Az MSZP, a Párbeszéd és a DK képviselői, valamint függetlenek a parlament szerdai üléskezdése előtt felsorakoztak az elnöki emelvény és az előtte lévő szónoki pulpitus körül, mindkét oldalról elállva a feljárat útját. Latorcai János alelnök ezért a képviselői üléshelyéről kezdte meg az ülés vezetését. Később az ellenzéki politikusok a miniszteri padsor előtt sorakoztak fel.
Jobbikos képviselők egy molinót feszítettek ki, rajta egy keresztben áthúzott Családok éve felirattal, és egy másik, Rabszolgák éve 2018 írással, ami alatt az szerepel, Köszönjük, Fidesz!. Az ellenzéki akció résztvevői a munkaidő-beosztás önkéntes megváltoztatásáról is szóló munkatörvénykönyv-módosítás ellen tiltakoztak – derült ki politikusi posztokból egy közösségi oldalon.
A napirendjén több tucat határozathozatallal meghirdetett ülés 10.15 órakor kezdődött volna. Kövér László házelnök az ellenzék tiltakozása ellenére – 45 perccel később – megnyitotta az Országgyűlés szerdai ülésnapját. Kövér László – a parlamenti patkóban lévő helyéről beszélve – megkérte az elnöki emelvényt és a szónoki pulpitust elálló ellenzéki képviselőket, hogy a rendzavarást hagyják abba, és garantálják az Országgyűlés alkotmányos működését.
Közölte: az ülésvezetésre kijelölt Latorcai Jánost (KDNP) fizikai erővel megakadályozták ellenzékiek, hogy az ülésvezetést megkezdje, aminek a jogkövetkezményeit le fogják vonni. A házszabály értelmében vett fegyelmi szankciót el fogja rendelni, a mértékéről a későbbiekben határoznak – tudatta a házelnök.
Egyúttal felkérte az ügyrendi bizottságot, vizsgálja meg, hogy a parlamenti törvényben és a házszabályban foglalt fegyelemsértésen túlmenően megvalósult-e olyan tényállás, amely adott esetben a fegyelmi jogkörön túlterjeszkedő szankciót igényel.
Ezután Latorcai János alelnök a képviselői üléshelyéről kezdte meg az ülés vezetését, majd megkezdődtek a határozathozatalok. Ellenzéki képviselők a miniszteri padsor előtt sorakoztak fel, folyamatosan hangos sípszó hallatszott. Így zajlott a szavazás.
A parlamenti munka ellehetetlenítése volt az ellenzék célja
Az ellenzéki képviselők viselkedése egyértelműen az alkotmányos rend aláásására irányult, arra, hogy ellehetetlenítsék a demokratikusan megválasztott Országgyűlés törvényhozói munkáját – mondta az Alapjogokért Központ igazgatója szerdán az MTI-nek. Szánthó Miklós szerint az ellenzéki képviselők viselkedése arra irányult, hogy – mint fogalmazott – „gyermeteg, inkompetens módon és sikertelenül” ellehetetlenítsék a demokratikusan megválasztott Országgyűlés törvényhozói munkáját.
Emlékeztetett: a demokratikus jogállam működésének szerves része a parlament hatékony működése.
Jogszerűen kezelte a házvezetés a helyzetet
„Politikai értelemben tehát a legrosszabb ’68-as baloldali rendzavaró reflexek kerültek elő, de van hazai előkép is: az első világháborút megelőzően Károlyi Mihályék alkalmaztak hasonló agressziót az Országgyűlésben” – fogalmazott. Mint mondta, attól sem lehet eltekinteni, hogy az elmúlt években számos, a nyílt társadalom hálózatához tartozó külföldi előadó tartott kurzust az államhatalom elleni rendzavarásról ellenzéki közéleti személyeknek.
Kérdésként merül tehát fel, hogy ez is vezethetett-e a ma látottakhoz – mondta.
Kiemelte: a házvezetés érdeme, hogy jogszerűen és nyugodtsággal tudta kezelni a helyzetet.
Jogi következményei lehetnek a rendbontásnak
Szánthó Miklós szerint jogi szempontból parlamenti fegyelmi jogi és büntetőjogi konzekvenciák merülnek fel a szerdán történtek kapcsán. „Előbbi alapján az Országgyűlés rendjét súlyosan sértő vagy például a levezető elnökkel szemben fizikai agresszióval fellépő képviselők a parlament munkájából kizárhatók, rájuk pénzbüntetés róható ki, sőt, képviselői jogaik gyakorlását is felfüggeszthetik” – mondta.
Hozzátette: ezzel kapcsolatban majd a házbizottság élhet javaslattal, a házelnök felkérése alapján pedig az ügyrendi bizottság fogja vizsgálni, hogy milyen más tényállások valósulhattak meg, amelyek kapcsán az illetékes nyomozóhatóságok járhatnak el. „Itt szóba jöhet az emberi szabadság elleni bűncselekményektől kezdve a köznyugalom megzavarásán, hivatalos személy elleni bűncselekményeken keresztül a közbiztonság vagy állam elleni bűncselekményekig számos tényállás” – jegyezte meg.
