Immár 55 hónapja töretlen a reálkeresetek emelkedése hazánkban: júliusban a bruttó átlagkereset 290 500 forint volt, 13,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Idén január–júliusban a bruttó átlagkereset 290 300 forint volt. Varga Mihály szerint a kormány elkötelezett a magyar családok anyagi helyzetének folyamatos javítása mellett, amit a hatéves bérmegállapodásnak, az életpálya-programok elindításának, valamint az állami vállalatok bérnövelésének köszönhető kimagasló reálbér-emelkedés is igazol.
A reálkeresetek júliusban 10,8 százalékkal, 2017 első hét hónapban pedig összesen 10,1 százalékkal növekedtek az előző év azonos időszakához képest, ezzel 2013 eleje óta, immár 55 hónapja töretlen a reálkeresetek emelkedése hazánkban. Amennyiben a versenyszférában bekövetkezett nagymértékű béremelkedés a következő két hónapban is folytatódni fog, úgy 2018. január 1-jétől nagyobb mértékű járulékcsökkentés következhet be a bérmegállapodás értelmében – jelentette be Varga Mihálya Központi Statisztikai Huvatal (KSH) adataira reagálva.
Mint mondta, a kormányzati intézkedéseknek és a piaci hatásoknak köszönhető a reálbérek növekedése, a kilátások alapján a keresetek további növekedésére lehet számítani – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Úgy fogalmazott: a növekedés körülbelül kétharmada a kormányzati intézkedéseknek – többek között a bérmegállapodásnak és az életpályaprogramoknak – tudható be. Hozzátette, hogy a gazdaság növekedése is a reálbér-növekedést erősíti, hiszen a munkaerő iránti egyre nagyobb kereslet a versenyszféra munkaadóit is a fizetések emelésére ösztönzi.
A tárcavezető emlékeztetett: míg a szocialista-liberális kormányok nyolc éve alatt a nettó minimálbér reálértéke alig nőtt, ezzel szemben 2010 és 2018 között egy gyermek esetén 44,4, 2 gyermek esetén mintegy 80, 3 vagy több gyermek esetén több mint 90 százalékos emelkedést figyelhetünk meg – közölte a tárcavezető. Mint mondta, 2002 és 2010 között a nettó átlagkeresetek reálértéke mindössze 13,8 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a 2010 és 2016 közötti hat évben ez a szám jóval magasabb, a családi kedvezmény figyelembevételével csaknem 24 százalék. Hat év alatt a 2 gyermekeseknél közel harmadával, a 3 vagy több gyermekeseknél pedig több mint a felével nőtt a nettó fizetések reálértéke.
Nem esett vissza a gazdaság
Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a keresetek és a bérek növekedése nem járt a gazdaság visszaesésével, az infláció továbbra is alacsony, a forint árfolyama szűk sávban mozog, a megrendelés-állomány folyamatosan bővül, nő a foglalkoztatottság és a kormány tervei szerint a közterhek is tovább csökkenhetnek. Mint mondta, a béremelkedés az alacsonyabb jövedelműek körében – többek között az egészségügyben és a turizmusban – volt a legmagasabb és különösen a leghátrányosabb helyzetű régiókban volt jelentős: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében meghaladta a 15 százalékot, ezt követi Nógrád, Békés és Borsod-Abaúj Zemplén megye 13 százalékos vagy azt meghaladó emelkedéssel.
Varga Mihály jelezte: kormány tervei szerint a közterhek is tovább csökkenhetnek Fotó: MTI
A tárcavezető özölte, hogy a reálbérek magyarországi alakulása régiós szinten is jelentős, hiszen a visegrádi államok közül 2010 óta csak Lengyelország tudott jobb eredményt elérni.
Különösen jelentősnek nevezte a keresetek emelkedését az utóbbi közel hét évben, hiszen – mint ismertette – 2002 és 2010 között a nettó keresetek reálértéke 5 százalékkal emelkedett, 2010 óta viszont ennek a többszörösével: a kétgyermekeseknél csaknem 80 százalékos, a három gyermeket nevelőknél pedig 90 százalék fölötti volt az emelkedés. A miniszter szerint a vállalatok kapacitásbővítése, az építőipar felfutása és az uniós kifizetések további bérnövekedést vetítenek előre, ez pedig egyezik a kormány gazdaságpolitikai szándékaival.
