A nemzetiségi szavazólapok kétnyelvűek

 

Nemcsak magyarul, hanem az adott kisebbség nyelvén is olvasható 11 nemzetiség szavazólapja a vasárnapi nemzetiségi választáson. A roma és az örmény szavazólap azonban csak magyarul készült el, mivel e két nemzetiség esetében a magyar is hivatalos nyelvnek számít.

Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke a nemzetiségi szavazólap borítékjának mintáját mutatja az október 13-i önkormányzati és nemzetiségi választás szavazólapjainak gyártásáról tartott sajtótájékoztatón az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. budapesti nyomdájában 2019. szeptember 23-án (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Kövesse velünk percről percre az önkormányzati választás történéseit! Folyamatosan frissülő cikkünkért ide kattintson.

A települési nemzetiségi választáson több olyan szabály is van, amely jelentősen eltér az önkormányzati választás előírásaitól. Ilyen az is, hogy a szavazólapot két nyelven kell elkészíteni.

A nemzetiségi választópolgárok egyszerre választják meg a települési, területi (megyei és fővárosi), valamint országos önkormányzatukat.

A nemzetiségi választáson csak azok szavazhatnak, akik szeptember 27-ig felvetették magukat a nemzetiségi névjegyzékbe, ezt 318 ezren tették meg.

A törvény szerint csak azokon a településeken lehetett nemzetiségi választást kiírni, ahol a legfrissebb (2011-es), önkéntes bevalláson alapuló népszámlálás adatai szerint legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat. A Nemzeti Választási Bizottság ez alapján 1745 településen tűzte ki az összesen 2715 választást.

A választás megtartásának azonban feltétele, hogy legalább annyi – három vagy öt – jelölt induljon a települési nemzetiségi választáson, ahány tagú lenne a települési nemzetiségi önkormányzat. A választást nem tartják meg akkor sem, ha senki nem jelentkezett a településen a nemzetiség névjegyzékébe.

A vasárnapi adatok szerint 527 települési nemzetiségi választás marad el. Ha a választás elmarad, már csak a következő általános választáskor van mód települési nemzetiségi önkormányzati választás megtartására.

Ha a választás megtartható, akkor a nemzetiségi névjegyzéken szereplő választópolgárok ugyanabban a szavazókörben adhatják le voksukat nemzetiségük képviselőire, mint ahol a polgármesterre és képviselő-testületre szavaznak. A nemzetiségi választópolgároknak a nemzetiségi szavazólap átvételekor a külön nemzetiségi névjegyzéket is alá kell írniuk.

A voksoláshoz nemzetiségenként külön – zöld színű – szavazólapot kellett készíteni, a jelöltek a választási bizottság által kisorsolt sorrendben szerepelnek rajtuk.

A szavazólapot két nyelven (magyarul és a nemzetiség nyelvén) kellett elkészíteni, de a jelölt nevét csak a jelölt kérésére, a jelölőszervezet nevét pedig kizárólag a jelölőszervezet kérésére kellett feltüntetni a kisebbség nyelvén is. A kétnyelvűséget olyannyira komolyan vették, hogy nemcsak a „szavazólap” megnevezést, hanem a dátumot és a szavazás helyes módjára történő felhívást (azt, hogy szavazni érvényesen csak a jelölt neve melletti karikába tett két, egymást metsző vonallal lehet) is feltüntették a nemzetiség nyelvén.

A roma és az örmény nemzetiség esetében a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerint a nemzetiség által használt nyelvnek számít a magyar is, így a szavazólap csak magyar nyelvű.

A szavazólapokat nemcsak a települési, hanem a területi (megyei és fővárosi), valamint az országos választásra is két nyelven kellett elkészíteni.

(Fotó: MTI/Kovács Tamás)

A nemzetiségi választás zöld szavazólapjait zöld borítékba kell tenniük a választóknak. A borítékot mindenképpen le kell zárnia a választónak, mert a lezáratlan borítékban lévő, valamint a borítékon kívül található szavazólapok érvénytelenek.

A nemzetiségi választóknak arra is figyelniük kell, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának fehér színű szavazólapjai ne kerüljenek a nemzetiségi zöld borítékba. A zöld borítékokat ugyanis a helyi vagy területi választási bizottsághoz szállítják a szavazás után (attól függően, hogy tartottak-e települési választást), hogy az számolja össze a szavazatokat. A Nemzeti Választási Bizottság a héten kiadott iránymutatásában úgy foglalt állást, hogy a zöld borítékba kerülő fehér szavazólapokat nem lehet figyelembe venni az eredmény megállapításakor.

A Magyarországon elismert 13 nemzetiség a következő: bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán.