A XX. század egyik legnagyobb magyar rejtélye: Kik, és miért bombázták Kassát?

 

A mai napig nem lehet egyértelműen bizonyítani, hogy milyen felségterületről érkezett az a három repülőgép, amelyek 1941. június 26-án, összesen 29 bombát dobtak le Kassára. A 76 évvel ezelőtti bombatámadás a legnagyobb megoldatlan történelmi rejtélyek közé tartozik.

Sok magyar járta az utcákat 1941. június 26-án Kassán, hiszen akkor a város még Magyarországhoz tartozott. Nem volt ez veszélytelen időszak, hiszen a második világháború 1939. szeptemberében kezdődött el, azonban a kassai bombázásig Magyarországot sikerült kint tartani a háborúból. Teleki Pál miniszterelnök április 3-i halála után viszont sok dolog megváltozott hazánkban.

Utódja, Bárdossy László első intézkedése a Délvidék megszállása volt, igaz a magyar csapatok csak április 11-én lépték át a határt, amikor a területet már Horvátországnak nevezték. Júniusban a Parlament elé terjesztette a harmadik zsidótörvényt, amelyet el is fogadtak, és elődjével szemben teljes egyetértésben volt Horthy Miklós kormányzóval azzal kapcsolatban, hogy Magyarországnak szerepet szánnak a második világháborúban.

Budapest, 1942. január Sztójay Döme berlini követ, Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter és Bárdossy László miniszterelnök Ribbentrop magyarországi látogatásakor. MTI Fotó: Reprodukció

Nem is kellett sokat várni az indítékra.

1941. június 26-án ugyanis nem is egy, hanem két légitámadás történt Magyarország akkori területén.

Fél óra sem telt el a két támadás között

Az első támadás Bilin község mellett érte a Kőrösmező-Budapest vonalon futó sebesvonatot. Ebben az esetben három szovjet vadászrepülőgép alacsony támadást hajtott végre, többször is végiglőtték a szerelvényt. A csapásban egy ember halt meg.

“Egyértelműen bizonyítható, hogy az első támadást a szovjetek hajtották végre. Az utasok jól látták a vadászgép típusát és a felségjelet is, de szovjet forrásokból is lekövethető, hogy felderítőgépeket küldtek a határra, mert tudni akarták, vannak-e csapatmozgások a Szovjetunió irányába. A vonat azonban a határ felől az ország belseje felé haladt, tehát semmilyen veszéllyel nem volt a Szovjetunióra, mégis megtámadták azt” – magyarázta a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában B. Stenge Csaba történész.

A vonat megtámadását követően fél órával jóval pusztítóbb támadás érte Kassát. Ezt szintén három kétmotoros bombázógép hajtotta végre. A gépek két perccel egy óra után délkeleti irányba repültek a város felé, és sorozatvetésben dobtak le 29 darab bombát.

“Mivel légiriadó nem volt elrendelve, sokan voltak az utcákon, így 32 halálos áldozatot követelt a támadás, emellett 60 súlyos és 220 könnyű sebesült is volt még. A 29 bombából kettő nem robbant fel, és a repeszek vizsgálata során azt állapították meg, hogy FAB-100-as 105 kilogrammos szovjet gyártmányú légibombákat dobtak a városra” – részletezte a történész.

Kassa, 1941. június A kassai postahivatal megrongálódott épülete az 1941. június 26-i bombázás után. A felvétel készítésének pontos napja ismeretlen. MTI Fotó / Hadtörténeti Intézet

Rejtély, vagy provokáció?

Igaz, a gépeket nem sikerült azonosítani, de a hírszerzés akkori információi alapján úgy gondolták, hogy nem lehet kizárni egy esetleges szovjet bombázást Magyarország ellen.

A gyanút tovább erősítette a Katonai Hírszerzés és Kémelhárítás 1941. június 21-i összefoglalója, amely szerint egy esetleges német-szovjet összetűzés esetén Magyarország szovjet légi, vagy szárazföldi támadásra számíthat. “A Szovjetunió néhány évtizedes politikájában ugyanis erősen jelen volt, hogy az egész Európát, illetve az egész világot bolsevizálja” – ezt már Szakály Sándor mondta a Vasárnapi Újságban.

A történész hozzátette, hogy a kassai támadás esetében a történészek nagy része ma azt valószínűsíti, hogy a város ellen véletlen légitámadás történt, tehát a szovjetek egyszerűen eltévesztették a célpontot.

Ezt tűnik megerősíteni a másik történész állítása is.

“A Kárpátok fölött akkoriban állandóan felhős volt az idő, és rendkívül sok tartalékos navigátort rendeltek be szolgálatra abban az időben. Fontos megemlíteni, hogy ők gyenge képzést kaptak, viszont tőlük nyugatra minden ellenséges területnek számított. Tömeges jelenség volt akkoriban, hogy a szovjetek elindultak nyugatnak, valahol ledobták a bombákat, aztán visszarepültek és azt mondták, hogy a célpontot támadták” – sorolta a lehetőségeket B. Stenge Csaba.

