Közös cél a jobb Európa építése – mondta Antti Rinne finn miniszterelnök Budapesten, miután Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt. A finn kormányfő úgy vélte, az uniós pénzek felhasználásának feltételeként kell figyelembe venni a klímaváltozás elleni intézkedéseket és a jogállamiság elvének betartását is. Utóbbival kapcsolatban hozzátette: kiegyensúlyozott és jogilag világos eszközre van szükség.
Orbán Viktor rámutatott, hogy nehéz dolog a jogállamisági teljesítményeket összemérni, van például olyan jogintézmény, amely Magyarországon létezik és a jogállamiság alapja, Finnországban ugyanakkor nincs, de ez nem azt jelenti, hogy a finnek egy gyengébb jogállamot alkotnának.
Antti Rinne finn miniszterelnök és Orbán Viktor kormányfő közös sajtótájékoztatója (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
Orbán Viktor úgy fogalmazott, „nem javaslom, hogy odajussunk Európában, hogy egyik miniszterelnök vagy bármely tisztségviselője az uniónak egy másik országba ellátogat, hogy megmossa a fejét jogállamiságügyben, mert akkor sok minden lesz, de európai egység nem”.
Jól sikerült megbeszélés zajlott
Várakozások felett alakult a finn és a magyar miniszterelnök találkozója, az előzmények alapján elmondható ugyanis, hogy ridegebb légkör jellemezte a két politikus viszonyát – fogalmazott Pócza István, az Alapjogokért Központ vezető elemzője a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában. A sajtótájékoztatón elhangzottak alapján egy jól sikerült megbeszélés zajlott le a felek között, ám a nézetkülönbségekben nem sikerült megegyezésre jutniuk – tette hozzá. Kiemelte, hogy
ezért egy őszinte és tiszta beszédnek kell elkezdődnie azzal kapcsolatban, hogy mit és hogyan akarunk tenni Európa jövője érdekében. A vélemények és az elképzelések azonban még mindig szerteágazóak, és a mérleg inkább a nyugati elképzelés felé billen, amely szerint továbbra sem tudják elképzelni, hogy egy más irányú együttműködés vegye kezdetét.
Pócza István hangsúlyozta, ezen mindenképp változtatni kell, és szerinte november 1-ig, a következő Európai Bizottság megalakulásáig van esély arra, hogy a kiindulási pontokat kissé befolyásolni lehessen. Emlékeztetett, abban Antti Rinne és Orbán Viktor is egyetértett, hogy egy jobb öt évet szeretnének az Európai Unió életében.
Önuralomra van szükség
Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elemzője Orbán Viktor tusnádfürdői beszédéből idézett, amikor a kormányfő a jogállamisági kérdésekkel kapcsolatban arról beszélt, „önuralomra és jó idegrendszerre lesz szükségünk a következő időszakban”.
Úgy véli, a hétfői találkozó ezt a magatartást igazolja vissza, Orbán Viktor megfelelő higgadtsággal próbálta meg a finn miniszterelnök számára is egyértelművé tenni, attól, mert a két ország politikai, kulturális és jogi dimenziói eltérnek, még
Arról is beszélt, hogy Finnország az elmúlt időszakban kormányválsággal küzdött, amelynek következtében új választásokat írtak ki a nyáron. Szerinte érdekes helyzet állt elő, mert ugyan a szociáldemokraták nyertek 17,7 százalékkal, és csak két tizedes különbséggel előzték meg a jobb szélső irányzatot (17, 5), mégis ötpárti koalíciós kormány alakult. Ez is azt mutatja, hogy a finn politikai rendszer meglehetősen instabil helyzetben van – jelentette ki Tóth Erik.
Hangsúlyozta, ennek ellenére december 31-ig mégis arra kell számítani, hogy a soros elnökséget képviselő Finnország továbbra is napirendi ponton tartja majd a jogállamisági kérdéseket Magyarországgal szemben.
Ellenzéki politikusokkal is találkozott Antti Rinne
Mielőtt a finn miniszterelnök találkozott volna Orbán Viktorral, több ellenzéki politikust is megbeszélést folytatott. Karácsony Gergely zuglói polgármesterrel és Dobrev Klárával, a DK európai parlamenti képviselőjével is találkozott. Gyurcsány Ferenc felesége videót is feltöltött a találkozásról közösségi oldalára, amelyben kijelentette, azon dolgozik, hogy a civil szervezetek közvetlenül pályázhassanak az uniós forrásokra. Azt is elmondta, hogy az EU-nak kellene döntenie arról, mely szervezet kaphat és melyik nem ebből az uniós forrásból.
Pócza István ennek kapcsán elmondta, arról van szó, hogy egyik oldalról elvennének pénzeket egyes tagállamoktól, a másik oldalon pedig civil szervezeteknek nyújtanának támogatást. Ez azt jelentené, hogy a civil szervezeteket érdekeltté tennék abban, hogy
annak érdekében, hogy minél több pénzt kapjanak. Így az ország kevesebbet kapna, de ezek a szervezetek profitálnának, és sokkal nagyobb pénzösszegek fölött rendelkeznének.
