Kövér: az ukrán oktatási törvény az ukránosításról szól

 

Az Országgyűlés elnöke szerint az ukrán oktatási törvény az ukránosításról szól, és egyértelműen a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatásának ellehetetlenítését fogja eredményezni. Kövér László pénteken a Karc FM-en azt mondta, nagyon komolyan megfontolná, deklarálja-e Magyarország: Ukrajna egyoldalúan felmondottnak tekinti a magyar-ukrán alapszerződést.

Az Országgyűlése elnöke a rádió Magyar hangok című műsorában úgy ítélte meg, az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatos reagálásában Szijjártó Péter, a külügyi tárca vezetője egyáltalán nem vetette el a sulykot, tekintettel arra a súlyos, barátságtalan, hátba támadásként értelmezhető lépésre, amelyet Ukrajna tett Magyarország felé azzal, hogy az ottani kisebbségnek lényegében elvitatja a jövőre vonatkozóan az anyanyelvi oktatásra a jogait.

Erre Magyarország nemhogy nem adott okot, éppen ellenkezőleg, 1990, illetve Ukrajna függetlensége óta mindig mellette állt. Elsőként ismerte el függetlenségét, először vele kötött alapszerződést a szomszédos országok közül, amikor árvíz sújtotta Ukrajnát, Magyarország igyekezett kisegíteni, emellett több ezer ukrán gyerek üdültetését biztosította, az orosz-ukrán konfliktusban megsebesült ukrán katonákat gyógyították, s a vízumkötelezettség eltörlése ügyében a legharcosabban éppen Orbán Viktor állt ki – sorolta Kövér László, aki azt mondta: nem is tudják hová tenni azt az “ostoba, elvakult lépést”, amit az oktatási törvény ügyében tett Ukrajna.

Diák jegyzetel tanóra közben a nemzeti jelentőségű intézmények listájára felkerült Munkácsi Szent István Katolikus Líceumban, amely 2001-ben nyitotta meg kapuit. A Kárpátalja egész területéről érkező diákok felvétele nincs felekezethez kötve. Az intézmény szakiránya az informatika, az angol és a német nyelv emelt szintű oktatása, ezt segítik a korszerűen felszerelt számítógép- és idegennyelv-szaktantermek. A líceum keretein belül turisztikai szakkollégium is működik. Kárpátaljáról a magyarság megmaradását és fejlődését szolgáló tizenkét oktatási és művelődési intézmény került fel a nemzeti jelentőségű intézmények listájára 2012 februárjában. A felvétel 2012. március 12-én készült.MTI Fotó: Nemes János

Diák jegyzetel tanóra közben a nemzeti jelentőségű intézmények listájára felkerült Munkácsi Szent István Katolikus Líceumban, amely 2001-ben nyitotta meg kapuit. A Kárpátalja egész területéről érkező diákok felvétele nincs felekezethez kötve. Az intézmény szakiránya az informatika, az angol és a német nyelv emelt szintű oktatása, ezt segítik a korszerűen felszerelt számítógép- és idegennyelv-szaktantermek. A líceum keretein belül turisztikai szakkollégium is működik. Kárpátaljáról a magyarság megmaradását és fejlődését szolgáló tizenkét oktatási és művelődési intézmény került fel a nemzeti jelentőségű intézmények listájára 2012 februárjában. A felvétel 2012. március 12-én készült.MTI Fotó: Nemes János

Arról, hogy az ukrán oktatási miniszter nagyobb nyitottságot kért, s magyar származású ukrán állampolgárokról beszélt a törvénnyel összefüggésben, Kövér László azt mondta: utoljára ehhez hasonlót Ceausescu mondott, amikor az ott élő magyarokat magyar származású románoknak aposztrofálta. Lehet, hogy öntudatlanul is, de az a szándék kap hangot, hogy Ukrajna lakosságát homogenizálni, erőszakosan ukránosítani kell – vélte a házelnök.

