Megjelent szerdán a Holosz Ukrajini című, hivatalos közlönynek számító lapban az új ukrán oktatási törvény, amivel hatályba lépett a jogszabály, amely az MTI által megkérdezett jogi szakértő szerint nemcsak az anyanyelvű iskolai oktatást korlátozza, de veszélybe sodorhatja a magántulajdonban lévő beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola működését.
A jogszabály a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal, egyebek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok számára.
Simon-Árpa Zsuzsanna magyar nyelvórát tart a 9.a osztály tanulóinak az Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Magyar Tannyelvű Középiskolában 2017. szeptember 11-én. MTI Fotó: Nemes János
A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye azonban több ország, köztük az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály ezen része – amely 2020 szeptemberétől lép életbe – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, továbbá nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.
A törvény aláírása után Porosenko közölte: felkérte a külügy- és az oktatási minisztériumot, hogy folytassák a szükséges konzultációkat a törvény tartalmáról Ukrajna „európai partnereivel, beleértve az Európa Tanácsot (ET)”.
Veszélybe kerülhet a beregszászi főiskola is
Tóth Mihály, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Koreckij Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa szerdán az MTI-nek nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy veszélybe kerülhet a magántulajdonban lévő beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola működése az új oktatási törvény miatt.
A szakértő elmondta, hogy a felsőoktatásról szóló, korábban elfogadott és jelenleg hatályban lévő törvény szerint Ukrajnában a magániskolákban a tulajdonosok szabad kezet kapnak, egyebek mellett maguk szabhatják meg az oktatás nyelvét.
Az új törvény azonban felülírhatja ezt a jogszabályt, mivel kimondja, hogy az oktatás nyelve minden iskolában az ukrán nyelv. Tóth Mihály kifejtette, hogy kétfajta jogalkalmazási elv létezik: az egyik szerint a később elfogadott törvény felülírja a korábbit, a másik szerint viszont a speciális, vagyis az egyes területeket külön szabályozó jogszabály erősebb az általános törvénynél. Ez alapján jelenleg nem tudni, hogy Ukrajnában jelenleg melyik törvény az erősebb: a most elfogadott, általános oktatási törvény, vagy a felsőoktatásról szóló – magyarázta a szakértő.
Tóth Mihály szerint diszkriminatív az új törvényben az, hogy külön kezeli az Ukrajnában élő nemzetiségi kisebbségeket és az őshonosnak nevezett népeket, mint például a krími tatárokat. Utóbbiaknak ugyanis a jogszabály engedélyezi az óvodától a 12 osztályos általános és középiskola befejezéséig az anyanyelven folyó oktatást az ukrán nyelv tanítása mellett. A nemzeti kisebbségeknek, mint a magyar, viszont az anyanyelven folyó oktatást csak az ötödik osztályig engedélyezi.
A törvény egyébként az ötödik osztálytól egy-két vagy több tantárgy oktatását engedélyezi angolul, vagy bármely más, az Európai Unióban hivatalos nyelven, így magyarul is, viszont eszerint oroszul nem.
Tóth Mihály arra kérdésre, hogy megoldaná-e a magyar iskolák helyzetét, ha a magyart is őshonos néppé nyilvánítaná Ukrajna, nemlegesen válaszolt. Szerinte ugyanis még az őshonosoknak nyújtott kedvezmény is visszalépés a jelenlegi magyar nyelvű oktatáshoz képest.
Jöhet még változás
Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy pontosításokat hajtsanak végre a frissen hatályba lépett ukrán oktatási törvény nemzetiségi kisebbségeket érintő részén szerdán Lilija Hrinevics oktatási miniszter, aki erről azután nyilatkozott, hogy megbeszélést folytatott Kijevben román kollégájával, Liviu Marian Pop oktatási miniszterrel.
Az ukrán miniszter szavai szerint azután lehet majd beszélni a törvény pontosításáról, miután az Európa Tanács Velencei Bizottsága elvégezte a jogszabály szakértői vizsgálatát.
Hrinevics kijelentette: nem tartja kizártnak, hogy növeljék azon tantárgyak számát, amelyeket az ötödik osztály után is anyanyelvükön tanulhatnak a gyermekek. Mint fogalmazott, ha a gyerekeknek, akiket az ötödik osztályig anyanyelvükön oktattak, nehézséget okoz áttérni az ukrán nyelven történő tanulásra, akkor szóba jöhet, hogy fokozatosan vezetik be az ukrán nyelvre való áttérést az egyes tantárgyak esetében.
Leszögezte viszont, hogy módosítani a törvény erről szóló cikkelyét nem szándékoznak, de elképzelhetőnek nevezte, hogy pontosítják, mely tantárgyakat fognak a diákok anyanyelvükön, illetve melyeket ukrán nyelven tanulni, és hányadik osztálytól lesz ez érvényben.
A miniszter ugyanakkor megismételte, hogy szerinte a törvény nem sérti a nemzetiségi kisebbségek jogait, épp ellenkezőleg, kiszélesíti az Ukrajnában élő különböző nemzetiségűek lehetőségeit. Újfent rámutatott arra, hogy a statisztikák alapján az anyanyelvükön tanuló ukrajnai diákoknak gyengék a teszteredményei ukrán nyelvből.
