Az elmúlt évtizedek alatt a Visegrádi Csoport – Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Csehország – jelentős fejlődésen ment keresztül. 2004-re mind a négy ország csatlakozott a NATO-hoz és az EU-hoz, ezzel pedig a szövetségesek kezdeti célkitűzései teljesültek is – ám azokat újabb és újabb, jelentős eredmények követték – hívta fel a figyelmet Szabó Dávid, a Századvég külügyi igazgatója.
A visegrádi országoknak, miután mind csatlakoztak az Európai Unióhoz és NATO-tagállamokká váltak, 2004-ben döntést kellett hozniuk a V4 jövőjéről; arról, hogy továbbra is együttműködnek-e, avagy inkább új koalíciók létrehozására koncentrálnak az EU-n belül. A négy állam az együttműködés fenntartása mellett döntött.
Beata Szydlo lengyel, Orbán Viktor magyar, Robert Fico szlovák és Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Fontos eredmény Schengen és a közös határvédelem
Szabó Dávid, a Századvég külügyi igazgatója – a hirado.hu megkeresésére – a 2004 utáni fontos V4-es „fegyvertények”, mérföldkövek közé sorolta egyebek mellett a schengeni övezethez való egységes csatlakozást. A szakértő ennek jelentőségével kapcsolatban elmondta: azzal a négy ország egyszerre kapott lehetőséget a belső határok megszüntetésére, ami komoly határ- és belső rendvédelmi együttműködést feltételez közöttük.
A 2015-ös migrációs válság kezdete óta – folytatta a felsorolást Szabó Dávid – a magyar, a lengyel, a szlovák és a cseh rendvédelmi erők közösen illetve felváltva járőröznek, így védve az Európai Unió külső határát, többek között a magyar határkerítésnél, egészen Macedónia déli határáig. Ez nagyon komoly eredmény, hiszen nem túlságosan gyakori az ilyesfajta együttműködés – szögezte le.
Előtérben a V4-es polgárok érdeke
A szakértő kitért arra is, hogy a négy ország „vállvetve harcol” – egymásnak segítséget nyújtva és politikai egyeztetések révén – azért, hogy polgárai ne kerülhessenek hátrányos elbírálás alá az unión belül. Ennek egyik legfontosabb eleme a kohéziós politika fenntartása, ebben a négy ország rendkívül pozitív eredményeket tudott felmutatni a brüsszeli források lehívása terén – szögezte le.
Szabó Dávid megemlítette a közös hadosztályt, illetve a legújabb eredmények között a kibervédelmi terv megerősítését is, valamint hogy a visegrádi csoport az EU keleti, balkáni irányban való bővítésének jelentős támogatója az unióban. Ebben a korábbi, horvát csatlakozás is abszolút sikernek tekinthető – jelentette ki.
Erősödő V4-es külpolitika
A külügyi igazgató kiemelte, hogy a visegrádiak egyfajta „kifelé forduló” külpolitikája is rendkívül sikeres, elég csak az idei, Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnökkel, Szíszi egyiptomi vagy Macron francia elnökkel tartott V4-csúcsokra gondolni. „Tehát külpolitikai téren is erősebb, magabiztosabb együttműködésről beszélünk” – foglalta össze a szakértő.
Magyarország a soros elnök
A visegrádi együttműködést évente változó elnökség koordinálja; hazánk jelenleg ötödik alkalommal, 2018. június 30-ig tölti be a Visegrádi Csoport elnökségét.
Mára a V4-ek intézményei között komplex kapcsolati hálózatai jöttek létre a legkülönfélébb szinteken, szakértőitől a parlamenti kapcsolatokon keresztül a miniszter- és államelnöki hivatalok szintjéig. A négy ország minisztériumai, illetve egyéb intézmények munkatársai szoros kapcsolatban vannak egymással.
A négy visegrádi ország belátható időn belül nem kívánja bővíteni az együttműködők létszámát, viszont egy-egy regionális témában együtt kívánnak működni a térség egyéb országaival, a V4+ keretén belül.
