A Magyarországot érintő bírálatok egy része ködszurkálás, olyan elvont fogalmakat jelenítenek meg kritikaként, mint demokrácia, a fékek és ellensúlyok és jogállamiság, amelyek tagállamonként változók, és nehezen definiálhatók – mondta a Ma reggel adásában Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója.
Csütörtökön mutatják be a magyar jogállamiság helyzetéről szóló jelentést Brüsszelben. Kiszivárgott hírek szerint kemény menet várható Budapest és Brüsszel között. Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) tavaly ősz óta foglalkozik a kérdéssel, decemberben már tartott egy meghallgatást a magyar jogállamiságot vizsgálva.
Az Európai Parlament plenáris ülése tavaly májusban utasította a LIBE-t a dokumentum elkészítésére. Az egész azért kezdődött, mert az Európai Parlament (EP) véleménye szerint hazánkban az utóbbi időben súlyosan romlott a demokrácia és a jogállamiság, ezért felmerült a 7. cikkely megindításának lehetősége. A szakzsargonban atombombának is nevezett eljárás azzal is járhat, hogy megvonják Magyarország szavazási jogát az uniós testületekben.
Ködszurkálás
Kovács István szerint a Magyarországot érintő bírálatok egy része ködszurkálás, olyan elvont fogalmakat jelenítenek meg kritikaként, mint demokrácia, a fékek és ellensúlyok és jogállamiság, amelyek tagállamonként változók, és nehezen definiálhatók.
Nem az Európai Unió hatáskörébe tartozik, hogyan szabályozza a területén működő civil szervezeteket az állam vagy, hogy a felsőoktatásban milyen szabályozást fogad el – mondta. A médiaszabadságot vagy a gyülekezési szabályozásokat érintő bírálatokat politikai vádaskodásnak minősítette.
Jogi nonszensz az uniós források felfüggesztése
Szerinte hatalmas legitimizációt ad a kormánynak, hogy ennyi ember ment el választani, és eddigi legjobb eredményét érte el a Fidesz–KDNP úgy, hogy két ciklusban már kormányon volt, amely a modern európai demokrácia történetében példátlan.
Különösen pikáns, hogy azok az EP-képviselők, akik csütörtökön Magyarországot bírálni fogják, jövőre választás elé néznek, és az előrejelzések szerint alapvető változások várhatók az unión belül.
Uniós pénzek felfüggesztéséről már korábban is volt szó. Az elemző szerint a jelenlegi EP és az Európai Bizottság szeretné még az idén vagy jövő év elején átverni az unió hétéves költségvetésének az elfogadását. Szerinte jogilag megbotránkoztató, hogy a kifizetéseket feltételekhez kössék, olyan ködös eszmékkel, mint a demokrácia vagy a jogállamiság hiánya.
Teljes kudarc az integráció
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy kedden megjelent jelentéséről is kérdezték Kovácsi Istvánt, miszerint a valutaalap azt tanácsolja a fejlett országoknak, hogy folyamodjanak bevándorló munkaerőhöz annak érdekében, hogy ellensúlyozzák aktív életkorú lakosságuk elkerülhetetlen csökkenését, és a gazdaságnak a népesség elöregedéséből adódó lassulását.
Az Alapjogokért Központjának stratégiai igazgatója elmondta, hogy a 2015-ös migrációs hullámmal Európába érkezők társadalmi és munkaerőpiaci integrációja teljes kudarc, és most dőlt meg az az elképzelés, hogy a migráció pozitív hatással van a gazdaságokra.
Az Európai Unión belüli migrációval viszont számos ország profitál, a befogadó országok azzal, hogy képzett munkaerő érkezik és a gazdaság növekedhet, míg a munkát vállalók jelentős összegeket utalnak haza.
