Üzenjünk a jövőnek: ősszel bemutatkozik az összes hazai település

 

Mi az, amitől otthon érezzük magunkat ott, ahol lakunk? – tették fel a kérdést a magyarországi települések, melyek saját lakóik közreműködésével mutatják be lakhelyük szellemiségét a júniusi kormányrendeletnek megfelelően. Az arculati kézikönyv ugyanis nem egy száraz, keretek közé szorított irattömeget vár el a polgármesteri hivataloktól, hanem azoknak a közös élettereknek az ábrázolását, ahol a lakók otthon érzik magukat, amelyekre a közösség identitása épül.

Legyen szó egy híres budapesti kerületről vagy egy apró, viszonylag ismeretlen községről, október 1-jéig minden magyar településnek alkalma lesz bemutatni, mitől különleges az ő közösségük. A kis faluk identitását adó építészeti különlegességektől a főváros műemléki nevezetességek bemutatásáig szinte minden olyan jellegzetes épületet és közösségi területet felsorakoztatnak a közösségek, melyekkel méltán büszkélkedhetnek. Emellett azokról a segítségre szoruló épületekről is beszámolnak, melyek megszépítésével tovább erősíthetik a közösség összetartó erejét.

Már csak másfél hónapjuk van a magyarországi helységeknek saját kézikönyvet készíteni lakóhelyük sajátos, egyedi arcának, különösképpen védendő értékeinek bemutatására. Az Országgyűlés még júniusban fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely településenként egymillió forintot biztosít a könyvek elkészítéséhez, így még a kisebb, tízezer lakos alatti közösségek is támogatást kapnak az országos projektbe való csatlakozáshoz.

Nem mindegy, milyen házat építünk

Az elmúlt néhány évtized építészeti szempontból is rengeteg változást eredményezett hazánkban. Egyre több magyart ihlet meg egy nyaralás alatt megpillantott romantikus falusi ház vagy egy impozáns mediterrán villa különleges vonása, hangulata. A nagyvilági hatások az építészet számára rengeteg esztétikus vonást kölcsönöztek, de ezek a különleges épületek sokszor kilógnak a sorból, túlságosan elütnek a település összképétől.

Az önmegvalósítás sokszor nem párosul a helység identitásának tiszteletével, így a kormány egy olyan rendeletet hozott, melynek segítségével a helységek szelleméhez illő stíluselemekkel teli  könyvek készülnek. A kézikönyvek nem csupán az építkezni vágyóknak szólnak: a kormány reményei szerint egy olyan káprázatos összeállítást is tartalmaznak, amelyek biztos turisztikai és innovatív előnyt jelenthetnek minden helység számára.

Forrás: www.budapest.hu

A képre kattintva Budapest településképi kézikönyvének egyeztetési anyagát tekinthetik meg (Forrás: www.budapest.hu)

„A jelen üzen a jövőnek”

A brosúrák az építészek számára is kulcsfontosságú információkat tartalmaznak. Olyan triviális szabályokat fektetnek le, mint hogy palóc ház mellé nem építünk mediterrán villát, de az építészeti normák mellett a környezetet és a település természeti adottságait is figyelembe veszik.

A települések arculati kézikönyvei minisztériumi utasításra készülnek el, de a projekt azért is különleges, mivel a lakosságot is bevonják a könyv elkészítésébe. Ha valaki úgy érzi, hogy otthona méltán képviselheti a települését, szabadon beküldhet egy képet és egy rövid leírást a ház történelméről és építészeti stílusjegyeiről. A helyieknek építészeti fórumokat tartanak az elképzelt tartalmakról, így a megszokottnál több szerepük van lakhelyük képviseletében.

A Világörökség részét képező Hollókő Falumúzeum részlete a fából készült Szent Márton római katolikus templommal (Fotó: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre)

A Világörökség részét képező Hollókő Falumúzeum részlete a fából készült Szent Márton római katolikus templommal
(Fotó: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre)

Az építészeti fórumokon gyakran elhangzik a projekt mottója: „a jelen települése üzen a jövő településének”, hiszen a kézikönyvek valójában azért készülnek, hogy általuk bemutassák, hogyan is lehetne megőrizni azokat a stílusjegyeket, amelyek a falut identitását adják, miközben rögzítésre kerülnek azok az értékek is, melyeknek védelme prioritást élvez.

Augusztus végi rohamra számítanak

Az arculati kézikönyv és a településképi rendelet célja az, hogy a közösségek hatékonyan óvják meg környezeti kultúrájukat és fejlesszék azt. A kormány reményei szerint a kézikönyv sokaknak segíthet saját lakóhelyük megismerésében, de az építtetőknek is számos hasznos tanáccsal szolgálhat abban, hogy milyen házat húzhatnak fel a különböző városokban, falvakban.

