Kezdődhet a harc a pozíciókért az ellenzéken belül

 

A vasárnapi önkormányzati választásokon az ellenzékváltás elmaradt, de elkezdődött az ellenzéken belüli harc az új pozíciókért, bizottsági helyekért. Félő, hogy az ellenzéki városokban az önkormányzati pozíciókat ugródeszkaként használják az országos politika felé – mondták elemzők a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

(Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Kiszelly Zoltán politológus a vasárnapi választási eredményeket döntetlenként értékelte. Négy mérkőzésen kettőt az ellenzék, kettőt a kormánypártok nyertek. A főpolgármesteri szék mellett a fővárosi kerületek többségét elvitte az ellenzék, több helyen csak pár száz szavazattal

A másik két meccset viszont a kormánypártok nyertek. „A 23 megyei jogú városból 13-ban a Fidesz irányíthat, míg a megyei közgyűlésben egyértelmű többséget szereztek a kormánypártok” – mondta. Ahol listás választás volt, ott nem működött az egy ellenzéki jelöltre épülő ellenzéki taktika.

A Századvég elemzője, Palóc André szerint korai még a kétpólusú rendszer kialakulásáról beszélni. „Az ellenzéki pártok a korábbi  sikertelen próbálkozások után most össze tudtak fogni” – mondta.

A kormánypártok mozgósítása Budapesten jobban sikerült, mint az EP-választás során, Tarlós Istvánra többen szavaztak, mint amennyien a Fidesz listájára voksoltak májusban.

A politológus szerint a Borkai-ügy nem volt hatással a jobboldali szavazók választókedvére a fővárosban, az elkötelezett kormánypárti szavazók elmentek választani vasárnap. A baloldali médiára jellemző, a kormánnyal szembeni ellenszenv viszont megfigyelhető volt.

„Az ellenzéki pártok azzal az ígérettel fogtak össze, hogy bárki, csak a kormánypártok ne.”

Pártszimpátia is döntött

Kiszelly Zoltán szerint a korábbi önkormányzati választásokon megfigyelhető volt, hogy a hivatalban lévő kormánypárti polgármester 5-15 százalékkal magasabb támogatásra számíthatott, mint az őt jelölő párt. Példakánt Tarlós Istvánt hozta fel.

„Ez a hatás azonban a nagyvárosokban és a fővárosban most nem érvényesült” .

A vasárnapi választáson a 3,5 millió szavazóból 1,8 millióan támogatták a kormánypártokat, míg 1,4 millióan az ellenzéki jelölteket. „A kistelepüléseken a független képviselőkre leadott szavazatok jelentik a különbséget” – tette hozzá.

Úgy vélte, hogy inkább egy pártszavazást láttunk, ami inkább az országgyűlési vagy az EP-választásra jellemző. Az ellenzékváltás elmaradt, de az ellenzéken belüli harc zajlik.

„Látni kell, hogy az MSZP süllyedése lelassult, de a Momentum és a DK láthatóan pályázik az ellenzéki vezető szerepre. Ezért nem mindegy, hogy az egyes ellenzéki pártoknak mekkora frakciója lesz, hogyan osztják el a pozíciókat” – hangsúlyozta.

A politológus szerint a labda az ellenzék térfelén pattog, a kritika mellett alternatívákat is be kell mutatniuk.

„Félő, hogy az ellenzéki városokban az önkormányzati pozíciókat ugródeszkaként használják a 2022-es országgyűlési választásokra. A helyi ügyek helyett inkább országos ügyekben vesznek részt. A helyi emberek fizethetik meg az árát annak, ha az együttműködés helyett a konfliktus lesz meghatározó” – fűzte hozzá .

A kampányköltéssel összefüggésben a Századvég elemzője elmondta, hogy a fővárosban az ellenzéki pártoknak sikerült kialakítani egy korábban nem tapasztalt médiafölényt, és a baloldali médiumokból eltűnt Karácsony Gergely bírálata.

Szerinte baloldali narratíva, hogy a jobboldal vert helyzetben van, és a választásokat a baloldal nyerte. A megyei közgyűlések mindegyikében a kormánypártok érték el a legjobb eredményt, és nominálisan is több szavazatot kaptak, mint az összes ellenzéki párt együtt.

„Az összkép azt mutatja, hogy a Fidesz továbbra is a legerősebb párt”

– mondta .

Úgy vélte, a klímavészhelyzet is arra szolgálhat, hogy permanens válságra hivatkozva az új fővárosi vezetésnek ne kelljen napi praktikus ügyekkel foglalkozni.

Tovább erősödhet a DK és a Momentum

„A legtöbb önkormányzati testület egyszínű, vagyis a polgármester és a képviselők ugyanahhoz a politikai párthoz, pártszövetséghez tartoznak” – mondta Kiszelly István. Szavazategyenlőség esetén van szerepe a polgármesternek, akinek előterjesztési és vétójoga van.

Az ellenzék esetében a nagy kérdés, hogy melyik pártnak hány fős frakciója lesz. Ez alapján dől majd el, hogy kinek hány bizottsági és felügyelő bizottsági hely jut a városvezetésben, illetve a fővárosi cégekben. A politológus szerint nagy lesz a csábítás, hogy egy nagyobb csoporthoz csatlakozzon egy-egy képviselő.

Úgy vélte, hogy a DK és a Momentum a kisebb pártok rovására próbál megerősödni. Szerinte Gyurcsány Ferencnek nem érdeke, hogy sikeres városvezető legyen, mert akkor ismét indulhatna  2022-ben a miniszterelnöki posztért.

A Momentum és a DK tehát erősödni szeretne, az MSZP viszont megállítani a lejtmenetet. Ennek a konfliktusnak lesznek leképeződései a helyi településeken. „Nagyon nem mindegy, hogy milyen alpolgármestert választanak, mert ők akár később képviselőjelöltként is szóba jöhetnek három év múlva” – tette hozzá.

 „Látványos árulásokra, átigazolásokra kell számítani”

– fogalmazott.

Palóc André szerint a fővárosban az alpolgármesterek kijelölése rögtön konfliktus helyzeteket szülhet. Egyelőre nem tudni, hogy Karácsony Gergely, aki a hibahatáron lévő Párbeszéd (P) társelnöke, kiket jelölhet a posztra.

„Érdekes lesz megnézni, amikor praktikus kérdésekben kell dűlőre jutniuk az ellenzéki pártoknak és az alpolgármestereket kijelölni, milyen tanácsadókat, cégeket foglalkoztatnak” – mondta.


A teljes beszélgetést itt hallgathatják meg