A közvéleményt ott is a migránshelyzet foglalkoztatja leginkább. Óriási felháborodást váltott ki ugyanis, hogy a nyár elején megalakult baloldali kormány 150 ezer bevándorlót telepítene az országba és lebontaná a kerítést is. A megvalósításról szóló tervet egy olyan miniszter dolgozta ki, aki korábban Soros György egyik civil szervezeténél dolgozott. Macedón elemzők szerint a baloldal az amerikai milliárdos tervét valósítja meg, ami Európa biztonságát veszélyezteti - hangzott el az M1 Híradójában.
Még ma is látszanak a nyomai annak, mikor a migránsok másfél évvel ezelőtt áttörték a kerítést a macedón határon. 2016 elején szinte háborús helyzet alakult ki a térségben, a menekültek ugyanis akkor már napok óta nem tudtak átjutni Görögországból Macedóniába. A feldühödött tömeg – Allah Ahkbar -t skandálva szakította szét a határt jelképező szárnyaskaput. A macedón rendőrök könnygázzal és hangbombával szorították vissza a több száz illegális bevándorlót.
Mára szinte nyoma sincs a migránsoknak Macedóniában. Skopje ugyanis – Magyarországhoz hasonlóan – kerítést emelt a Görögországgal közös határán és megálljt parancsolt az illegális bevándorlóknak. A kerítés túloldalán azonban több tízezer migráns torlódott fel, akik az embercsempészek segítségével továbbra is nyomás alatt tartják a macedón hátvédelmet. Akit elfognak, azoknak a határ menti táborban kell megvárniuk az eljárás végét.
A migránshelyzet lesz a fő téma a választásokon
A határzár ellenére a macedón közvélemény továbbra is a migránshelyzettel foglalkozik. Ez az egyik fő témája az október közepére a hétvégére meghirdetett helyhatósági választásoknak is. A nyár elején alakult baloldali kormány ugyanis 10 év alatt 150 ezer bevándorlót telepítene az országba és lebontaná a kerítést is. A macedónok többsége erről azonban hallani sem akar.
A tervek szerint a 150 ezer migránst 20 kisvárosba helyeznék el, többek között Gyevgyelijába, amelynek polgármestere szerint ha mindez megvalósul, abba beleroppan az ország.
Egy ilyen elképzelés végrehajtására nincs kapacitása sem az országnak, sem Gyevgyelijának. Munkahelyekre lenne szükség, nem bevándorlókra – mondta Ivan Frangov, Gyevgyelija polgármestere.
Népszavazást kezdeményeztek a letelepítésről
Az önkormányzatok és az ellenzék népszavazást kezdeményeztek a letelepítésről. A referendumot a helyhatósági választásokkal egyidőben rendezték volna, ám ezt a macedón választási hatóságok elutasították, mondván ilyen horderejű kérdésekről helyi szinten nem dönthetnek.
Orbán Viktor két héttel ezelőtt, Ohridban találkozott az ellenzék jobboldali pártszövetségének vezetőjével – a korábbi macedón miniszterelnökkel.
Macedóniának kulcsszerepe van
A miniszterelnök akkor azt mondta: Magyarországnak és Európának az az érdeke, hogy a balkáni útvonal zárva maradjon. Macedónia ugyanis a bevándorlás ügyében kulcsfontosságú ország, ezért a magyar kormány azokkal “az erőkkel működik együtt, amelyek ilyen politikát folytatnak”, tehát zárva tartják a határokat.
A betelepítésről szóló akciótervet egyébként a szociáldemokrata kormány egyik legfiatalabb minisztere dolgozta ki, aki korábban Soros György által finanszírozott civil szervezetben dolgozott. Macedón elemzők szerint a baloldal az amerikai milliárdos tervét valósítja meg.
Az előző, a jobboldali Ivanov kabinet kerítést húzott, katonkat vezényelt a határra, és visegrádi segítséggel zárva tartja a balkáni útvonalat. A baloldali Zaev kormányzat viszont Brüsszelből és Washingtonból várja az utasításokat, azokat hajtja végre, függetlenül attól, mit akarnak a macedónok – mondta korábban az M1-nek Zoran Bogdanovszki elemző.
Szakértők szerint a 150 ezer migráns betelepítése nemcsak a gyenge lábakon álló macedón gazdaságot roppantaná össze, hanem komoly etnikai feszültségeket is szülne. A balkáni útvonal újranyitása pedig egész Európa biztonságát veszélyeztetné.