Csökken a szociális hozzájárulási adó
Varga Mihály kijelentette: a kormány tartja magát a 6 éves bérmegállapodáshoz, így a szociális hozzájárulási adó 2018. január 1-jétől 20 százalékra csökken, emellett a minimálbér 8 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 12 százalékkal nő. A miniszter arra számít, hogy az adóterhek csökkentése további béremeléseket és beruházásokat tesz lehetővé a versenyszférában.
A várakozásokat kissé alulmúlva, 13,1 százalékkal nőttek a bruttó bérek júliusban, a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya, a bérmegállapodások és a költségvetési életpályák hatására – kommentálta Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait Horváth András, a Takarékbank elemzője.
A KSH közölte: júliusban a bruttó átlagkereset 290 500 forint volt, így a nettó átlagkereset 193 100 forintot tett ki családi adókedvezmények nélkül, míg a kedvezményt figyelembe véve nettó 200 900 forint volt. A nettó bérek szintén 13,1 százalékkal emelkedtek, így a reálbér növekedés 11,6 százalék volt. A makrogazdaság és a monetáris politika szempontjából kiemelten fontos mutató, a versenyszféra rendszeres bérnövekedése 12,6 százalékra gyorsult az előző havi 12,3 százalék után.
Kiugró ütem
A közszféra bruttó bérei kiugró ütemben növekednek, 15,2 százalékkal emelkedtek, míg közfoglalkoztatottak nélkül számolva a növekedés 11,6 százalék volt. A nemzetgazdaságban a közfoglalkoztatás nélkül alkalmazottként foglalkoztatásban állók száma 2,6 százalékkal növekedett ebben a hónapban, a versenyszféra létszámnövekedése 2,3 százalék volt, míg a közszférában 1,3 százalékkal nőtt ugyanezen létszám az előző év azonos hónapjához képest, így a gazdaság folyamatosan el tud mozdulni egy egészségesebb foglalkoztatási szerkezet irányába, mivel gyorsabban nő a versenyszféra létszáma. Várakozásaink szerint idén 13 százalék körüli mértékben nőhetnek a bérek a bérmegállapodás, a minimálbérek 15 százalékos, a garantált bérminimum 25 százalékos növelése, valamint az egyre fokozottabb szakember hiány miatt.
Horváth András szerint ez a növekedési ütem várhatóan a 2018-as évben is kitart, a szakemberhiány illetve a 8 és 12 százalékos további bérminimum-emelés okán. Így a várt 2,3 százalékos éves infláció mellett tíz százalékot meghaladó reálbér növekedés lehet idén, míg 2013-tól 2017 végéig összesen 31 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 35 százalékkal nőhetnek a reálbérek.
Gyorsuló ütemű bérnövekedés
A Takarékbank elemzője szerint a bérnövekedésre azonban felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő időszakban, mint például az építőipar harminc százalék körüli jelenlegi bérnövekedési üteme. Az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások – egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások – is ezt tükrözik, továbbá egyes ágazatokban folytatódik az életpályamodellek bevezetése, illetve a turizmusban és a kiskereskedelemben már 240 ezer forintos bérminimumról zajlanak a tárgyalások.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági szakértője szerint az év hátralévő részében is 13-14 százalékos béremelkedés várható, és a jelenleg ismert kormányzati tervek és kilátások alapján jövőre is tíz százalékkal nőhetnek a bruttó és nettó bérek.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője közölte: továbbra is úgy látják, hogy az idén kitarthat a bérnövekedési ütem tempója, és az elkövetkező hónapokban is kétszámjegyű bérnövekedési ütemeket látunk majd. A reálbérek emelkedése éves átlagban 9-10 százalék körül alakulhat. A gyors bérnövekedés, mind keresleti, mind költségoldalról növelheti az inflációt, jövőre éves átlagban 3,4 százalékos inflációt várunk. Emellett az élénkülő fogyasztói kereslet mind az idén, mind jövőre a GDP növekedés fontos hajtóereje lesz majd.
