A Facebook is fellép az embercsempészek ellen

 

Az álhírek mellett az illegális tevékenységek népszerűsítése is a közösségi oldalak üzemeltetőinek célpontjába került a közelmúltban. A Facebook elkezdte törölni az embercsempészek bejegyzéseit a rejtett csoportokból is.

A jövőben új platformot kell keresniük a migránsok tömegeit Európába szállító embercsempészeknek, ha továbbra is a világháló segítségével akarják eljuttatni üzeneteiket potenciális kuncsaftjaikhoz. A világ legnagyobb közösségi oldalának üzemeltetői ugyanis megelégelték, hogy a bűnözők szabadon hirdethetik szolgáltatásaikat a Facebookon.

Melilla, 2017. augusztus 4. Afrikai migránsokat felügyel egy polgárőr az észak-afrikai Melilla város Hipodromo tengerpartján 2017. augusztus 4-én. Huszonkét illegális bevándorlónak sikerült a spanyol parti őrség figyelmét kijátszva hajóval megközelíteni a Marokkóba ágyazódott spanyol exklávét, ahol a vízi mentők riasztották a polgárőröket. (MTI/EPA/F. G. Guerrero)

Az embercsempészek sokszor megtévesztő szövegekkel és felvételekkel igyekeznek megtámogatni mondanivalójukat, ami szándékosan lekicsinyli az Európába irányuló viszontagságos utazás veszélyeit.

A migráció mögött álló alvilági körök óriási hasznot húznak az illegális bevándorlásból, amely éves szinten mintegy 35 milliárd dolláros (9020 milliárd forint) bevételt termel számukra. A csempészeknek tehát kézzelfogható anyagi érdeke fűződik a kontinensünket ostromló a migrációs hullám életben tartásához. Ettől még az se tántorítja el őket, hogy csak idén már több ezer ember szállt hullámsírba a Földközi-tengeren való átkelés során.

Az embercsempészek gyakran túlzsúfolt lélekvesztőkben engedik útjukra a jobb sorsra vágyó bevándorlókat.

Földközi-tenger, 2017. augusztus 27. Olaszországba igyekvő, többségükben fekete-afrikai illegális bevándorlók gumicsónakjukon arra várnak, hogy az Aquarius, az SOS Mediterranee nem kormányzati szervezet és az Orvosok Határok Nélkül hajója kimentse őket a Földközi-tengeren, 46 kilométerre Líbia partjaitól 2017. augusztus 27-én. (MTI/AP/Darko Bandic)

A bűnözőkkel szembeni online fellépést elsők között a The Guardian nevű brit napilap kezdeményezte, ám mindenkinek megvan a lehetősége, hogy jelentse a hasonló tartalmakat, emlékeztetett a Facebook szóvivője. Ezek túlnyomó többsége azonban csak nehezen elérhető a hétköznapi felhasználók számára, hiszen az illegális üzletek jelentős részét zárt, javarészt csak a migránsok által használt csoportokban népszerűsítik.

Szabad kapitalizmus a fekete piacon

A jelenséggel foglalkozó kutatók rámutattak arra, hogy az embercsempészek között komoly verseny zajlik a szolgáltatásokat igénybe vevők elérése érdekében. Egyes bűnözői csoportok valóságos biztosítási rendszereket dolgoztak ki, azaz adott összeg befizetése esetén garanciát vállalnak arra, hogy a bevándorlót további pénzek kifizetése nélkül is átjuttatják Európába, amennyiben valamiért meghiúsul a transzfer.

A migránsok különböző színvonalú szolgáltatások között is válogathatnak. Az egyszerű kis halászcsónakok mellett akár privát motorcsónakot is bérelhetnek az Európába történő átkeléshez, melynek díja közel fél millió forintnak megfelelő összeget kóstál.

Földközi-tenger, 2017. augusztus 27. Olaszországba igyekvő illegális bevándorlók örülnek, miután kimentette őket gumicsónakjukról az Aquarius, az SOS Mediterranee nem kormányzati szervezet és az Orvosok Határok Nélkül hajója a Földközi-tengeren, 46 kilométerre Líbia partjaitól 2017. augusztus 27-én. (MTI/AP/Darko Bandic)

Pontosan nem tudható, hogy az „üzletek” mekkora hányada köttetik az online térben, ám szakértők szerint semmiképpen sem lebecsülendő a közösségi oldalak szerepe az embercsempészet tekintetében. A Facebook fellépésének így akár kézzelfogható eredményei is lehetnek, bár többen is figyelmeztetnek, hogy hiába törlik a bejegyzéseket, hiszen rövid időn belül újak jelennek meg. Az embercsempészek profiljainak felfüggesztése szintén nem jelent hosszú távú megoldást, hiszen viszonylag egyszerűen lehet új fiókokat nyitni a Facebookon.

Új nyilvánosság

A migrációból hasznot húzó bűnözői csoportok online jelenlétének megregulázása is beleillik abba a folyamatba, amely pár hónapja indult az álhírekkel szembeni fellépéssel. A közösségi média kezdi átvenni a hagyományos sajtó szerepét, ez pedig alapvető változásokat hoz a nyilvánosságban, amire szabályozási szinten még nem igazán vagyunk felkészülve.

Az internetes tartalomszűrés és a szólásszabadság nem éppen konfliktusmentes kapcsolatáról már korábban is beszámoltunk. Ezzel kapcsolatos anyagunkat itt olvashatja.