Nehéz órákon vannak túl a világ vezetői

 

Nehéz megbeszélést folytattak a nemzetközi kereskedelemről a G20 csoport vezetői pénteken Hamburgban, és a párizsi klímavédelmi egyezmény ügyében sincs köztük teljes egyetértés - mondta Angela Merkel német kancellár a tanácskozás első napját értékelve.

Sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a G20 csoport “legtöbb tagja” a szabad és méltányos nemzetközi kereskedelmi rendszer mellett foglalt állást. A kétnapos tanácskozás zárónyilatkozatán dolgozó diplomatákra, a “serpákra sok munka vár még ma éjjel”, hogy mindenki által elfogadható dokumentum készüljön – jegyezte meg, utalva a szabadkereskedelem ügyében az Egyesült Államokkal kialakult nézeteltérésekre.

A klímaváltozás elleni harcról is a nyilatkozat tartalmazza majd, hogy “eltérő vélemények vannak”, hiszen az Egyesült Államok távozni kíván a párizsi egyezményből – tette hozzá Angela Merkel.

A kancellár elfogadhatatlannak nevezte a találkozó elleni erőszakos tüntetéseket, és hangsúlyozta, hogy támogatja a hamburgiakat és a város vendégeit védő rendőröket, és hálás munkájukért.

Csoportkép a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 hamburgi csúcstalálkozójának résztvevőiről az esemény első napján, 2017. július 7-én. (MTI/EPA/Lukas Barth)

Nincsenek határok 

A G20 csoport soros elnökségét ellátó Németország kormányfője elmondta: a napirend első témájáról, a nemzetközi terrorizmus elleni harcról folytatott megbeszélés megmutatta, hogy a terrorizmus nem ismer határokat, ezért védekezni is közösen kell ellene. Ebben mindenki egyetért, és a védekezés fő irányairól is, így az ügyben már ki is adtak egy közös nyilatkozatot, amely a többi között tartalmazza, hogy tenni kell a radikalizálódás megelőzéséért és azért, hogy a terroristák ne használhatják eszméik terjesztésére az internetet.

Gazdasági ügyekben a kereskedelmet leszámítva nem voltak nézeteltérések. A résztvevők kiemelték, hogy a világgazdaság az első G20-csúcs idejéhez, 2008-hoz képest sokkal jobb állapotban van, és ezt a nyugalmasabb helyzetet ki kell használni a szerkezeti reformok továbbvitelére, végrehajtására. Az oktatási, továbbképzési rendszer fejlesztésével pedig gondoskodni kell arról, hogy a Húszak minél jobban megbirkózzanak a digitalizáció kihívásaival – ismertette a kancellár.

Jöhet a válasz Észak-Koreának 

Kedden az észak-koreai állami televízió bejelentette, hogy végrehajtották az első sikeres tesztet a Hvaszong-14 interkontinentális ballisztikus rakétával. Az ENSZ BT szerdán rendkívüli ülést tartott, amelyen Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet erő alkalmazásával fenyegette meg Phenjant, és bejelentette, hogy Észak-Koreát szigorúbb büntetőintézkedésekkel sújtó határozatot készítenek elő.

A terrorizmus, a gazdaság, a fenntartható fejlődés és a klímaváltozás mellett Észak-Korea ügye is napirendre került. A felszólalók mind hangsúlyozták, hogy Phenjan rakétakísérletei nagyon fenyegetőek, és valamennyi résztvevő egyetértett abban, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának “megfelelő választ” kell adnia az Észak-Koreáról szóló határozatai újabb megsértésére – mondta Angela Merkel.

Korábban új, szankciókat is magában foglaló határozat elfogadására szólította fel Észak-Korea ellen pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsát Donald Trump amerikai és Mun Dzse In dél-koreai elnök, valamint Abe Sindzó japán miniszterelnök. A három vezető erről a hamburgi G20 csúcstalálkozón közös nyilatkozatot írt alá.

