Marokkó, mint az európai terror új bölcsője?

 

Tegnap hallgatta meg a bíróság a marokkói származású barcelonai merénylő, Junesz Abujakub feltételezett társait; a nemrégiben Turkuban támadó terrorista szintén marokkói migrációs háttérrel rendelkezik, sőt mindeközben Marokkóban egyaránt őrizetbe vettek egy butángázpalackokkal dolgozó férfit, aki vélhetően lakótársa volt Abujakubnak.

„Az ember esze megáll” – fakadt ki Georg Spöttle, biztonságpolitikai szakértő az M1 stúdiójában szerda reggel, akit az háborított fel, miként fordulhat elő a XXI. században, hogy az EU rendőrségi rendszerei nincsenek összekapcsolva egymással, így ha valaki menekültkérőnek jelentkezik, leveszik az ujjlenyomatát és biometrikus fotót készítenek róla, a későbbiekben kvázi világkörüli útra indulva további 6-7 országba jelentkezhet be ugyanennyi néven.

14 néven, 14 évesek között

A berlini gázoló például 14 különböző néven futott, melynek köszönhetően havi több ezer eurót kaszált illegálisan a menedékkérő hivataloktól, ahogyan tette azt a turkui merénylő, Abdel Rahman, aki szintén bejárta Észak-Európa nagy részét, mialatt rendszeresen pénzt vett fel a szociális intézményektől – menedékkérelmét a finnek nem mellesleg tavaly utasították el.

„Ha ez így van, miért van még szabadlábon; mit keres az országban; hogyan járhat 13-14 éves gyerekekkel egy osztályba?” – tette fel a kézenfekvő kérdést Georg Spöttle, aki szerint Rahman akár potenciális célpontokat is láthatott volna diáktársai személyében. Ráadásul a Helsinki Bizottság és egyéb emberjogi szervezetek jó ügyvéddel látják el, hogy a bíróságon arra apellálhassanak: az elkövető nem volt beszámítható, melynek eredményeképp néhány éves pszichiátriai gyógykezelés után szabadulva új merényletet hajthat végre – ilyesmire is volt már példa.

Minden út Marokkóba vezet?

A turkui merénylő ugyanúgy marokkói migrációs háttérrel rendelkezett, akárcsak barcelonai sorstársai, a szakértő szerint pedig elképzelhető, hogy összefüggés rejlik a két eset között, elvégre a jelentős turisztikai vonzerővel rendelkező országnak létezik egy igen sötét oldala is.

A mentőszolgálat hajói 2017. augusztus 16-án csaknem 600 migránst - közöttük legalább 35 gyermeket és egy csecsemőt - mentettek ki 15 gumicsónakból Marokkó és a spanyol partok között -  képünk illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Carlos Barba)

A mentőszolgálat hajói 2017. augusztus 16-án csaknem 600 migránst – közöttük legalább 35 gyermeket és egy csecsemőt – mentettek ki 15 gumicsónakból Marokkó és a spanyol partok között -
képünk illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Carlos Barba)

A 2004-es, 191 halálos áldozatot követelő madridi robbantások idején szintén Marokkóban klónozták azon telefonkártyákat, amelyek segítségével működésbe hozták az elrejtett bombákat. Az országban egy nagyon erős, korábban az al-Kaidához tartozó iszlamista ág húzódik, mely feltételezhetőleg átstrukturálódva került közel az ISIS-hez – ez arra utalhat, hogy akár az Iszlám Állam megbízásából is merényleteket követhetnek el a jövőben.

A teljes stúdióbeszélgetést ide kattintva tekintheti meg.