Nem kell nyelvvizsga a felsőoktatási jelentkezéshez

 

A kormány visszavonja azt a korábbi döntését, amely középfokú nyelvvizsga meglétéhez kötötte a felsőfokú tanulmányok megkezdését – mondta a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Hozzátette: számos szervezet kérte ezt, a többi közt a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a roma szakkollégiumi hálózat, valamint a nyelvtanárok egyesülete. Recep Tayyip Erdogan török elnök budapesti látogatásával összefüggésben hangsúlyozta: Törökország Magyarország szövetségese a NATO-ban és Európa egészének legfontosabb szövetségese a migráció megállításában.

(Fotó: MTI/Soós Lajos)

Cikkünk frissült.


Gulyás Gergely közölte: az intézkedés bevezetése egyes ágazatokban komoly nehézséget jelentett volna. Példaként az óvóképzést és a mezőgazdasági felsőoktatást hozta.

Konszenzus most sem volt a hat évvel ezelőtt meghozott döntés visszavonásáról – fűzte hozzá. Gulyás Gergely a magyar fiatalok nyelvtudásáról azt mondta: az uniós rangsor végén található. Szólt azokról az intézkedésekről, amelyeket a kormány korábban hozott a nyelvtudás javításáért. Az esetleges jövőbeli nyelvvizsga-kötelezettséget firtató kérdésre azt felelte: nem lát esélyt arra, hogy a most feloldott szigorítást egy-két éven belül visszaállítanák.

A HÖOK üdvözli a kormány döntését a kötelező nyelvvizsga-követelmény eltörléséről

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) üdvözli a kormány döntését a kötelező nyelvvizsga-követelmény eltörléséről, a hallgatói szervezet egyúttal a nyelvtanulás fontosságára hívja fel a figyelmet.

A tömörülés csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: a HÖOK több javaslattal is élt az illetékes minisztérium felé, amelyek közül az általa is legkedvezőbbnek ítélt megoldást fogadta el a kormány.

Törökország Magyarország szövetségese a NATO-ban

Törökország Magyarország szövetségese a NATO-ban és Európa egészének legfontosabb szövetségese a migráció megállításában – mondta a miniszter Recep Tayyip Erdogan török elnök budapesti látogatásával összefüggésben.

Gulyás Gergely hozzátette: Magyarország minden szövetségesével és valamennyi nagyhatalommal jó viszonyra törekszik. A Törökország területén lévő hárommillió bevándorló Európának megoldhatatlan nehézséget okozna, ha a törökök nem gondoskodnának az ellátásukról – mutatott rá.

Elmondta azt is, az elmúlt évben az EU majdnem minden fontosabb vezetője tárgyalt a török elnökkel. Az EU kötelezettséget vállalt Törökország migrációval kapcsolatos tevékenységének komoly anyagi eszközökkel történő támogatására – emlékeztetett.

Magyarország a bővítést támogatja

Gulyás Gergely a következő uniós költségvetéssel kapcsolatos kérdésre úgy felelt: a még hivatalban lévő Európai Bizottság által benyújtott előterjesztést a tagállamok többsége még tárgyalásra sem tartja alkalmasnak. Úgy látta: olyan nagyok a véleménykülönbségek, hogy még a horvát uniós elnökség alatt sem születhet megállapodás, az szerinte a német elnökség alatt várható, mert az képviselhet kellő erőt arra, hogy rábírja a feleket a megállapodásra.

(Fotó: MTI/Soós Lajos)

Magyarország is fontos zászlóvivője a bővítésnek Európában – mondta. Hozzátette: a megválasztott bizottsági elnök Várhelyi Olivér jelöltségét már visszaigazolta, és korábban arról is biztosította a kormányt, hogy a bővítés- és szomszédságpolitikai portfólióért felel majd a magyar biztos. Nem tud arról, hogy ebben bármiféle változás lenne – ismételte meg.

Gulyás Gergely akadémikusnak nevezte az euróval kapcsolatban kialakult vitát. Magyarország azt vállalta, hogy időkorlát nélkül, de valamikor bevezeti a közös valutát – emlékeztetett.

