Reagáltak az ellenzéki pártok Orbán Viktor beszédére

 

A Jobbik szerint Orbán Viktor tusványosi beszéde arra utal, hogy a kormányfőnek Magyarország sorsánál fontosabbak európai politikai ambíciói, míg az MSZP szerint messze van még a valóságtól a kereszténydemokrácia. Az LMP alternatív orbáni valóságról beszélt. A DK szóvivője szerint a kormányfő hadat üzent Európának, a magyar embereknek, míg a Párbeszéd szerint Orbán Viktor ajánlata a körülöttünk élő világ megismerése helyett a tőle való elválasztásról szól.

Mirkóczki Ádám, az ellenzéki párt szóvivője szombaton az MTI-nek azt mondta: a kormányfő beszédében többször utalást tett arra, hogy magát európai vezetőként is el tudná képzelni. Megjegyezte, a kormányfőnek „nem másokat kellene legyőznie, hanem saját démonait”. Megfelelő alázattal kellene vezetnie az országot, és tudomásul venni, hogy a választók fele nem a Fidesz-KDNP politikájára szavazott – közölte.

Ehhez viszont arra lenne szükség, hogy Orbán Viktor ne keverje össze a szolidaritást a lojalitással – fogalmazott Mirkóczki Ádám, aki szerint Orbán Viktor csak azzal szolidáris, aki hozzá lojális.

A szóvivő cinizmusnak nevezte a kormányfő azon szavait, miszerint a nyugati országokat nem is tartja demokráciának. Mirkóczki Ádám kiemelte: éppen Orbán Viktor volt az, aki a szólásszabadságot és a sajtószabadságot leépítette, és a demokrácia alapját jelentő közjogi intézményeket felszámolta.  Több olyan intézmény van – például a médiatanács, az Alkotmánybíróság vagy az ügyészség –, amely úgymond független, miközben „pártkatonákkal vannak tele” – jegyezte meg.

Mirkóczki Ádám külön kiemelte: Orbán Viktor többször említette a nemzetegyesítést és annak sikerét. Azt a „gyalázatot” viszont mélyen elhallgatta, hogy 2005-ben szintén Tusványoson megígérte, csak akkor támogatják Románia uniós csatlakozását, ha az erdélyi magyarok számára biztosítja a területi autonómiát. Ezt Románia nem tette meg, 2007-ben a Fidesz-KDNP mégis megszavazta Románia csatlakozását – közölte a szóvivő.

Hozzátette, a Jobbik bízik abban, hogy a Vajdaságban élő magyarokkal ezt nem teszik meg, és Szerbia uniós csatlakozását csak akkor támogatja a Fidesz-KDNP, ha biztosítják a területi autonómiát az ottani magyarok számára.

MSZP: Messze van még az Orbán-féle kereszténydemokrácia

Tóth Bertalan az MSZP Facebook-oldalán reagált Orbán Viktor beszédére szombaton. A feltöltött videóban elmondta: a Fidesz nem független az európai elittől, hiszen tagja annak a pártcsaládnak, amely az Európai Bizottság és az Európai Parlament tagjainak többségét adja. Közölte azt is, a valóság nagyon messze áll attól, amit a miniszterelnök kereszténydemokráciának gondol. Ma Magyarországon több tízezer család kilakoltatás előtt áll, a devizahitelek problémáját nem oldották meg, lezüllesztették az egészségügyet – mondta.

Azt firtatta, belefér-e a kereszténydemokráciába, hogy „pártkatona” legyen a legfőbb ügyész, a miniszterelnök volt gázszerelőjének cégeit európai uniós és magyar közbeszerzésekből hizlalják fel, a közmédiában csak és kizárólag kormánypropaganda szóljon, vagy az, hogy ellenfélnek tartják a közélet tisztaságával foglalkozó civil szervezeteket. Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint nem lehet a Kárpát-medencét újjáépíteni az EU nélkül, az EU nélkül nem lehet beszélni közép-európai fejlődésről, gazdasági térségről, szabad nemzetek együttműködéséről.

Tóth Bertalan közölte: amikor Orbán Viktor liberális Európáról beszél, elfelejti, hogy a bizottság és a parlament tagjainak többségét kereszténydemokrata pártok adják. Az ellenzéki politikus az együttműködő és szociális Európa mellett tett hitet. Azt mondta, olyan Európát szeretnének, amely biztonságos, amely megvédi határait és a kihívásokra közös megoldásokkal válaszol.

DK: Hadat üzen Orbán Európának és a szabadságnak is

Rónai Sándor szombati budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: Orbán Viktor totális európai politikai és kulturális konfliktusokkal, valamint nemzetállamok és régiók kulturális harcával terhelt Európa képét vetítette elénk. Teljesen világos, hogy a magyar miniszterelnök nem közös európai hazában hisz, hanem egy Magyarország vezette, keleties Közép-Európában gondolkodik – fogalmazott az ellenzéki politikus.

