Böröcz: Magyarország mindkét totalitárius rendszert teljes szörnyűségében tapasztalta meg

 

Magyarország mindkét totalitárius rendszert teljes szörnyűségében tapasztalta meg: a náci rémuralomnak „rövidebb, de annál kegyetlenebb” idő jutott, a kommunizmus azonban több mint négy évtizeden át uralkodott itt – jelentette ki a Fidesz frakcióvezető-helyettese a totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából tartott csütörtöki megemlékezésen, Budapesten.

Böröcz László a Gulag-áldozatok V. kerületi, Honvéd téren álló emlékművénél hangsúlyozta: a 20. század megmutatta, hogy „a születésükkor nemesnek tűnő elvek” milyen embertelenné válnak totalitárius kiteljesedésükben. A diktatúrák áldozatai arra figyelmeztetnek, hogy ezt soha nem szabad engedni – tette hozzá.

Közölte: „míg Európa nyugati felén a nácizmust általánosan elítélik, addig a kommunizmusra nem kevés politikus és értelmiségi csendes elnézéssel tekint”.

Böröcz László példaként említette, hogy az Európai Bizottság elnöke Németországban Karl Marx-szobrot avatott, amiből „tudhatjuk, hogy valami nincs rendben Európában”. Álláspontja szerint ez az eltérő mérce egyszerre igazságtalan, sérti a kommunista terror elszenvedőinek érzéseit és az áldozatok emlékét, és veszélyes is, mert azt üzeni, hogy „van jó és rossz elnyomás”.

Emlékeztetett arra, hogy a náci jelképek használatát szigorúan tiltja és bünteti Ausztria, Németország és Franciaország, a kommunista szimbólumok használatát azonban nem.

A kormánypárti politikus felidézte: 1945 és 1989 között több mint 70 ezer embert börtönöztek be politikai okokból, és a 1956-os forradalom utáni megtorlás áldozataival együtt 714 embert végeztek ki.

Világszerte pedig 100 millióra teszik a kommunista éhínségek, kényszermunkatáborok és kivégzések áldozatainak számát. A magyar történészek becslése szerint a szovjet kényszermunkatáborokba elhurcolt mintegy 600 ezer magyar közül 200 ezren vesztették életüket – sorolta.

Alekszander Szolzsenyicin Nobel-díjas orosz írót is idézve Böröcz László úgy fogalmazott: a Gulag a 20. század totalitárius rendszereinek egyik „embertelenségi csúcsteljesítménye”.

Nagyné Pintér Jolán, a megemlékezést szervező Gulagokban Elpusztultak Megörökítésére Alapítvány elnöke hangsúlyozta: a Gulagról 2019-ben is beszélni kell minden fórumon, mert a kommunista diktatúra borzalmainak még mindig csak egy töredéke ismert.

Benkő Levente kolozsvári történész, Gulag-kutató beszédében felidézte, hogy augusztus 23-án tartják a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapját, arra emlékezve, hogy 1939-ben ezen a napon írta alá a Molotov-Ribbentrop-paktumot az emberiség történetének két „legrosszabb, leggyilkosabb ideológiája”.