A kormány reméli, hogy a főváros mielőbb választ ad a nyitott kérdésekre

A miniszter emlékeztetett arra, hogy a szerdai kormányülésen részt vett Karácsony Gergely, Budapest új főpolgármestere, és azt remélik, hogy a főváros a még nyitott kérdésekre mielőbb választ ad.  Hozzátette: a kormány bízik benne, hogy a politikai és a fejlesztésekben fennálló nézetkülönbségek ellenére az együttműködés korrekt lesz a következő években a fővárossal.

Megerősítette, hogy a kormány jó néhány fejlesztést fontosnak és értékesnek tart, de tudomásul veszi, hogy a főpolgármester és a közgyűlési többség akaratával szemben Budapesten komoly fejlesztéseket szinte lehetetlen megvalósítani, vagy legalábbis olyan nehézségekbe ütközik, ami nem éri meg.

Sajnálatos a főváros Liget-projekttel kapcsolatos álláspontja

Sajnálatát fejezte ki a Liget-projekttel kapcsolatos közgyűlési álláspont miatt, szerinte „a nyugati világ legnagyobb kulturális beruházást” töri derékba az önkormányzati választás eredménye. Megjegyezte, a Nemzeti Galéria új épülete a Városliget mindössze 1,5 százalékát foglalná el.

Gulyás Gergely kitért arra, hogy november végéig várják a főpolgármester válaszát az atlétikai stadion építése ügyében, míg az egészségügy területén a kormány világossá tette: szívesen tárgyal fontos budapesti kérdésekről a főpolgármesterrel, még ha azok nem is tartoznak a hatáskörébe.

(Fotó: MTI/Soós Lajos)

Hozzátette: az egészségügy kerületi hatáskör és ma is több CT van, mint kerület. Közölte, a jövő évi költségvetésben csak az Egészséges Budapest programra 42 milliárd forint van. A miniszter a Fővárosi Közgyűlésben született döntéseket kérdésre úgy kommentálta: a választás előtti ígéretek és a választást követő cselekedetek közötti különbség már az első közgyűlés után óriási. Megszűntek azok a gesztusok, amelyekkel Tarlós István is élt, például a fővárosi cégek felügyelőbizottságaiban az ellenzéknek nem biztosították a képviseletet.

Visszajöttek azok, akik a fővárost egyszer már tönkretették

Emellett „elképesztő és szégyenteljes kisstílűségnek” ítélte, hogy a két, a kormánypártok által támogatott független polgármestert a közgyűlés nem a fővárosi ellenzékhez számítja. Ugyanazok jöttek vissza, akik Demszky Gábor alatt a várost egyszer tönkretették – jegyezte meg.

Világos a törvényi szabályozás, egy új Budapest-törvény csak politikai termék lehet – indokolta, miért nem támogatja a kormány Karácsony Gergely javaslatát. Közölte azt is: ha nem épül meg az atlétikai stadion, a kabinet vidéki helyszínt keres, de ha ott sem lehetséges a lebonyolítás, akkor le kell mondani a világbajnokság megrendezéséről.

Az egészségbiztosítási alap támogatása 34 milliárd forinttal nő

A kormány támogatta az egészségbiztosítási alap több mint 34 milliárd forinttal történő megemelését – jelentette be Gulyás Gergely.

Közölte: a döntés azt a célt szolgálja, hogy bizonyos egészségügyi szolgáltatások szélesebb körben legyenek elérhetők. Példaként említette az emlődaganat vagy a nem kissejtes tüdődaganat kezelésére szolgáló készítmények alkalmazását, a terápiás paletta szélesítését és a várólisták rövidülését.

Beszámolt arról is, hogy a kormány még novemberben tárgyalni fog egy komplex javaslatot a kórházak finanszírozásáról annak érdekében, hogy felszámolható legyen a kórházak adósságállományának újratermelődése. Finanszírozási rendszerhiba van – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy ha az nem változik, a probléma nem oldható meg. Megjegyezte: például a traumatológiai ellátás állandó hiányt termel, míg a szívgyógyászat jól finanszírozott.

Hozzátette: a kabinet ugyancsak támogatja a Szegedi Tudományegyetemen egy integrált „fejközpont” létrehozását, azaz a jelenleg külön működő arc- és állcsontsebészeti, szájsebészeti, fül-orr-gégészeti, fej- és nyaksebészeti, idegsebészeti és szemészeti ellátásokat egy tömbbe vonását, az előkészítésre 450 millió forintot biztosítottak.

(Fotó: MTI/Soós Lajos)

A miniszter közölte azt is, hogy a kormány támogatta a zalaegerszegi Mindszenty-múzeum és konferenciaközpont megvalósítását nyolcmilliárd forintból. Megjegyezte, a fejlesztésre beérkezett árajánlatok a tervezettnél magasabbak, de a szükséges forrást biztosítja a kormány.

Gulyás Gergely elmondta, a kormány támogatja a közbeszerzési törvény módosítását, azt szeretnék, ha élesen elválna egymástól az európai uniós pénzek, illetve a belföldi pénzek felhasználásával kapcsolatos szabályozás. Az eddigi kettős, a Miniszterelnökség és a közbeszerzési hatóság általi ellenőrzés lassította az eljárásokat, ezért a közbeszerzés hatálya alá eső belföldi beruházásoknál a kormány elegendőnek tartja, hogy ha a közbeszerzési hatóság állít ki tanúsítványt – hangsúlyozta, hozzátéve: remélik, ez érdemben gyorsítja a beruházásokat.

A nemzeti érdek képviseletének az a minimuma, hogy a magyar pártot, magyar jelöltet támogatjuk

Volt kérdés arról, hogy a Momentum nem a magyar, hanem a liberális párti román jelöltet támogatja a román elnökválasztáson. Gulyás Gergely közölte, eddig azt tapasztalták, hogy a román ügynökök fedésben dolgoznak, ha magyar nemzetiségűek voltak, akkor is. Ez egy új jelenség – mondta.

A magyar nemzeti érdekek képviseletének az a minimuma, hogy ha egy határon túli párt van, akkor azt a magyar politikának egységesen támogatnia kell – rögzítette. Szégyellje magát az, aki egy magyar párttal szemben egy korrupt liberális, nem magyar jelöltet támogat – tette hozzá.

Kérdezték arról is, hogy a főváros leállította a XIII. kerületben lévő Szent István parkba tervezett Szent István-szobor felállításának előkészületeit. A miniszter azt mondta, lehetőséget adna az új közgyűlésnek arra, hogy válasszon Szent István és Lukács György között.

Arra a felvetésre, hogy a székesfehérvári polgármester javasolta, az augusztus 20-i állami ünnepségeket vidéken tartsák, Gulyás Gergely közölte, lehetne arról vita, hogy egy-egy nemzeti ünnepet vidékre vigyenek. A német egység napját Németországban minden évben más tartományban ünneplik – közölte.

Szólt arról is, hogy a második gazdaságvédelmi akcióterv a jövő év első felében kerülhet az Országgyűlés elé, hasonlóan az újabb családvédelmi intézkedésekhez. A győri polgármester-választással kapcsolatban azt mondta, minden győri potenciális jelölt. Jövő héten lesz Fidesz-elnökségi ülés, várhatóan ott szóba kerül ez a kérdés – tette hozzá. Kitért arra is, hogy Borkai Zsolt polgármester távozásával a győri közgyűlés gondoskodik majd a helyettesítéséről.

Ki akarja szűrni a kormány a visszaéléseket

A minimálbér korábban rögzített összegének esetleges módosításáról közölte: a kormány eddig és ezután is elfogadja a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseleteinek megállapodásaként született összeget. Hozzátette: a gazdasági adatok alapján nem feltétlenül kell módosítani a korábban meghatározott értéken.

Beszámolt arról is, hogy bár döntés nem született, a kormány foglalkozik a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) kiterjesztésével, akár az értékhatár növelésével. Hozzátette: a visszaéléseket ki akarja szűrni a kormány, az adó emelése azonban nem várható.