Hozzátette: a helyzet pikantériája, hogy még a magukat ukránnak gondoló emberek jelentős részét is úgy kell ukránosítani, ugyanis az orosz nyelv meglehetősen erős pozíciókkal bír a mindennapi életben. Szerinte az ukrán képviselők egy jelentős részének is be kellene iratkoznia egy ukrán nyelvtanfolyamra, hogy be tudják tartani a készülő törvényt – jegyezte meg.

Ellehetetlenül az anyanyelvi oktatás

Kövér László kiemelte: az ukránok félremagyarázzák a saját törvényüket, ami egyértelműen nem az anyanyelvi oktatás korlátozását, hanem ellehetetlenítését fogja eredményezni, ha életbe lép.

Az Országgyűlés elnöke megjegyezte, bár Porosenko ukrán elnök aláírta a törvényt, és azt ki fogják hirdetni, Ukrajna nem arról híres, hogy az elfogadott törvényeket betartják.

Amikor ezen nemzeti közösségekre nézve pozitív tartalmú jogszabályokat fogadtak el, azokat sem tartották be – mondta, hozzátéve: kellő iróniával fogalmazva, optimizmusuk alapját is az adhatja, hogy ez most is így lesz.

Arról, hogy ukrán értelmiségiek is kiálltak a törvény mellett, azt mondta: a sovinizmus soha nem a mindennapi emberektől indul ki. Annak mindig van egy értelmiségi muníciója, amit aztán beletöltenek szellemi fegyverekbe, és az emberek kezébe adnak, ha megfelelő hecckampány után embert az ember ellen fordítanak olyan közösségekben, ahol eddig fel sem merült problémaként, hogy valaki magyar.

Kövér László sajnálatának adott hangot, hogy az emberek értékrendjét pozitív irányba befolyásolni hivatottak ilyen “alantas dolgokra vetemednek”, ami a történelemben nem újdonság, csak mintha Ukrajna eddig ettől mentes lett volna.

Egy eddig nem létező problémát állítottak elő ezzel a jogszabállyal

Kárpátalja kormányzójának nyilatkozatáról, miszerint nem látja az okot, miért kellene ukránosítani, azt mondta: a kormányzó ugyanúgy vélekedik, mint ő. Egy eddig nem létező problémát állítottak elő ezzel a jogszabállyal, aminek nemcsak a technikája rossz, hanem a szándék is “alattomos”, az ukránosításról szól, és nem az ukrán, mint államnyelv védelméről, fejlesztéséről.

Ami Ukrajnában zajlik, az minden nemzetközi kötelezettségvállalásnak ellentmond, amit az ország az elmúlt több mint 20 évben tett – jelentette ki Kövér László. Közölte, nagyon komolyan megfontolná, deklarálja-e Magyarország, hogy Ukrajna egyoldalúan felmondottnak tekinti ezen lépésével a magyar-ukrán alapszerződést. Innentől kezdve az egy “papírrongy”, semmit sem ér – fogalmazott.

Megjegyezte: nincsenek illúziói a nemzetközi döntési, illetve vitafórumok józanságát és hatékonyságát, nemzeti kérdések iránti érzékenységét illetően. Ugyanakkor nem adják fel a reményt, hogy vannak olyan dokumentumok, nemzetközi szerződések, alapelvek, amelyeket ha az unió és az Európa Tanács komolyan vesz, akkor fellép Ukrajnával szemben.

Az Országgyűlés elnöke azt mondta: nagyon örülne, ha annyi haszna lenne ennek a “nyomorúságos helyzetnek”, ami kibontakozóban van Kárpátalján, hogy a románok és a szlovákok is felismernék, “nem jó a botnak a másik végén lenni”, és ők is keveredhetnek olyan szituációba, amilyenben Romániában és Felvidéken a magyarok vannak. Úgy látja: nemcsak egyfajta “népi szolidaritás” bontakozik ki a kisebbségek között, hanem mintha a kormányok is hasonlóképpen nyilatkoznának meg, mint Magyarország.

Ha ez elindít egyfajta közeledést a szomszédos országok másik részével, és otthon is toleránsabbak lesznek a magyar kisebbségekkel, akkor ebből az ügyből Közép-Európában kölcsönösen előnyt is tudnak kovácsolni – vélekedett az Országgyűlés elnöke.