Védeni kell a törvényhozás méltóságát és tekintélyét

 

Kedden elfogadta a parlament azt a házszabály-módosítást, amelyet a kormánypártok kezdeményeztek a parlamentben rendszeresen előforduló, az ellenzéki pártok által generált botrányok miatt. A megszavazott szigorítások értelmében akár hatvan napra is kitilthatják az Országgyűlésből azt a képviselőt, aki fizikai erőszakot alkalmaz.

(Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Elfogadta a parlament 135 igen szavazattal 54 ellenében kedden az Országgyűlés működését érintő törvények módosítását, amely alapján a jövőben szigorúbban büntethetők a T. Ház rendjét megsértő képviselők. A legfontosabb módosítások közt szerepel a kizárás, a kitiltás, a szankcióként kiszabható tiszteletdíj-csökkentés mértékének emelése, az állam ellenőrzésére vonatkozó képviselői jog gyakorlásának szigorítása, illetve az országgyűlési őrség feladatainak bővítése. A Fidesz frakcióvezetője korábban úgy fogalmazott, hogy „trágárságnak, ocsmányságnak és rendzavarásnak nincs helye az Országgyűlésben”.


Szigorú szabályokat alkalmaznak a rendbontó képviselők esetében

Deák Dániel, XXI. Század Intézet vezető elemzője az Ütköző műsorában elmondta, minden európai uniós tagországban a házszabály precízen szabályozza azt, hogy az egyes képviselők, frakciók, mit tehetnek meg, mit engedhetnek meg maguknak. Hozzátette, Olaszország, Belgium, Németország és az Európai Parlament is szigorú szabályokat alkalmaz azokkal a képviselőkkel szemben, akik rendbontást követnek el, fizikai erőszakot alkalmaznak. Kiemelte, a képviselőkkel szemben súlyos szankciókkal lépnek fel, a pénzbírságon túl az eltiltást is alkalmazzák sok országban.

XXI. Század Intézet vezető elemzője felhívta a figyelmet, hogy „a most

módosított szabályozás értelmében akár hatvan napra is ki lehet zárni az Országgyűlés munkájából

azt a képviselőt, aki fizikai erőszakot alkalmaz”. Fontos hangsúlyozni, hogy az eltiltott képviselők szavazati joga nem kerül felfüggesztésre, az általa képviselő választópolgárok ugyanúgy képviselve lesznek az Országgyűlésben, a képviselő a szavazásokon részt vehet úgy, hogy más képviselőt bíz meg szavazata leadásával – tette hozzá Deák Dániel. Titkos szavazás esetén a képviselőnek kijelölnek egy helyet, ahol szavazhat.

Már a 2014–2018-as parlamenti ciklusban is voltak atrocitások

Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője elmondta, ha visszatekintünk a 2014–2018-as ciklusra, számos olyan performance-szal találkoztunk, ami sértette a parlament méltóságát. A törvényhozás méltóságának és tekintélyének megőrzéséhez fűződő alkotmányos érdeket, illetve jogvédelmet szükséges és arányos szabályozással védeni kell – tette hozzá. Kiemelte,

a jogbiztonság és egyéb más alkotmányos elv megkérdőjelezhetetlen.

Ifj. Lomnici Zoltán arra is emlékeztet, hogy a mostani szabályozással, ami kimondja a hatvannapos felfüggesztést és a hatvannapos tiszteletdíj-megvonást még mindig nem zárkózunk fel az európai szinthez.

Módosítják a frakcióalapítás szabályait

A parlament döntött a frakcióalapítás szabályainak megváltoztatásáról is, ami ellen ugyancsak hevesen tiltakoztak az ellenzéki képviselők. A kormány részéről elhangzott, hogy a függetlenként mandátumot szerzett képviselők függetlenként, a pártszínekben bejutók a támogatójuk frakciójában végezzék munkájukat, mert ez tükrözi a választói akaratot a jelenlegi szabályozás szerint. A többletjogosultságok miatt olyan képviselők alkottak eddig frakciót, akikre nem szavaztak kellő számban a választók.

(Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Deák Dániel szerint az ellenzéki pártok egy része rádöbbent arra, hogy

a botránypolitizálás, és az a „színház”, amit műveltek az elmúlt időszakban, káros.

Hozzátette, nem véletlen, hogy most a házszabály módosításáról szóló szavazás alatt nem csináltak újabb cirkuszt. Volt, aki hátat fordított, de komolyabb atrocitás nem történt a parlamentben – emelte ki. Deák Dániel véleménye szerint az ellenzékiek rádöbbentek arra, hogy az az út, amit eddig követtek nem kifizetődő, és ronthat a presztízsükön is.

„A választópolgárok egy választás alkalmával világosan kinyilvánítják, hogy melyik pártot támogatják, és melyik párt részéről akarják látni a parlamenti képviseletet” – mondta Deák Dániel. Hozzátette, a Párbeszéd jelenleg 0–1 százalék közötti támogatottságú, egy politikusa ül a parlamentben. Deák szerint ez sok kérdést felvet, például hogy

van-e létjogosultsága egy Párbeszéd-frakciónak az Országgyűlésben.

A mostani változtatások lényegében a korábbi házszabály elveit öntötte betonba, hiszen korábban is arról volt szó, hogy csak annak a pártnak lehet frakciója a parlamentben, amelyik megmérette magát a választásokon.

Ifj. Lominci Zoltán szerint az MSZP és a Párbeszéd szövetségét még nem lehet a Fidesz–KDNP-hez hasonlítani. Véleménye szerint A Fidesz–KDNP mintáját Németországban találjuk meg a CDU–CSU pártszövetségben. „Kétségtelen tény, hogy a Keresztény Szociális Unió Bajorországon kívül más tartományban nem is indul választáson, és ha országos szintre leosztanánk azt, hogy hány szavazatot kap a párt, akkor szövetségi szinten nem kerülne be a Bundestagba. Ettől függetlenül senki sem vonja kétségbe, hogy a CDU–CSU meghatározó politikai erő Németországban” – mondta ifj. Lomnici Zoltán.


A teljes beszélgetés itt hallgatható meg.

A címlapfotó illusztráció.