A Debreceni Egyetem botanikus kertjének különleges gyűjteményei nemcsak gyönyörű látványt nyújtanak, de az egyes növényfajok fennmaradását is szolgálják.
A Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály által 1807-ben megálmodott, a Debreceni Református Kollégium botanikai oktatását szolgáló füvészkert megszűnése után, 1928-ban alapították az egyetemi botanikus kertet.
A jelenlegi kert elődje a Déri Múzeum helyén létesített kert volt, melynek területét 1807-ben jelölte ki Debrecen város akkori tanácsa. A kert a református kollégium felügyelete alatt állt és a természettudományos képzést szolgálta 1922-ig. Közben megalakult a kollégiumban a tudományegyetem, az épületének elkészültével a Nagyerdőbe költözik. Ezzel a kollégium füvészkertje is elveszti jelentőségét, majd a Déri Múzeum felépültével megszűnik.
Elhelyezkedése ideális
A szerencsés helyválasztás miatt legalább négy és fél hektárnyi, a Nyírség egyik legértékesebb növénytársulásával, a gyöngyvirágos-tölgyessel bővült a kert, összterülete pedig 15,5 hektár – közölte Papp László, a Debreceni Egyetem botanikus kertjének igazgatója az M1 Kék bolygó című műsorában. Elmondta, elhelyezkedési szempontból nagyon ideális helyen van a kert, amely az egyetem mögött helyezkedik el, így könnyen megközelíthető.
Más szempontból viszont nincs annyira szerencsés helyzetben. A kert ugyanis a Nyírség délnyugati részén terül el, a térséget pedig a homokos talaj jellemzi. A probléma fő oka, hogy ez a homokos talaj szinte pillanatok alatt elnyeli az esővizet, ezért rendszeresen kell öntözni a növényeket – tette hozzá Papp László.
A Debreceni Egyetem botanikus kertje
A kertnek körülbelül hat és félezer taxonja van, ez magába foglalja a fajokat és az alfajokat is. Papp László szerint bár területre és fajszámra inkább egy közepes kertnek felel meg, de ez a közepesség nem vonatkozik a minőségre.
A kert ugyanis kiváló eredményekkel büszkélkedhet. Akadnak itt olyan különlegességek is, mint például a kínai selyemmirtusz, amelynek gyönyörű virágzatai száz napig pompáznak. A kert kiemelten fontos feladata a védett növények élőhelyen kívüli nagy egyedszámú megőrzése, szaporítása és bemutatása is egyaránt.
Hasznos génbázis
Ezek a példányok hasznos génbázist nyújtanak a természetvédelemnek. Ha egy élőhelyen egy növény megritkul vagy eltűnik, a botanikus kert segít a visszatelepítésben, ahogy erre az évek alatt számos példa volt. Papp László elmondta, aktívan körülbelül 17 fajt szaporítanak, ami azt jelenti, hogy a 17 fajból legalább száz egyed található meg, de vannak olyan fajok is, amelyekből a visszatelepítések és az évek elmúltával is több ezer példány fordul elő a kerten belül.
A kertben olyan ritka fajok is megtalálhatók, mint például a mocsári angyalgyökér. Ez a fokozottan védett növény Magyarországon a szabadban már csak a Nyírségben fordul elő. De találkozhatunk a kornistárnics virággal is, amely egykor gyakori hegyvidéki és alföldi faj volt, mára azonban drasztikusan megritkult. Ennek egyik oka a láprétek lecsapolása, pedig az apró virág mindent megtesz a túlélésért.
(Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)
Itt található az ország leggazdagabb, és
Három üvegház is bemutatja a szárazságtűrő fajokat, közülük a legnagyobb a három éve átadott növényföldrajzi pozsgásház. A ház két részre oszlik, a keleti részében az afroeurázsiai pozsgáséletmódú növényfajok élnek, a nyugati részben pedig Amerika pozsgásai.
A Debreceni Egyetem botanikus kertje különleges gyűjteményeivel hívja fel a figyelmet arra a csodálatos sokszínűségre, ami körülvesz bennünket, és amiből akár pár év alatt rohamosan veszíthetünk, ha nem teszünk ellene.
