Képtelenségnek tűnik, de tényleg nem ember alkotta

 

Lenyűgözte a műértőket, mikor bemutatták a maradéktalanul tökéletes Next Rembrandt portrét. Pedig nem is az Éjjeli őrjárat alkotója festette.

Hanem egy új, mesterséges intelligencia alkotta a 17. századi mester, Rembrandt Harmenszoon van Rijn több ezer alkotásának elemzése és technikájának elsajátítása után.

A „The Next Rembrandt” projekt ide, vagy a képaláírásra kattintva tanulmányozható.

A gép úgynevezett gépi tanulással tette magáévá Rembrandt munkáinak technikai és esztétikai elemeit, beleértve a világítást, a színt, az ecsetvonásokat és a geometriai formák megjelenítését.

Az eredmény pedig nem holmi másolat lett, hanem tán remekműnek is nevezhető egyedi mű, amely ugyan tanult a mestertől, de saját algoritmusok alapján készült.

Ez persze csak egyetlen példa a számítógépek által meghódított művészeti területek közül.

Egy japán program által 2016-ban írt kisregény a szigetország nemzeti irodalmi versenyének második fordulójáig jutott.

A Google tulajdonában lévő mesterséges intelligencia cég, a DeepMind, többek között zeneszerző szoftvert fejlesztett ki, amely saját zenéket komponál.

Más projektekben számítógépek írják a verseket, szerkesztik a fényképeket, vagy éppen robotok – az együttes élő tagjaival improvizálva, együttműködve – zenélnek.

De ki birtokolja a mesterséges intelligencia által létrehozott alkotásokat? Ez már messze nem csak tudományos kérdés.

Bár használják az AI-t (Artificial Intelligence, mesterséges intelligencia) a zenétől az újságírásig sok mindenre, az ilyen teljesítményekhez nem fűződnek szerzői jogok, mert nem ember alkotta őket.

Ha ez azt jelentené, hogy az AI-t felhasználva létrehozott alkotásokat bárki szabadon koppinthatja és újrahasznosíthatja, az nagyon rossz hír lenne a fejlesztésekbe milliókat, alkalmanként milliárdokat ölő cégeknek.

Szerzői jogokat ugyan többnyire nem lehet adni alkotásaiknak, de a finanszírozó cégek jogi személyként élveznek némi védettséget – csak a megoldások országonként különbözőek, a nemzetközi jogi szerződések pedig még nem kezelik egységesen ezt a területet.

A legtöbb országban – Amerikától Ausztráliáig – nem ismerik el a gépek szerzői jogait. Például az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatában is számos alkalommal indoklásként elhangzott, hogy a szerzői jog csak az eredeti alkotásokra vonatkozik, az eredetiségnek tükröznie kell a „szerző saját szellemi alkotását”. Márpedig akkor ember szükségeltetik a szerzői jogok elismeréséhez.

Ellenben az Egyesült Királyságban, Írországban és Új-Zélandon a számítógép saját algoritmusaival generált alkotások szerzői joggal rendelkeznek. A fejlesztések, a cégek szempontjából utóbbi modell nyilván hatékonyabbnak tűnik.

Hogy a számítógépeknek mikor kell majd megadni az emberi jogokat – úgy egyáltalán -, az már egy egészen más történet.