Magyarország céljaihoz kell igazítani az uniós támogatásokat

 

Az Európai Bizottság tavaly megjelent forráselosztási javaslatának megváltoztatását sürgette az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára, Schanda Tamás szerint a 2021 és 2027 közötti uniós költségvetési ciklust Magyarország hosszú távú céljaihoz kell igazítani.

Az államtitkár hétfőn Budapesten, a kohéziós forrásokról tartott sajtótájékoztatón közölte, hogy a 2020-ig tartó ciklus 25 milliárd eurónyi uniós keretének felhasználásában Magyarország az Európai Bizottság értékelése szerint is jól halad, a hatékony felhasználás kiegészíti az ésszerű költségvetést és a gazdasági növekedést. Az elszámolások és kifizetések a tervek szerint folytatódnak, a kormány a rendelkezésre álló keret 66 százalékát már kifizette a projektek végrehajtóinak, az Európai Bizottságtól pedig az összeg 33 százalékát hívta le – tette hozzá.

Schanda Tamás közölte, hogy a kormány megkezdte az előkészületeket a következő uniós ciklusra, a vállalt határidőket tartani fogja, és kemény tárgyalásokra készül annak érdekében, hogy a kohéziós források felhasználása megfeleljen Magyarország 2030-ig szóló stratégiai céljainak.

Schanda Tamás János, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Európai Uniós fejlesztésekért felelős államtitkára (Fotó:  MTI/Kovács Attila)

Schanda Tamás János, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Európai Uniós fejlesztésekért felelős államtitkára (Fotó:
MTI/Kovács Attila)

Az Európai Bizottság pénzügyi javaslatát Magyarország számára több okból is csalódást keltőnek nevezte az államtitkár.

Véleménye szerint aggályos, hogy az uniós költségvetési tervezetből hiányzik a hosszú távú jövőkép és stratégia, és elfogadhatatlan, hogy a Magyarországnak járó támogatási keret reálértéken 24 százalékkal csökkenjen, a 2020-ig tartó időszakénál  5,7 milliárd euróval kisebb, 17,9 milliárd euró legyen 2027-ig.

Visszautasította többek között a közös agrárpolitika forrásainak csökkentését, ami a közvetlen kifizetések 16 százalékos mérséklésével, a vidékfejlesztési támogatások 27 százalékos mérséklésével járna. Évente és hektáronként a magyar gazdák 15 ezer forinttal kisebb területalapú támogatáshoz jutnának, ezzel a fejlesztés lehetőségét vesztenék el – tette hozzá.

Az államtitkár kifogásolta a feltételek tervezett szigorítását is, többek között a társfinanszírozás arányának emelését, az előfinanszírozás szintjének csökkentését, és az elszámolás idejének lerövidítését.

Megdöbbentőnek nevezte, hogy a bizottsági javaslat a gazdagabb és a költségvetési fegyelmet nem tartó országoknak kedvez, illetve azt, hogy a brüsszeli bürokrácia magára is több pénzt költene, holott a Brexit épp a keret csökkentését indokolná.

Véleménye szerint rossz irányba vezet az is, hogy nagyobb súllyal jelenne meg a bevándorlók intgerációja a forráselosztásban, hiszen – mint mondta – a migrációs terheket nem a kohéziós politika rovására kell fizetni. Megjegyezte, hogy a migrációs alap keretének háromszorosára emelését a magyar ellenzéki képviselők is támogatták.

A bizottsági javaslat ráadásul növelné a központi, brüsszeli irányítású programok arányát és forrásait. Az államtitkár rámutatott: ezekből a forrásokból Magyarország és a régió részesedése rendkívül alacsony, így ez a pont is a gazdagabb régióknak kedvez.

Visszautasította azt is, hogy a tervezet jogállamisággal foglalkozó fejezete alapján vitatható jogalappal fel is függeszthetnék a támogatásokat. Úgy véli, az Európai Bizottság ezzel túllépi a hatáskörét, hiszen a közösség végrehajtó szerveként politikai nyomásgyakorlásra használhatja a forrásokat.

Az államtitkár szerint a legfontosabb cél 2020 után a jól működő intézkedések fenntartása és további finanszírozása, hiszen épp ez biztosíthatná a kohéziós politika lényegét, az EU-n belüli egyenlőtlenségek csökkentését.

Az államtitkár arról is beszélt a sajtótájékoztatón, hogy az Európai Parlamentnek és az Európai Bizottságnak is szerepe van az uniós költségvetés kialakításában, a május 26-i európai parlamenti választás tehát ebből a szempontból is kulcsfontosságú Magyarország számára.