Így adja ki a lakását - az adószakértő tanácsai

 

Az egyetemi felvételi ponthatárok kihirdetése után, de még a tanév kezdete előtt sokan adnak ki albérletet diákoknak. A hosszabb időre szóló ingatlan bérbeadások adószabályai eltérnek a rövid, turisztikai jellegű bérbeadásoktól. A NAV adószakmai szóvivője ad most hasznos tanácsokat.

A rövid távú és a hosszú távú lakáskiadás esetén a szolgáltatások között is különbséget kell tenni; a rövid távú kiadás esetében a tulajdonos például áthúzza az ágyneműt, hosszú távú bérbeadás esetén pedig csupán átadja a kulcsot, és más teendője nincs.

Adózás szempontjából is különbözik a két forma – mondta el Kiss Péter András, a NAV adószakmai szóvivője. Hozzátette: a hosszú távú lakáskiadás esetén nem turisztikai célú, vagyis áfa-mentes, így adószámot sem kell kiváltani a bérbeadónak, és nem kell számlát adni, csak egy egyszerű átvételi elismervényt.

Stockphoto - lakás - bútorotott - bútorozatlan - albérlet

Ez egy egyszerű, önálló tevékenység – mondta.

Kiemelte azt is, hogy fontos, hogy kössünk szerződést ilyen esetekben: a bérbeadónak a rendeltetésszerű használatot kell biztosítania, a bérlőnek pedig fizetnie kell ezért.

Jövedelmet kétféleképpen lehet meghatározni: egyrészt tételes költségelszámolással – mikor számlával igazolt költségeket le lehet vonni a bevételből – , a végén pedig 15 százalék szja-t kell meghatározni. Másrészt, ha valaki adott évben nem újította fel a lakását, az költséghányadot alkalmazhat, ez pedig a bevételből levont 10 százalékot jelenti – magyarázta a szóvivő.

Ha egy évben a bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az 1 millió forintot, akkor nem csak a 15 százalék szja-t, hanem 14 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni – fűzte hozzá Kiss Péter András.