A történész hozzátette, hogy valószínűleg ez történt a kassai bombázás esetében is. “Elképzelhető, hogy azt sem tudták valójában, milyen városra dobták a bombákat. De mivel nyugatra mentek, úgy gondolták, hogy ez biztosan egy jó célpont” – ecsetelte a történész.

A németek vagy az önbombázás

A második világháború Magyarországon hivatalosan 1945 áprilisában ért véget, érdekesség, hogy Teleki Pál halála után négy évvel és egy nappal. A szovjet hadijelentések szerint a Vörös Hadsereg elűzte a német csapatokat, április 4-ét pedig a rendszerváltásig minden évben megünnepeltük.

Kassa, 1941. június 27. A romos kassai posta épülete a bombázás után. MTI Fotó/ Hadtörténeti Intézet

“A második világháború végeztével politikai propagandát kellett felmutatni. Ha átböngésszük 1945-’46 sajtóját, a Képes Figyelő valamelyik számában Krudy Ádám, a kassai repülőtér parancsnoka szájába olyan történetet adtak, amely szerint észrevette a közeledő gépeket, beszállt a saját gépébe, felszállt, utánuk eredt, és látta, hogy németek dobták le a bombákat Kassára” – emelte ki Szakály Sándor.

A történet természetesen több ponton is cáfolható. „Ez teljes abszurditás. Ha valaki tudja, hogy fent 380-420 kilométeres sebességgel megy egy repülőgép, és egy földön álló repülőgéppel azt utol kell érni, az abszolút képtelenség. Beszáll a gépbe, de nem tud egyből felszállni, hiszen be kell melegíteni a motort, így mire az fölmenne, már sehol sincsenek az ellenséges gépek” – érvelt a történész.

Az 1970-es évek végéig tehát teljesen eltűnt a közbeszédből az az eshetőség, hogy Kassára a szovjetek dobták le a bombákat. “Először 1978-ban vetette fel az Élet és Irodalomban Ránki György történész – akit nem lehet az előző rendszer ellenségének tartani -, hogy előfordulhat, hogy mégis szovjet gépek voltak. Óriási botrány lett belőle, de az én álláspontom az, hogy egyelőre senki nem igazolta azt, hogy nem szovjet gépek voltak” – részletezte Szakály Sándor.

Vagy a románok, vagy a szlovákok

A bombatámadás után néhány nappal indult a pletyka az emberek között, hogy bosszúból  bombáztak a szlovákok az 1939-es márciusi határkonfliktus miatt. Ezt az álláspontot azonban gyorsan meg is cáfolta B. Stenge Csaba. A történész elmondása szerint az állítás semmi szín alatt nem lehet igaz, hiszen a szlovákoknak a támadás idején mindössze egyetlen egy kétmotoros bombázója volt, ami alkalmas is volt bevetésre – viszont mint tudjuk három gép dobott bombákat Kassára -, így ők nem hajthatták végre ezt az akciót.

A román verzióról szólva a szakember úgy fogalmazott: „ A feltételezések szerint Románia azért hajthatta végre a provokációs támadást hogy az egész intakt magyar haderő ne támadja hátba Romániát. Azonban a románok azért léptek be ’41 nyarán a háborúba a németek oldalán – gyakorlatilag a teljes haderejükkel -, mert biztosak voltak benne, hogy a németek legyőzik a Szovjetuniót, és arról is meg voltak győződve, hogy így ők visszakapják Bukovinát és Besszarábiát, és a magyarokkal szemben előnyökhöz jutnak a németeknél” – fejtette ki B. Stenge Csaba.

Budapest, 1945. november 1. Bárdossy László (j) volt miniszterelnököt háborús bűnösként hallgatja ki Péter Gábor (b), a Budapesti Főkapitányság politikai rendészeti osztályának vezetője. MTI Fotó: Reprodukció

Valakik pedig ledobták azokat a bombákat

Sok kérdés maradt, de egy biztos: valaki ledobta azokat a bombákat. “Felvetődik a kérdés, hogy Magyarországnak be kellett-e lépnie a háborúba, és hogy ennek pontosan akkor kellett-e megtörténnie, vagy elkerülhető lett volna az egész? Szakály Sándor szerint azonban az biztos, hogy június 27-én a magyar csapatok és a légitámadás nem a propaganda és a bolsevizmus miatt indult meg.

“A magyarok abban a reményben szálltak háborúba, hogy a visszaszerzett magyar területeket megtarthatják a német győzelem után, és hogy  Magyarországnak lehet reménye abban, hogy a továbbiakban újabb revíziós törekvéseket sikerül érvényesíteni” – mondta a szakember.

Szakály Sándor úgy látja, hogy Magyarország hadbalépése Kassa lebombázása nélkül is elkerülhetetlen volt. “Csak azt lenne érdemes tudni, hogy Kassa nélkül Magyarország 1941 szeptemberében, vagy 1941 decemberében lépett-e volna be a második világháborúba?” – zárta szavait Szakály Sándor.