Tavaszra elkészülhet a gyermekvédelmi stratégia

 

Várhatóan jövő tavaszra elkészül a kormány gyermekvédelmi stratégiája – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára egy a gyermekjogi világnap alkalmából tartott keddi budapesti rendezvényen.

Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára (Fotó: MTI/ Kovács Attila)

Cikkünk frissült.

Novák Katalin az új dokumentum kidolgozásának szükségességét azzal indokolta, hogy számos új veszély leselkedik a gyerekekre, melyek tíz-húsz évvel ezelőtt még nem voltak, vagy nem voltak olyan intenzívek, mint napjainkban, illetve korábban jobban meg tudta a fiatalokat védeni ezektől a család és a helyi közösségek.

Az államtitkár elmondta, a stratégia a digitális veszélyekkel szembeni védelem mellett kiterjed egyebek mellett az örökbefogadás útjának hatékonyabbá tételére és a nevelőszülői hálózat további erősítésére annak érdekében, hogy minden gyermek családban nőhessen fel.

Utalt arra, hogy a múlt évi családvédelmi konzultáción is arra kapott megerősítést a kormány, hogy további intézkedéseket hozzon ezen a területen.

Novák Katalin az Egyszülős Központban a gyermekjogok érvényesítéséről rendezett kerekasztal-beszélgetésen vett részt, amelyet annak alkalmából tartottak, hogy az ENSZ harminc éve, 1989. november 20-án fogadta el gyermekjogi egyezményt.

Az államtitkár az azóta eltelt idő egyik legnagyobb eredményének azt mondta, hogy ma már nemcsak beszélnek a gyermekek jogairól, hanem általános érték és elvárás a társadalomban, hogy a gyermek méltóságát nem szabad megsérteni, valamint az, hogy a gyermekekkel szembeni bármilyen fizikai vagy lelki erőszak, bűncselekmény.

A gyerekek jogai a felnőtteknek és a döntéshozóknak kötelezettséget jelentenek, elsősorban arra, hogy fizikai, anyagi és szellemi biztonságban, szeretetben neveljék fel őket – mondta.

A gyermeknek joga van ahhoz, hogy szerető családban, közösségben nőjön fel, ha pedig ez a joga sérül, akkor arra megoldást kell találni – húzta alá az az államtitkár. Szerinte ebben az anyagi támogatásoknak is és a helyi civil vagy egyházi közösségeknek fontos szerepük lehet.

A gyermekszegénységről szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy olyankor az őket nevelő család van nehéz helyzetben, ezért a családon keresztül kell segíteni.

Novák Katalin elmondta azt is, hogy az otthonteremtési program a gyermeküket egyedül nevelő szülők számára is elérhető; a csok igénybevevőinek 11 százaléka ilyen család, 2017-től pedig a bölcsődei, mini bölcsődei felvétel során az egyedülálló szülők gyermekei előnyt élveznek.

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke is arról beszélt, hogy a gyermeknek mindkét szülőhöz joga van, az erkölcsi felfogás és a társadalmi tapasztalat is ezt támasztja alá. A jogászoknak mindig figyelemmel kell lenniük a gyerekek érzelmi helyzetére – mondta.

A gyermek érdeklődő, mindenkit szeret, vagy ha nem, azt megmondja, mert őszinte. Fontos, hogy a gyermekek jogai úgy érvényesüljenek, hogy ezeket az értékeket meg tudják őrizni felnőttkorukra – fogalmazott.

Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy „a jog általában magától érvényesül a családi asztal mellett”, mert ha jó a családi légkör, az azzal jár, hogy a szabályokat követjük, a gyermeki jogokat pedig betartjuk. Ha pedig mégsem – folytatta –, akkor az államnak kell beavatkoznia a gyermeki jogok védelmében, ezt garantálja az alaptörvény, az egész jogrendszer és a nemzetközi egyezmények.

Hozzátette: az Ab-hez gyermekjogi kérdésekben igen ritkán fordulnak, ami valószínűleg azt is jelenti, hogy alapvető rendszerbeli problémák nincsenek.

Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora is arra hívta fel a figyelmet, hogy nem azért vannak jogok, mert az ENSZ vagy az alkotmány listába szedte őket, hanem azért, mert az emberi méltóságból fakadnak, a jogi dokumentumok csak elismerik mindezt.

Ezért nem a listát kell megtanítani a gyerekeknek, hanem olyan életet kell biztosítani nekik, ahol ezek a demokratikus reflexek automatikusan ivódnak beléjük – fogalmazott.

Beszterczey András, a Református Egyház Szeretetszolgálati Irodájának vezetője szerint „a gyereknek jogában áll szeretve lenni”, és a természetes szülő-gyerek kapcsolat határozza meg, hogyan nő fel.

Az egyházaknak nem az ítélkezés a dolguk, ha sérül valami a családban, hanem az a küldetésük és feladatuk, hogy ezekben a helyzetekben segítőként lépjenek melléjük, ezért működtet a református egyház például gyermekvédelmi szakellátást is – emelte ki.