Szerinte Orbán Viktor már nem nyugati, hanem keleti fővárosokat tekint példának, például Ankarát vagy Moszkvát, így a jövő évi európai parlamenti választás tétje is világos: „a harmincas évek nacionalista országát és világképét követő Európára, vagy pedig a Merkel és Macron vezette egységes, erős európai gondolkodásra szavazunk”. A DK szóvivője szerint a miniszterelnök hazudott a menekültválságról, amelynek már vége van, így az EP-választás sem erről a témáról szól majd, hanem arról, hogy a jövő Európája képes lesz-e olyan teljesítményre, amellyel versenyre kelhet az Egyesült Államokkal vagy Kínával.

„Nem kevesebb, hanem több Európára van szükség”, nem háborús eszmékre, hanem értő párbeszédre, nem felelősséget hangoztató Magyarországra, hanem partnerségre – mondta Rónai Sándor, aki szerint ha Magyarország élni és békében építkezni akar, „akkor Orbánnak buknia kell”.

Alternatív valóságot épít Orbán Viktor az LMP szerint

Az LMP szerint Orbán Viktor tusványosi beszédéből az derült ki, hogy a miniszterelnök “továbbra is egy olyan alternatív valóságot épít, ahol a propaganda határoz meg mindent” – tudatta Keresztes László Lóránt, az LMP társelnöke az MTI-vel közleményben. Mint kifejtette: az LMP álláspontja szerint valóban foglalkozni kell azzal a komoly témával, hogy az Európai Unió súlyos működési problémákkal küzd. Úgy vélik azonban, hogy a következő időszak valódi tétje az: képes lesz-e Magyarország azokat a változtatásokat végrehajtani, amelyek által az EU képessé válik a hatékony fellépésre.

Azzal az ellenzéki párt egyetért, hogy az egyik legkomolyabb probléma a migrációs válság kezelése: szerintük az illegális migrációt meg kell állítani, az unió külső határait meg kell védeni, és a bevándorláspolitikának nemzeti hatáskörben kell maradnia. Ezen felül viszont úgy vélik, olyan kérdésekkel is kiemelten kellene foglalkozni, mint az orosz befolyásszerzés erősödése Magyarország és Közép-Európában. Az LMP szerint kiemelt nemzeti érdek, hogy a magyar kormány hatékonyabban lépjen fel az orosz agresszióval szemben.

A miniszterelnök a Kárpát-medence újjáépítéséről mondott szavai kapcsán az LMP azt emelte ki: először az olyan kihívások hatékony megoldásával kellene foglalkozni, mint a magyar fiatalok százezreinek elvándorlása, a vidéki térségek leszakadása. Orbán Viktor úgy látja, modellje működik, az LMP szerint viszont nem.  „Magyarországon a munka milliók számára nem ad biztos megélhetést, fizetőssé vált az egészségügy, a Fidesz által létrehozott oktatási rendszer pedig tragikus eredményeket produkál”. A Fidesz által elképzelt gazdaságpolitikai modell miatt magyarok százezrei vándorolnak el az országból, ami „valódi nemzeti tragédia” – tudatta a közlemény.

Bezárkózás helyett nyitottságot kér a Párbeszéd

A Párbeszéd szóvivője szerint Orbán Viktor miniszterelnök Tusnádfürdőn tett ajánlata a megosztottságról, a kulturális határokról, a körülöttünk élő világ megismerése és megértése helyett a tőlük való elválasztásról szól. Barabás Richárd szombati budapesti sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: egyetlen dologban értenek együtt Orbán Viktorral, mégpedig abban, hogy Magyarországot sikeres országgá kell tenni, ám szerintük erre nem alkalmas a kormányzat által követett út.

A miniszterelnök által gyakran emlegetett 2030-as évben éppen „az lesz a kérdés, ki az, aki kapcsolódni tud a többi emberhez, aki építeni tud a többi emberrel együtt, és ki az, aki elválasztja magát és az övéit a civilizációtól és a társadalomtól” – mondta. Hangsúlyozta, hogy Magyarország történelme alapján tudjuk, milyen leigázva, megalázva, kihasználva és céljaink megvalósításától elzárva élni, éppen ezért „a magyaroknak történelmi feladata nem az elszakadás, a riadt bezárkózás, hanem a nyitás”.

Barabás Richárd szerint Magyarország történelmi küldetése az, hogy a globalizálódó világban megtanítsa a világot arra, nem szabad elnyomni másokat, miként kell kapcsolódni másikhoz úgy, hogy mindenki megőrizhesse identitását, kulturális hátterét. Ehhez is szükség van a nemzetállamok fölé terpeszkedő multinacionális vállalatok tőkekoncentrációja elleni fellépéshez, mert azt csak közös nemzetközi fellépéssel lehet megfékezni – tette hozzá.