A határokon túl is megünneplik Benedek Elek születésnapját, ezzel együtt tartják a magyar népmese napját.
Szabadkán már pénteken színes programokkal várták a helyi általános iskolás diákokat, akik egyebek mellett a népmesén alapuló vetélkedőkben is összemérhették tudásukat. A Szabadkai Városi Könyvtárban azonban nemcsak a magyar népmese napján, hanem egész évben várják az olvasni vágyó fiatalokat.
Mesehallgatással, mesehősök rajzolásával, népi gyermekjátékokkal ünnepelték Csíkszereda főterén a magyar népmesét. A Kájoni János Megyei Könyvtár rendezvényére a városból és a környék településekről is vonzotta a magyar népmese rajongóit, nemcsak a gyerekeket, hanem a felnőtteket is.
Népmese ihlette bábelőadással ajándékozták meg a magyar népmesét ünneplőket a szervezők, a Kájoni János Megyei Könyvtár munkatársai. A rendezvénynek több éves hagyománya van már Csíkszeredában, de a népszerű programot először telepítették köztérre, hogy a járókelők is bekapcsolódhassanak.
Évek óta ünneplik Csíkszeredán a magyar népmesét
Kelemen Katalin, a Kájoni János megyei könyvtár szóvivője elmondta, a népmese napja számukra fontos rendezvény. Már évek óta megünneplik, hiszen a népmese ma is nemcsak a kisgyerekeknek, a felnőtteknek is fontos, hiszen olyan tudást, bölcsességet hordoz, ami napjainkban is nélkülözhetetlen. Úgy látják, hogy szükség van rá és hogy ezt a kincset tovább kell vinni.
Zalka Csenge Virág előadásában Pályok Anna kárpátaljai mesemondó gyűjteményéből választott népmeséket hallgathattak a város főterén összegyűltek. A győri származású hivatásos nemzetközi mesemondó a rendezvény díszmeghívottja volt, különben mesemondásból Amerikában doktorált. Interaktív előadásával a csíki gyerekeket is órákig bűvölte.
Zalka Csenge Virág elmondta, a mesemondás főleg attól jó, hogy személyes kommunikáció. „Én azt szeretem benne, hogy ennek a közönségnek itt helyben választom ki azt a mesét, ami szerintem nekik tetszeni fog, és cserébe pedig továbbadhatok egy olyan mesét, ami szerintem fontos és szépséges. Jó lenne, hogyha több ember tudna róla, ha több ember hallaná és a mese pedig azért jó, mert olyan érzelmi igazságok vannak benne, olyan szimbólumokat hordoz magában, amiket nem is tudatosan ért meg az ember igazából. Úgy a szívével hallgatja, és ezeket a tanulságokat aztán a gyerekek magukkal viszik, ahogy felnőnek.”
A gyermekek és a felnőttek számára is vonzó programokat ajánlottak
A tündérek, királyok, és más mesehősök birodalmában kalandozásokat igencsak vonzónak találták a gyerekek.
Szalay-Antal Rózsika, tanítónő szerint ilyen gazdag népmese- kincse talán itt Európában nincs is más népnek, és vannak olyan meseszereplőink, amelyek más mesékben nem is fordulnak elő.
A mesék világát népi gyermekjátékok és kézműves foglalkozások szervezésével, a rajzoló-standnál kifestőkkel és arcfestéssel is idézték a könyvtár munkatársai. A mesekönyvek kiállításán is lehetett nézelődni. A hangulatos rendezvényt a felnőttek is szívesen látogatták.
A magyar népmese ünnepe a híres székely mesemondó, Benedek Elek születésnapjához kötődik. Az 1859. szeptember 30-án Kisbaconban született író, újságíró, gyermeklap-szerkesztő, mesegyűjtő, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője volt.
