Szereptévesztésben van az ellenzék

 

Az ellenzék egy része azt állítja, hogy új ellenzék született, újjászülettek – hangzott el a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Kérdés azonban, hogy ez valóban létrejött-e, és ha igen, akkor miben nyilvánul meg.

Amikor az ellenzék azt mondja, hogy új ellenzék született, nem teljesen tiszta, hogy ez a kijelentés pontosan mit takar – mondta Farkas Örs politológus a műsorban. Megjegyezte, az elmúlt nyolc évben feltűnő pártok képviselői vonultak utcára az elmúlt napokban. Kijelentette, az ellenzék teljes szereptévesztésben van.

A baloldalon folytatott politizálás átalakulóban van, hiszen a politikusok szerepét gyakran újságírók végzik el, ők foglalnak állást. Most azt láthatjuk, hogy a politikusok a demonstrálók feladatát veszik át – mondta a politológus.

Budapest, 2018. december 12. Ellenzéki képviselők a Himnuszt éneklik az Országgyűlés a plenáris ülésén 2018. december 12-én. MTI/Máthé Zoltán

Ellenzéki képviselők a Himnuszt éneklik az Országgyűlés plenáris ülésén december 12-én (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Emlékeztetett: az elmúlt hét eseményeit tekintve egyértelmű, hogy a képviselők önmagukból kifordulva, képviselői mandátumukat kizárólag jogintézményként tekintve az utcai politizálás felé fordultak. Az, hogy ez új ellenzéket jelent-e, kérdéses.

A szakértő kijelentette: el kell gondolkodni azon, hogy milyen üzenetet hordoz az, hogy az összes ellenzéki párt, illetve a szakszervezetek utcára hívták az embereket, amiből egy körülbelül 1500 főt meghaladó tömeg alakult ki.

Gyurcsány Ferenc is felszólalt

A Demokratikus Koalíció elnöke szerint a kormányellenes tüntetések már nem egyes törvények ellen zajlanak, a demonstrálók célja az, hogy „ez a rendszer úgy, ahogy van, megbukjon”. Gyurcsány Ferenc szerint a rendszer megbuktatása a cél, hogy új szabályok, új törvények alapján, „tisztességes választásokon” olyan parlament jöjjön létre, „amely valójában tükrözi a népakaratot”.

Farkas Örs szerint vicces Gyurcsány Ferenc személye és megszólalása az ügyben, valamint a tüntetések kapcsán, hiszen ő pontosan jól tudja azt, milyen, amikor az ember ellen tüntetnek, adott esetben nem 1500-an.

Időzített tüntetések?

A szakértő felhívta a figyelmet az időzítésre. Mint mondta, a túlóra kapcsán elfogadott törvénymódosítások messze nem olyan súlyú kérdések – még az ellenzéki félremagyarázásokkal sem –, amik tömegeket vinnének utcára, hiszen az érdemi szöveg nem tartalmaz olyan módosítást, ami a munkavállalók ellen irányulna.

Véleménye szerint azonban az sokkal érdekesebb, hogy Franciaországban több hónapja nagyon komoly tüntetések zajlanak, ahol nehéz helyzet alakult ki. Hozzátette: az ellen az Emmanuel Macron francia elnök ellen tüntetnek, akinek támogatottsága lassan 20 százalékra csökken.

Hozzátette: amikor az európai közbeszéd javarészt a francia tüntetésekről szól, hirtelen, ezzel egy időben egyszerre öt európai országban is elkezdődtek a tüntetések. Olaszországban, Lengyelországban, Ausztriában, Magyarországon és Szerbiában is.

A politológus felhívta a figyelmet, mind az öt országban jobboldali kormány van, mindannyian a bevándorlásellenes nézeteket vallják. Véleménye szerint ezekről a tüntetésekről úgy számolnak be a nyugat-európai országok, mintha forradalom lenne.

Kijelentette: nem forradalom, hanem bohózat zajlik a tüntetéseken.

Nem a munkavállalókat támadja a törvény

Farkas Örs a műsorban leszögezte, az ellenzéki politikusoknak nagy felelőssége van a kialakult helyzetben. Hozzátette: a munka törvényének módosítása mentén elkezdődött a vita, és mára kialakult helyzet kapcsán fontos elmondani azt, hogy a törvény nem a munkavállalók ellen szól, nem tartalmaz olyan elemeket, amelyet az ellenzék vizionál.

Mint mondta, pláne nem tartalmaz olyan lehetőségeket, amellyel a munkavállalók számára hátrányosan a munkaadók el tudnának járni. Az események felfokozott hangulata kizárólag az ellenzéki képviselőknek a hatására alakult ki – magyarázta.