Emberi szerveket állíthatnak elő állatokból

 

Japán a tavasszal engedélyezte, hogy emberi sejteket állati embriókba ültessenek. Az állat-ember embriók célja, hogy új emberi szerveket hozzanak létre, amelyeket később transzplantációkra használhatnak. A Kossuth Rádió Napközben című adásában a világ élvonalát képviselő technológia egyik úttörője mesélt a tudományos kutatásairól, amely alapvetően megváltoztathatja a jövő orvoslását.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Kálmándy Ferenc)

A Tokiói Egyetemen és a kaliforniai Stanfordon is kutatócsoportot vezető japán genetikus Nakaucsi Hiromicu nemrég állami támogatást nyert arra, hogy olyan állati embriókat neveljen, amelybe emberi sejteket is ültettek. Ez volt az első alkalom, hogy a szigetországban zöld utat kapott egy kutató, hogy állat-ember hibrideket neveljen, majd az így kapott szerveket később átültethesse más állatokba.

A japán kormány azért oldotta fel a tilalmat, mert attól tartott, hogy lemarad a regenerációs medicina területén, ahol óriási verseny folyik a háttérben az Egyesült Államok, Japán, Kína és az Európai Unió között – erről a téma magyar szakértője, Dinnyés András biotechnológus, a BioTalentum Tudásfeljesztő Kft. ügyvezetője beszélt a Napközben adásában.

Tokióban készített interjút a japán genetikus professzorral a közmédia tudósítója, Kiss Gábor Zoltán. Nakaucsi Hiromicu elmondta, hogy miután tavasszal feloldották a tilalmat az emberi-állati kimérák létrehozása előtt, azután nyújtották be a kutatási terveket, és kezdtek el emberi sejteket állati embriókba ültetni. A kiméra fogalma a biológiában genetikai mozaikra utal, azokra az élőlényekre, amelyek kettőnél több ivarsejtből jöttek létre.

Emberi őssejteket ültetnek állati embriókba

A japán professzor a világon először kísérletezett egér-patkány kimérák létrehozásával, amikor patkányokba ültettek egérsejteket, és az állatok egér-hasnyálmirigyet növesztettek maguknak, majd ezt az egerekbe visszaültetve sikeresen kezelték őket. Nakaucsi Hiromicu és kutatótársai most egér-, patkány- és később sertésembriókba ültetnek emberi őssejteket.

A világon egyedülálló technológia lényege, hogy a kutatók kikapcsolják az állatok szervezetében azokat a sejteket, amelyek egy adott szerv növesztéséhez kellenek, ez esetben a hasnyálmirigyét, majd emberi őssejtekkel helyettesítik őket, és az így kialakult szervet később fel lehet használni például szervátültetésekhez.

A kutatás mozgatórugója az, hogyan tudnánk több emberi szervet így létrehozni – fogalmazott a kutató, aki hozzátette, hogy az Egyesült Államokban naponta húsz szervátültetésre váró ember hal meg a donorszervek hiánya miatt.

Arra a kérdésre, hogy a japán kormány szabott-e valamilyen ütemtervet, a professzor elmondta, hogy nagyon sok előre nem látható nehézséggel kell megküzdeni, és nem mondható meg, hogy öt vagy tíz év múlva lesz-e eredménye a kísérletnek.

Csak remélhetem, hogy tíz éven belül elérhetők lesznek ezek a szervek a klinikán” – mondta.

Etikai kérdések

A japán kutató szerint sokan nem értik a kutatásaik célját. „Vannak, akik azt hiszik, hogy szörnyetegeket állítunk elő, például disznókat emberi arccal vagy emberi aggyal” – fejtette ki.

Elmondása szerint a probléma éppen az, hogy jelenleg az emberi sejtek aránya az állati szervezetben nagyon kicsi, egy a tízezerhez, így valószínűtlen, hogy egy olyan disznót kapunk a beavatkozás után, amelynek emberi arca van.

A Riken Intézet által közreadott dátum nélküli képen normális testsejtekből nyert őssejtekből létrehozott élő egérembrió látható (Fotó: MTI/EPA/Riken)

Elmondta, hogy az őssejtek osztódási képességét szabályozni tudják, hogy azok egy bizonyos szervet hozzanak létre, így nem alakulhatnak ki olyan esetek, amikor az állat kognitív funkciót befolyásolják az emberi őssejtek.

Dinnyés András az adásban kiemelte, hogy Nakaucsi Hiromicu a szellemi atyja a xenotranszplantációnak, amikor az egyik állat sejtjeit, szerveit ültetik át egy másikéba. Elmondta, hogy szoros összeköttetésben vannak a kutatók az európai és amerikai hatóságokkal, hogy ezeket az új módszereket hogyan szabályozzák és tegyék biztonságosabbá.

Dinnyés András kutatásai bármilyen testi sejtté alakulni képes, úgynevezett pluripotens őssejtekre irányulnak. Ilyen sejtek találhatók a korai embriókban, de ezek helyett ma már etikailag elfogadható módon, mesterségesen is előállíthatók a betegek bőr- vagy vérsejtjeiből embriók felhasználása nélkül – magyarázta a professzor.

Biztonsági kérdések

Most is használnak sertésszaruhártyát embereknél, amelyek jól működnek, és nem lökődnek ki.

A biztonságot firtató kérdésre elmondta, fontos, hogy a transzplantáció során a sertések által terjesztett betegségek ne kerüljenek az emberi szervezetbe. A sertéspestis ebből a szempontból különleges, hiszen ennek a vírusa az emberre nem veszélyes.

De vannak úgynevezett sertés endogén retrovírusok, amelyek beépültek a genetikai anyagba, és veszélyt jelenthetnek. Mára azonban a tudósok ismerik, hogy ezek közül melyek aktiválódhatnak és jelenthetnek veszélyt.


Kossuth Rádió Napközben