Orbán: egyre többen fogják visszautasítani a Soros-féle terveket

 

A magyar miniszterelnök a Kossuth Rádióban péntek reggel úgy fogalmazott: Soros György bevándorlási tervét hajtják végre Brüsszelben, és helyes, ha a magyarok tudnak erről - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a jelenleg zajló kormányzati plakátkampányról szólva pénteken a Kossuth rádió 180 perc című műsorában.

Soros György tervének egyik pontja az, hogy évente egymillió migránst hozzanak be Európába – mondta a kormányfő, aki a milliárdos tervének második pontjaként beszélt a tervezett európai menekültügyi hatóságról, amely – mint fogalmazott – elvenné a hatáskört a tagállami hatóságoktól.

“Nem mi döntenénk el, kit fogadunk be”, ahogy a migránsok szétosztásáról sem – mondta a miniszterelnök. Orbán Viktor szerint mindenki tudja, hogy bevándorlásügyben Magyarországnak van igaza – ez ma már “közhely” Európában -, és ezt négyszemközt szinte minden miniszterelnök el is ismeri.

Ám Európát nem az emberek, hanem a közvélemény alakítói irányítják, akik ideológiailag, pénzügyi érdekeiket tekintve a liberalizmushoz kötődnek, és a saját országaik ellenében döntenek – tette hozzá, rámutatva ugyanakkor, hogy az európai politikában egyre inkább a migráció megállítását követelik, és biztos abban, hogy bekövetkezik a fordulat.

Mindenki tudja – folytatta -, hogy a beengedett migránsok szétosztása nem megoldás. Líbiában meg kellene állítani az ide tartókat, azokat pedig, akik jogtalanul itt tartózkodnak, ki kell szállítani a kontinensről, és “nem egymás között szétosztogatni, mint egy rossz Fekete Péter kártyajátékszerűen”. Szerinte ha Európa a bevándorlók szétosztásáról beszél, Afrikában azt meghívásként értelmezik.

Európa felelős a mai helyzetért

Líbia ügyében Orbán Viktor azt is mondta, hogy nem kellett volna megölni az észak-afrikai ország egykori vezetőjét, Moammer Kadhafit.

Senki sem állítja, hogy Líbiában egy hibátlan demokrata kormányzás zajlott, de legalább volt kormány – fejtette ki, “európai elmebetegségnek” nevezve, hogy a nyugatiak által alkalmazott elveket kérik számon a tőlünk különböző civilizációs területeken, ezzel ugyanis tönkreteszik ezeknek az országoknak a stabilitását.

Amíg Kadhafi élt, nem volt népvándorlás, mert volt egy olasz-líbiai megállapodás – mutatott rá, úgy összegezve: Európa vezetőinek van felelősségük a kialakult helyzetért. Szerinte egyébként európai fegyveres erőknek kellene védeniük Líbia északi partjait.

Orbán Viktor újabb tagokat vár a magyar klubba

Az NGO-kkal, azaz a nem kormányzati szervezetekkel kapcsolatban a kormányfő arról beszélt, hogy Olaszország most szembesül azzal, amivel Magyarország 2015-től: ezek a nemzetközi hálózatok akkor, amikor a migránsok fő útvonala a Balkán volt, ugyanazt csinálták, mint most Olaszországban.

Ezeket a szervezeteket Soros György finanszírozza, támogatják az illegális határátlépést, bűnözőket, terroristák mentegetnek – fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint ezeket a “nyilvánvaló tényeket” csak a magyar baloldali sajtó és Soros György magyarországi “kitartottjai” nem hajlandók elismerni.

A miniszterelnök arra számít: egyre több nép fogja visszautasítani a Soros-féle terveket, “Olaszország után várjuk a következő tagországot a klubunkba”.

Nem masíroztak át határokon a magyarok

Azzal kapcsolatban, hogy Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke párhuzamot vont napjaink migrációs helyzete és az 1956-os magyar menekülthullám között, a kormányfő úgy reagált: 1956-ban megbuktak volna azok a nyugat-európai kormányok, amelyek azt mondták volna, a magyarok nem tartoznak ide kulturálisan.

Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a 180 perc című műsorban a Kossuth Rádió stúdiójában 2017. július 7-én. MTI Fotó: Mohai Balázs

Magyarország egy keresztény ország, Európához tartozik, és aki ezt a tényt eltagadná akár most, akár korábban, “a szamárság jegyét viselhetné a homlokán” – mondta.

Amikor a magyaroknak menekülniük kellett, senki sem masírozott át közülük a határokon, hanem a határőrök utasításait elfogadva “szépen bementek az ausztriai menekülttáborokba”, ahol évekig tartózkodtak rendezetten a szétosztásuk előtt.

“De az, hogy nekiindulnak, áttapossák a kerítéseket (…), átszelik a határokat, nyíltan bejelentik, hogy ők megsértik az európai és a nemzeti jogszabályokat, és megmondják, hova akarnak menni, és őket senki sem állíthatja meg, hát 1956-ban ilyen nem volt” – fejtette ki.

Transzatlanti egyetértés menekültkérdésben

Donald Trump előző napi varsói látogatásáról szólva a miniszterelnök fontosnak nevezte, hogy az amerikai elnök úgy döntött, első komoly, nyilvános programadó jellegű beszédét Közép-Európában, éppen a lengyel fővárosban mondja el. Azt is kiemelte, hogy az Egyesült Államok és Közép-Európa álláspontja migrációügyben egybeesik: a határokat meg kell védeni, a migránsokat fel kell tartóztatni.

Energiapolitikára kitérve arra a rivalizálásra hívta fel a figyelmet, amely abból fakad, hogy az Egyesült Államok és Oroszország is gázt akar eladni Európában. Magyarországnak mint vevőnek mind az amerikai, mind az orosz gáz elérhető, márpedig ha van verseny, akkor a vevő olcsóbban jut az áruhoz, úgyhogy “versenyezzenek a mi pénzükért azok, akik gázt tudnak eladni Európában, mi majd a legolcsóbbat fogjuk vásárolni” – közölte.

Orbán Kern-ről: vágy és valóság

Christian Kern osztrák kancellárnak a visegrádi négyek (V4) megosztottságáról szóló minapi nyilatkozatát Orbán Viktor úgy kommentálta: sosem szerencsés, ha a politikában az ember a vágyait összekeveri a valósággal. Megérti – folytatta -, hogy az osztrákoknak fáj, hogy nincsenek benne a V4-együttműködésben, “egyébként is egy ilyen társtalan ország Ausztria”, amely noha tehetséges állam – hiszen magas az életszínvonal -, de “külpolitikai értelemben tanácstalan”.

“Nem érdemes az osztrák barátainknak abban reménykedni, hogy meg tudják bontani a V4 egységét” – jelentette ki.

A jövő héten startoló vizes vb-ről azt mondta: Magyarország még sosem rendezett ekkora rendezvényt, ez erőpróba, “megnézzük, mire vagyunk képesek”. Kiemelte a vb-hez kapcsolódó budapesti fejlesztéseket – például a Margitsziget, továbbá uszodák felújítását, árvízvédelmi beruházásokat -, amelyekre a sportesemény nélkül aligha lett volna lehetőség, vagy legalább is nem két év alatt.