Ha nem változtatunk sürgősen életmódunkon, akkor magát az életünket veszélyeztetjük – jelentette ki António Guterres New Yorkban az ENSZ klímacsúcsát megnyitó beszédében. Az ENSZ főtitkára arról is beszélt, nincs idő tárgyalni, hanem cselekedni kell, hogy a világ karbonsemlegessé váljon 2050-re. A csúcson több mint száz ország vett részt, de csak hatvanhat állami vezető szólalhatott fel, köztük Áder János köztársasági elnök is.
Magyarország vállalja, hogy a következő három évben mintegy hatmillió dollárt fordít a nemzetközi klímavédelemre – jelentette ki Áder János, államfő a klímacsúcson. Azt is elmondta, hogy a pénz egy részével hazánk a Zöld Klímaalapot támogatja a globális felmelegedés elleni küzdelemben. Ezután felsorolta a további magyar vállalásokat is.
Áder János is felszólalt a csúcsértekezleten (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
Magyarország vállalja továbbá, hogy 2050-re csaknem
2030-ig minden 25 ezer főnél nagyobb város kizárólag e-autóbuszok üzemeltetésére áll át. Áder János a résztvevők figyelmébe ajánlotta Magyarország Virtuális erőmű programját is, amelynek lényege, hogy az a legolcsóbb energia, amelyet meg sem termelünk.
Fontos lesz a 2020-as csúcstalálkozó
Az idei csúcstalálkozónál sokkal fontosabb lesz a 2020-as csúcstalálkozó, amelynek lényege, hogy véglegesítse a párizsi klímaegyezményben foglaltakat – közölte Lakatos Mónika, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati szakértője a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában. Elmondta, a meteorológiai világszervezet kiadott egy értékelő jelentést is, amely a 2015–2019-es időszakról szól.
Hozzátette: a megfigyelések azt mutatják, hogy fokozódik az éghajlatváltozás, úgy tűnik, hogy sokkal gyorsabb ütemben halad. Az üvegházhatású gázok kibocsátása is gyorsabb lett, és emelkedett a korábbi öt évhez képest. Megjegyezte, az éghajlatváltozásnak több más jelét is tapasztalni lehet, csökkent a tengerszint, olvadnak a sarki jégtakarók, és az időjárás is rendkívül szélsőséges lett az elmúlt időszakban.
Ez a periódus volt a legmelegebb
Az elmúlt 150 évben ez a négyéves periódus volt a legmelegebb, és az iparosodás kezdete óta ez 1,1 Celsius-fokos növekedést jelent – jelentette ki Lakatos Mónika.
Magyarország sokat tesz a klímaváltozás csökkentéséért, nagy felelősséget vállal a kérdés kezelésében – mondta Szabó Dávid külpolitikai elemző. Emlékeztetett, már a kommunizmusban is történtek lépések az iparosítás csökkentésére, és harminc éve
Azt is elmondta, hogy Magyarország felelőssége az üvegházhatású gázok kibocsátásában és az óceánok szennyezésében globális szinten sokkal kisebb, mint a világ vezető országaiban.
Felhívta a figyelmet, hogy ez nem azt jelenti, hogy Magyarország nemzetközi szinten ne vállalna védelmi kezdeményezéseket. Hangsúlyozta, hazánk arra is sok figyelmet fordít, hogy a helyi környezet, különösen a lakóövezetek tiszták, fenntarthatók és környezettudatosak legyenek. Hozzátette, a vezető országok – Kína, Oroszország és az Egyesült Államok – klímatudatosságába ugyanakkor nem tud beleavatkozni.
Magyarország példamutatóan cselekszik
Az, hogy Magyarország felszólalási lehetőséget kapott a klímacsúcson, azt jelzi, hogy méretéhez képest példamutatóan cselekszik a klímaváltozás elleni küzdelemben – mondta az ELTE tudományos főmunkatársa, Ferencz Orsolya. Hozzátette,
a klímaváltozás hatásainak csökkentésére. Magyarország komolyan tesz azért, hogy megelőzze, illetve elhárítsa a klímaváltozás következményeit – fűzte hozzá.
Négy évvel ezelőtt a párizsi klímaegyezményt csaknem kétszáz ország írta alá. Köztük a világ legnagyobb hatalmai vállalták, hogy jelentősen visszaszorítják az üvegházhatású gázok kibocsátását és 2 fok alatt tartják a felmelegedést az iparosodás előtti időszakhoz képest.