Bár az október 1-jei határidő sok helyen problémákat okoz, a települések sorra küldik be a véleményezési szervezetekhez az elkészült könyveket. A finanszírozási háttér késői megismerése akadályokat jelentett a munkaszerződések megkötésében, de a településeknek még mindig van két hónapjuk a végleges verzió megalkotásához. A kisebb településeknek megszavazott támogatások folyósítása egy összegben, augusztus végén nettó finanszírozással történik, így a nyár végén kissé felgyorsulnak az események.

A településeknél erős a kompetenciahiány, így sokan külsős cégeket vesznek fel a határidő teljesítésére. Ezek a cégek szöveges tartalmakat előállító szerzőket, vizuális tartalomért felelős fotósokat, és értelemszerűen tördelőket és grafikus-szerkesztőket alkalmaznak, akik a brosúra megalkotásáért felelősek. Őket az adott településekhez delegálják, és segítségükkel összepárosítják a szakemberek nyújtotta tudást az elvárt igényekkel.

Bár a kézikönyvek beküldéséről csak augusztus végére ígérnek tájékoztatást a véleményezési szervetek, sok kisebb településnél már érződik, hogy alaposan bele kell húzniuk, ha még a határidő lejárta előbb akarják beküldeni a könyveket.

A projekt, ami az országos rendeletet ihlette

Az első ilyen típusú kiskönyv ötlete Krizsán András Ybl-díjas építész fejében született meg, aki 2010-ben kézikönyvet adott ki a Balaton-felvidéki építészetről.

Az útmutató a Balaton-felvidék sokszínű építészeti értékeit, hagyományait, éghajlati, földrajzi sajátosságait, rokokóba hajló vakolathímes parasztházainak igazi szépségét segített megismerni. Jól áttekinthető, közérthető rajzok segítségével illusztrálta a követendő példákat, de kitért a kerülendő formák bemutatására is. Elsősorban hagyományos épületek példáin mutatta be a tájegység építészeti karakterét, de mai funkciójú házak esetében is fontos tanulságokkal szolgált.

Forrás: Krizsán András

A képre kattintva megtekinthetik a Balaton-Felvidék építészeti útmutatóját (Forrás: Krizsán András)

Fókuszban az identitás és a harmónia

Az építészetet szokás megfagyott zeneként emlegetni. És valóban nagyon sok hasonlóságot találhatunk egy zenemű és az építészet között. Az építészet sokszínűségét adja a változatos utcák, terek, épületek sokasága, mint egy zenekarban a sokféle hangszer: vonósok, fúvósok, ütős hangszerek. Ugyanakkor, ha ezek egymásra tekintet nélkül zenélnek, lehet külön-külön még szép dallam is, amit játszanak, de az összkép hamis. Ugyanígy a házak is lehetnek eltérőek egymástól, más rendeltetésűek, de ha nincsenek tekintettel egymásra, zavaros, élhetetlen környezetet alakítanak ki – olvasható a projekt esszenciáját bemutató településképi arculati kézikönyv digitális mintájában.

Az arculati kézikönyvek az épített és élő környezet közti harmóniáról szólnak, de kulturális tájékoztatóknak is lehet tekinteni őket, hiszen nem merev szabályokra épülnek, hanem a helyi különlegességek és szépségek megőrzésének céljából készülnek. A kézikönyv segítség kíván lenni: a település bemutatásával, az értékek megismertetésével és az útmutató résszel tárja fel az épített környezet szépségeit. Bevezeti az olvasót az építészeti értékek tárházába, hogy olyan házat tudjon építeni, ami valódi büszkeséggel töltheti el, és a település képéhez illeszkedik, azt ízléssel viszi tovább.

Az ajánlások nem tekinthetők kötelező jellegűnek, a céljuk nem a tervezési szabadság megkurtítása, uniformizálása, hanem éppen a valós értékek megismertetése, a sokféle izgalmas lehetőség feltárása. Az unalomig másolt, giccses, sokszor import klónok helyett a település karakteréhez illeszkedő választási lehetőségek bemutatása, a nem diktált, valódi szabadság megismertetése.

A kézikönyv nem egy merev, lezárt egész, hanem nyílt, folyamatos hozzászólást és változtatást lehetővé tevő kezdeményezés kíván lenni, ahogy a település története sem befejezett, hanem folyamatosan továbbíródik. Ezért ha újabb szép ház születik, az bekerülhet, sőt be is kell, hogy kerüljön a könyvbe, hogy ezáltal büszke lehessen rá építtetője, tervezője, kivitelezője és a település egyaránt.