Az észak-amerikai protestáns magyar egyházak nemzetmegtartó erejével, valamint az erdélyi délutáni oktatási programmal foglalkozott a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma szórvány- és diaszpóra-munkacsoportja keddi budapesti ülésén.
Szászfalvi László, a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka (Fotó: MTI/Soós Lajos)
A nem sajtónyilvános ülésről Szászfalvi László (KDNP) és Keresztes László Lóránt (LMP) társelnökök közleményben tájékoztattak.
A magukat magyarnak vagy magyar származásúnak vallók csak kis számban használják otthonukban a magyar nyelvet
Azt írták, a tanácskozáson Lizik Zoltán, az Amerikai Magyar Református Egyház püspöke arról beszélt, hogy a magukat magyarnak vagy magyar származásúnak vallók csak kis számban használják otthonukban a magyar nyelvet, de a templom minden korban a nyelv és a közösség megtartásának helyszíne volt. Elmondta, az egyházi közösségek nagy része a magyar házak szerepét is betölti, működtet hétvégi iskolát, ugyanakkor sok helyen találkoznak a kettős küldetés nehezen megválaszolható dilemmájával, a hit vagy a nemzeti hovatartozás a fontosabb.
A püspök kifejtette, főleg a régi, utánpótlás nélküli gyülekezeteknél jelentkeznek komoly nehézségek, ami összefügg a közelmúlt társadalmi–gazdasági átalakulásaival. Ugyanakkor az elmúlt tíz évben szinte trendfordító hatással bírt az anyaország érdeklődésének és odafigyelésének látványos erősödése, ami fontos érzelmi hátteret teremt a magyarként való megmaradáshoz.
Az elmúlt időszakban sikerült a Csendes-óceán partvidékén tíz új gyülekezetet alapítani
Lizik Zoltán bemutatta a gyülekezetek között tapasztalható területi különbségeket, amelyekről elmondta, a nyugati fiatal gyülekezetek erősek, az egyháziakon túl kulturális-közösségi programokat szerveznek. Kitért arra is, az elmúlt időszakban sikerült a Csendes-óceán partvidékén tíz új gyülekezetet alapítani, illetve többet újranyitni a Nagy Tavak térségében.
A munkacsoport tagjaiban felvetődött, hogy a Kőrösi Csoma Sándor-program lelkész ösztöndíjasai mellett utazó lelkészekre is szükség volna.
Nagy Zoltán Levente, az erdélyi Iskola Alapítvány elnöke arról beszélt, hogy a délutáni iskolák célja az anyanyelvi oktatás vonzerejének növelése a vegyes családokban is, valamint az identitás megőrzése, a magyar oktatás erősítése és a családok közvetett anyagi támogatása a kilenc szórványmegyében és Bukarestben. Az ősszel indult, a magyar kormány által finanszírozott program 380 millió forintos keretből működik, ennek jelentős része személyi költség és étkeztetési hozzájárulás.
A programban részt vevő diákok nagy többsége magyar családból érkezik
Közölte, a délutáni iskola jelenleg 1812 iskolást, 84 pedagógust és 33 iskolát érint, helyszínei az iskolák mellett egyházi és civil közösségi terek. A programban részt vevő diákok nagy többsége magyar családból érkezik, a vegyes hátterű tanulók aránya több mint 20 százalék, de a gyermekek 4,5 százaléka román család tagja.
Fontos körülmény, hogy a program nemcsak délutáni gyerekfelügyeletet jelent, hanem készség- és képességfejlesztő gyakorlatokat is biztosít. A szülők visszajelzései pozitívak, a kezdeményezés sokat segít az erdélyi magyar oktatáson, a szórványon túl a tömbvidékekről is több kérés futott be a program kiterjesztésére – olvasható a közleményben.
