Ennek következtében

a Mátrai Erőmű energiatermelése fontos része marad a magyar energiarendszernek,

munkahelyeket tudnak megőrizni, egy fontos infrastrukturális fejlesztéssel pedig megoldják, hogy lényegesen kevesebb szén-dioxid-kibocsátás történjen 2030-tól, mint napjainkban – foglalta össze Áder János.

Az államfő hangsúlyozta: mindezek megvalósításához szükség van állami felelősségvállalásra. Az államnak felelőssége van az ellátásban és a környezetkárosítás megelőzésében is – mutatott rá.