A magyarok felemelkedéséért küzdött a legnagyobb nyelvújító

 

Nyelvújító, irodalmár, költő, fordító, irodalomszervező, a nemzeti felemelkedéséért küzdő hazafi. Dolgozott jegyzőként, táblabíróként, iskolafelügyelőként, tanfelügyelőként és börtönben is ült. Azonban az előbbi két felsorolás kevés, hogy a szegény sorsa jutott nyelvújító munkásságát teljeskörűen leírja. Kazinczy Ferenc 258 éve született.

Habár régi nemesi családból származott, saját bevallása szerint halála előtt tíz évvel, 1821-ben „képzelhetetlenül szegényen” élt Kazinczy Ferenc, a nyelvújítás mozgalmának legjelentősebb alakja. Az anyagi problémák egész életében elkísérték: 1806-ban például annyira súlyos pénzügyi gondolok gyötörték, hogy eladta könyvtárát a sárospataki kollégiumnak.

Kazinczy 1759. október 27-én született a mai Románia területén, Érsemjénben. Régi, jómódú nemesi családból származott. Tanulmányait egész korán kezdte, első levelét ötévesen írta szüleinek. A sárospataki kollégiumban poétikai és retorikai tanulmányokat folytatott, jogot és teológiát is hallgatott, elsajátította a latin, a német, az ógörög és a francia nyelvet.

Simó Ferenc festőművész Kazinczy Ferencről készített portréja látható a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) A Szép és a Jó - Kazinczy és a művészetek című új kiállításán 2009. május 25-én. A Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulója alkalmából május 26-tól 2010. február 28-ig látható tárlat a költő, író, nyelvújító és irodalomszervező életművének kíván emléket állítani. MTI Fotó: Czimbal Gyula

Simó Ferenc festőművész Kazinczy Ferencről készített portréja a Petőfi Irodalmi Múzeumban látható (Fotó: MTI/Czimbal Gyula)

Első munkáját 1775-ben adta közre, amely a Magyar Ország Geographica, azaz Földi állapotjának Le-rajzolása címet kapta. Nem sokkal később lefordította Bessenyei egy korai művét, a Der Amerikanert, és munkáját a szerző is megdicsérte. Az iskola elvégzése után Kassán, Eperjesen, majd Pesten folytatott joggyakorlatot, közben táncolni, fuvolázni, festeni tanult.

1784-ben Sáros és Abaúj megye táblabírájává nevezték ki, Kassán telepedett le, és tagja lett a miskolci Erényes Világpolgárok szabadkőműves páholynak. Célját, az irodalmi ízlés, a művészi stílus fejlesztését, a magyar nyelv gazdagítását fordításaival igyekezett elérni. Baróti Szabóval és Batsányival 1788-ban megalapította a Magyar Museumot, ám összekülönböztek, és Kazinczy saját lapot hozott létre Orpheus címmel, azonban ebből csak nyolc füzet jelent meg két kötetben.

1791-ben megismerkedett Hajnóczy Józseffel, és tagja lett Martinovicsék jakobinus mozgalmának. Emiatt 1794-ben letartóztatták, és halálra ítélték, de ezt a király várfogságra enyhítette. Hat és fél évig raboskodott Spielbergben, Kufsteinben, majd Munkácson, erről az időszakról szól a Fogságom naplója. Szabadulása után Kazinczy elsősorban az irodalmi élet szervezésébe fektette energiáit.

Sátoraljaújhely, 2013. október 26. Kazinczy Ferenc kézirata a felújított Kazinczy Ferenc Múzeumban Sátoraljaújhelyen 2013. október 26-án. A január óta a Petőfi Irodalmi Múzeum égisze alatt működő intézményt kilencvenöt millió forint uniós és hazai forrásból újították fel. MTI Fotó: Vajda János

(Fotó: MTI/Vajda János)

1804-ben feleségül vette Török Zsófiát (Sophie), anyjától megkapta a bányácskai házat és egy kis birtokot. Bányácskából lett Széphalom, a korabeli művészeti, irodalmi élet központja. Kazinczy börtönévei alatt a klasszicizmus híve, Goethe követője lett, de fő törekvése továbbra is a magyar nyelv megújítása, gazdagítása, a költői stílus fejlesztése maradt, és erőteljes harcot indított a provincializmus ellen.

A nyelvújítási harc a 19. század elején a Mondolat megjelenésével éleződött ki igazán. Kazinczyt és a nyelvújítókat gúnyoló röpirat 1813-ban jelent meg, amelyre két évvel később Kölcsey és Szemere válaszolt. Az áldatlan vitát Kazinczy zárta le a két irányt összeegyeztetni óhajtó cikkében, amely Orthologus és neologus nálunk és más nemzeteknél címmel jelent meg. Élénk kritikai tevékenységet is folytatott, a pályakezdő írók, költők – így Berzsenyi, Szemere, Kölcsey, Fáy András –, neki küldték el kézirataikat véleményezésre.

Kazinczy Ferenc aláírása az 1821. május 22-én, Széphalmon keltezett levelén, amelyet Pápai Sámuelnek írt. Deák Ferenc, Liszt Ferenc és Erkel Ferenc által írt levelekre bukkant a Darnay Kálmán kéziratgyűjteményének átvizsgálását végző helytörténet-kutató Sümegen a városi múzeumban. A Darnay-hagyaték kutatását Tóth Gyula amatőr helytörténet-kutató végzi, aki egyre érdekesebb leveleket fedez fel. Tavaly decemberben Kazinczy Ferenc és Batsányi János egy-egy eredeti levele került elő. MTI Fotó: Nagy Lajos

Kazinczy Ferenc aláírása az 1821. május 22-én, Széphalmon keltezett levelén, amelyet Pápai Sámuelnek írt (Fotó: MTI/Nagy Lajos)

Az 1807-1808-as Pályám emlékezete című kötetében a gyermekkorától az 1805-ig terjedő életút eseményei, fontosabb fordulópontjai, állomásai elevenednek meg.

1825-től részt vett Pesten a Magyar Tudós Társaság előkészítő munkálataiban, és 1830-ban a történettudományi osztály tagja lett. 1831-ben az összes akadémiai gyűlésen részt vett, majd az év tavaszán visszaindult Széphalomra. A környéken ekkor már kolerajárvány pusztított, ennek esett áldozatául 1831. augusztus 22-én.

Sátoraljaújhely, 1974. augusztus 3. Kazinczy Ferenc író mauzóleuma Széphalmon. A családjával Széphalomra húzódó irodalmár innen irányította a magyar nyelv megújításának országos ügyét. Az elpusztult Kazinczy-kúria parkjában 1873-ban Ybl Miklós tervei alapján épült fel a neoklasszicista emlékcsarnok (mauzóleum). MTI Fotó: Hámor Szabolcs

Kazinczy Ferenc író mauzóleuma Széphalmon. A családjával Széphalomra húzódó irodalmár innen irányította a magyar nyelv megújításának országos ügyét. Az elpusztult Kazinczy-kúria parkjában 1873-ban Ybl Miklós tervei alapján épült fel a neoklasszicista emlékcsarnok (Fotó: MTI/Hámor Szabolcs)

Születésének évfordulóján Széphalmon, a Magyar Nyelv Múzeumában állandó kiállítás nyílt, és a magyar nyelv éve 2009 elnevezésű rendezvényen kiállítással, színházi előadásokkal, különböző pályázatokkal, tudományos konferenciákkal emlékeztek a nyelvújító Kazinczy Ferencre.