“Trump és Mun elnök, valamint Abe kormányfő egyetértettek abban, hogy mielőbb Észak-Koreai elleni szankciókat elrendelő új ENSZ BT-határozatra van szükség, hogy világossá tegyék Phenjan számára: destabilizáló, provokáló és a helyzet eszkalációjához vezető magatartását komoly következményeket von maga után” – olvasható a Fehér Ház által ismertetett dokumentumban.

“Trump elnök megerősítette az Egyesült Államoknak a Koreai Köztársaság és Japán megvédésére irányuló eltökéltségét, bevetve teljes hagyományos és nukleáris arzenálját” – áll a közleményben.

Mun Dzse In dél-koreai elnök találkozott orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal is. A találkozón Mun kijelentette: a keddi “nukleáris provokáció” ellenére a párbeszédet támogatja Észak-Koreával. Hozzátette: meglátása szerint az orosz elnöknek is szerepe van a Koreai-félszigeten kialakult feszültés enyhítésében.

Putyin hangsúlyozta: az észak-koreai atomprogram nagyon súlyos probléma, de nem szabad elveszíteni az önuralmat, gyakorlatiasan és óvatosan kell eljárni.

Trump nem tágít

Donald Trump amerikai elnök a G20-csúcs szünetében találkozott Enrique Pena Nieto mexikói államfővel is. A kétoldalú megbeszélés előtt újságíróknak megismételte, azt akarja, hogy a mexikói határon építendő fal költségeit déli szomszédja állja.

Az amerikai elnök több alkalommal kijelentette, hogy 3142 kilométer hosszú falat építtet az amerikai-mexikói határon, hogy megállítsa az illegális bevándorlást és a drogcsempészetet. A kongresszus azonban nem hajlandó hozzájárulni a rendkívül költséges terv megvalósításához, csak a műszaki ellenőrzés megerősítését hajlandó finanszírozni.

A találkozó előtt Enrique Pena Nieto nyilatkozatban fejezte ki reményét, hogy a kétoldalú találkozó segítséget nyújt a két ország közötti “folyamatos párbeszéd” folytatásához, mindenekelőtt a két ország biztonságáról és a határokról”. “A szervezett bűnözés elleni felelősség közös” – tette hozzá.

Első a Föld 

Emmanuel Macron francia elnök a tanácskozás szünetében az általános felmelegedés elleni elkötelezettségek vállalásának fontosságát emelte ki. A francia elnök a kanadai kormányfővel tartott találkozója előtt kijelentette: ő és Justin Trudeau megvitatják “azt a közös kötelezettségvállalást, amelyre szükség van, amelyet meg kell védenünk, amikor azt egyesek megkérdőjelezik”.

Trudeau közölte: ő és Macron megtárgyalják a “Párizzsal kapcsolatos határozott közös kötelezettségvállalásukat, és az éghajlatváltozás elleni fellépésben játszott “kollektív vezető szerepet”.

Donald Trump elnök júniusban jelentette be, hogy kilépteti országát a 2015-ben Párizsban megkötött klímavédelmi egyezményből.

Vízágyúkkal oszlatják a tömeget rendőrök a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 hamburgi csúcstalálkozója elleni tiltakozáson az észak-németországi városban 2017. július 7-én, az esemény első napján. (MTI/AP/Matthias Schrader)

A tanácskozás első napját egy koncert zárja Hamburg új hangversenyközpontjában, az Elbphilharmonie-ban. Péntek délután fekete ruhába öltözött, arcukat a német szabályok ellenére eltakaró szélsőbaloldali tüntetők – az úgynevezett fekete blokk tagjai – megpróbáltak eljutni a hamburgi kikötő belvárosi részén fekvő épületig, amelynek környékét lezárták. Többször heves összecsapást folytattak a nagy erőkkel felvonult rendőrséggel, és nem sikerült megközelíteniük a lezárt területet.