Egyre nagyobb méreteket ölt az ellenzéki káosz

 

Egy hónap múlva európai parlamenti választás, az ellenzékben azonban inkább az egymástól való szavazatrablásról szól a kampány, mintsem a kampányolásról. A főpolgármesteri előválasztás megoldhatatlannak tűnő problémája mellett foglalkozni kezdtek az uniós voksok vadászatával is. Szakértők szerint három fontos kérdés merülhet fel a szavazás kimenetelét illetően, ami meghatározza a hazai politika jövőjét is.

Kicsivel több, mint egy hónap múlva európai parlamenti választás, és ezt úgy tűnik az ellenzék is észrevette, mert a főpolgármesteri előválasztás megoldhatatlanak tűnő problémája mellett végre foglalkozni kezdtek az uniós voksok vadászatával is – hangzott el az M1 Szemtől szembe című műsorában.

Emlékeztettek: programvitákat rendeznek, és meglehetősen szűk körben próbálják meggyőzni a hallgatóságot programjaik hasznosságáról és megvalósíthatóságáról. Mindeközben a nagy nyilvánosság előtt leginkább az egymástól való szavazatrablásról szól az ellenzéki kommunikáció.

Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője „megmondóemberként” legutóbb úgy nyilatkozott, hogy az EP-választáson nem érdemes azokra a pártokra szavazni, amelyek nem érik el az öt százalékot, mert az ezekre adott szavazatok valójában a Fideszt támogatják.

Ezzel a kijelentésével akarta jelentéktelennek beállítani a szövetséges Momentumot és az LMP-t. A zöldpárt főpolgármester-jelöltje, Puzsér Róbert is megszólalt, és nem kis meglepetésre bejelentette, hogy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt számíthat a szavazatára.

Eddig nem ismert pártok is megjelentek

Kedden délután lejárt az EP-listák bejelentésére meghatározott határidő. A hét nyilvántartásba vett lista mellett további négyet jelentettek be, azaz

legfeljebb 11 párt, illetve pártszövetség listája szerepel majd május 26-án a szavazólapon.

A pártok között szerepel például a Tea Párt és az Egységes Magyar Nemzeti Néppárt is – emlékeztetett a műsorvezető a műsorban.

Az aláírásgyűjtési időszakok egy kampány során mindig a jelenlét kényszerének terhét róják a pártokra, így boldog-boldogtalan jelezni akarja, hogy igen ők is léteznek – fogalmazott Galló Béla politológus. Mint mondta, a Tea Párthoz és az Egységes Magyar Nemzeti Néppárthoz hasonló ismeretlennek mondható pártok nem fognak labdába rúgni az EP-választáson sem, nem beszélve az önkormányzati választásokról.

Hangsúlyozta: ez egy

komolytalan előfutam

a voksszerzés szempontjából.

Húszezer aláírást összeszedni nem túl nagy teljesítmény, így nem meglepő, hogy a kevésbé ismert pártoknak is sikerült ezt teljesíteni – fűzte hozzá Boros Bánk Levente, a Médianéző Intézet igazgatója.

A Fidesz győzelmét vetítik előre 

Az elmúlt időszakban sorra jelentek meg a nagyobb közvélemény-kutató cégek kutatásai, többek között a Századvég Alapítvány, a Medián és a Závecz Research kutatásai is. Ez alapján elmondható, hogy a Fidesz–KDNP népszerűsége egyértelműen 50 százalék felett van, míg a Jobbik támogatottsága körülbelül 10–15 százalék között.

Galló Béla szerint ezek az eredmények reálisak, nem véletlen az, hogy nincs nagy szórás a számok között. Van néhány párt Magyarországon, amelyeknek mozgósítási potenciálja kiemelkedő, és az őket követő kisebb pártoknak is meg lesz az az ereje, hogy törzsszavazóikat voksolásra buzdítsák – magyarázta.

Program nélkül indul az ellenzéki pártok többsége

Boros Bánk Levente szerint három nyitott kérdés van az EP-választások kapcsán, mindegyik a mandátumszámhoz kapcsolódik. Az első, hogy a Fidesznek meg lesz-e a 14 mandátuma, a második az, hogy melyik lesz a legerősebb ellenzéki párt, a harmadik kérdés pedig az, hogy az LMP és a Momentum képes lesz-e megszerezni 1-1 mandátumát.

Véleménye szerint amennyiben az utóbb említett két párt nem tud eredményesen szerepelni a választáson, akár el is tűnhet a politikai életből.

Az igazgató a második kérdés kapcsán emlékeztetett:

az ellenzék számára az EP-választás helyosztó funkciót tölt be,

hiszen az ellenzéki pártok egymás között versenyeznek, nem a Fidesz–KDNP ellen. Boros szerint az ellenzékben kevés olyan párt van, amelyiknek konkrét európai programja van, így nehezen meghatározható az, hogy a választópolgárok mely ellenzéki párt mellett teszik le voksukat.

Galló Béla hozzáfűzte: Magyarországon az ellenzékben óriási káosz uralkodik, és amennyiben nem rendezik soraikat ezek a pártok, és nem erősödik meg az ellenzék élén egy karakteres politikus, akkor semmi esélyük a Fidesz leváltására.