Nagy teher a beiskolázás, de évről évre nő az állami támogatás

 

Még úgy is komoly költséget jelent egy gyermek beiskolázása, hogy az állam idén 1,1 millió diák számára biztosított ingyen tankönyveket. A háztartások ötöde kölcsönből fedezi a tanévkezdetet.

Közel minden második szülő ötvenezer forint feletti összeget fordít gyermeke beiskolázására – derült ki a Provident Pénzügyi Zrt. több mint 500 ügyfele – elsősorban általános- és középiskolás gyermekkel rendelkező családok – körében végzett kutatásból. A szülők 14 százaléka 40-50 ezer, 15 százaléka 30-40 ezer, szintén 14 százaléka 20-30 ezer forint közötti összegből gazdálkodik. A válaszadók 7 százaléka viszont kevesebb mint húszezer forintból oldja meg a beiskolázást. A korábbi évekhez hasonlóan idén is a ruházat és az iskolai eszközök jelentik a legnagyobb kiadást ebben az időszakban.

Idén tovább bővült azoknak a diákoknak a köre, akik ingyenesen kapnak tankönyvet: a megkérdezettek hatvan százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem kellett erre költeniük, 17 százalékuk maximum ötezer forintot ad ki ilyesmire, és csupán nyolc százalékuk fizet húszezer forint feletti összeget.

iskoláztatás - költségek megoszlása

Az iskolakezdéssel járó költségek próba elé állítják a családok pénztárcáját: a felmérésben résztvevők 31 százaléka ebben az időszakban a havi bevételének 15-30 százalékát, míg minden negyedik válaszadó bevételének több, mint felét költi gyermekei beiskolázására. Ezt felismerve egyre több – az idén már minden második – szülő időben felkészült a tanévkezdéssel kapcsolatos többletkiadásokra, és előre félretette a szükséges összeget, miközben 2016-ban csak a válaszadók 41 százaléka vélekedett hasonlóan. A családok 12 százaléka családtagoktól kap anyagi segítséget, 19 százalékuk pedig pénzintézettől vesz fel kölcsönt erre a célra. A szülők 14 százaléka csak a legszükségesebb eszközöket vásárolja meg.

Év közben is vannak iskolai kiadások

Nem csak a tanévkezdésnél, de az év során is felmerülnek nagyobb, iskolával kapcsolatos kiadások. A Provident kutatásában résztvevők szerint az osztálypénz, a gyermekek kirándulásának és étkeztetésének költsége jelentik a legnagyobb kiadást az év folyamán. A kötelező iskolai képzésen túl a megkérdezett szülők sportfoglalkozásokra, szakkörökre, nyelvtanfolyamokra, táborokra, illetve kulturális programokra költenek. A válaszadók 23 százaléka több mint 50 ezer forintot szán éves szinten fakultatív képzésekre és programokra.

ballagás - diákok - iskola

Félretesznek a családok a ballagással, szalagavatóval kapcsolatos kiadásaikra Fotó: MTI

A ballagási és szalagavatóval kapcsolatos kiadások tekintetében is előrelátóbbak lettek a magyar családok. Idén a megkérdezettek 73 százaléka nyilatkozott úgy, hogy előre félreteszi a szükséges összeget, ami 10 százalékos növekményt jelent 2016-hoz képest. Ezekre a költségekre a háztartások 11 százaléka családtagtól, 9 százaléka pedig pénzintézettől kér segítséget.

Tanszerek - beiskolázás - költségek

A középiskolás gyermekeket nevelő szülők 69 százaléka tervezi, hogy gyermeke valamilyen felsőfokú intézményben tanul tovább majd. A résztvevők 14 százaléka előre félretette a szükséges összeget, 9 százalékuk pedig elegendő forrással rendelkezik a képzéssel járó kiadások biztosítására.

A szülők ötöde úgy gondolja, külső segítséget kell majd igénybe venniük: 4 százalék családtagtól kér kölcsön, 8 százalék hitelintézethez fordul kölcsönért, 6 százalék pedig a diákhitelt választaná. Minden tizedik fiatal előreláthatóan dolgozni fog az egyetem mellett.

Egyre nő az állami támogatás

Folyamatosan fejleszti az állam a köznevelési rendszert. Ennek eredményeként 1,1 millió diák jutott idén ingyenesen tankönyvekhez, ami az államnak összesen 13 milliárd forintjába került, azaz ennyivel csökkentették a családok beiskolázási költségeit.

Továbbá folytatódik az újgenerációs taneszközök, tankönyvek fejlesztése is: 2018 és 2020 között a speciális nevelési igényű gyerekeknek szóló tankönyveket és a nemzetiségi oktatást segítő tankönyveket, valamint a tankönyvekhez tartozó, a tanárok által az osztálytermekben is elérhető digitális tartalmakat kívánják fejleszteni.