Elítélték a bundabotrány vádlottjait, mégsem mennek börtönbe

 

Befejeződött a REAC eladott meccsei miatt indult büntetőper, a vesztegetésért elítélt focisták egyike sem került börtönbe, sőt a labdarúgástól is csak egy rövid időre tiltották el őket. Az ítélet azt a gyanút erősíti, a bundázás néhány klubban elfogadott eszköz volt, a játékosok, az edzők és a klubvezetők is belekalkulálták a mindennapjaikba, hogyha nincs pénz a szponzortól, akkor lesz a fogadási maffiától.

A REAC éveken keresztül szerepelt az NB-1-ben, aztán jött a bukás. 2012 tavaszán egyszerre hat játékos csuklóján kattant a bilincs. A Központi Nyomozó Főügyészség 2013. májusában emelt vádat vesztegetés miatt a csapat meccseit megvásároló két férfi, továbbá a REAC 15 volt játékosa és vezetőedzője ellen.

2000-2500 Euro játékosonként

A vádirat szerint a 2007 és 2009 közötti időszakban legalább hat NB I-es mérkőzést befolyásoltak.

„A mérkőzések eredményének manipulációja rendszerint úgy zajlott le, hogy az adott mérkőzés előtt pár nappal Kenesei Zoltán I. r. vádlott vagy Lázár Mátyás II. r. vádlott telefonon közölte az akkoriban a REAC-ban futballozó Sallai Balázs III. r. vádlottal, hogy az adott mérkőzés eredményének manipulációjáért mekkora összeget tudnak felajánlani, és minimálisan hány játékosnak kell benne részt vennie.” – hangzott el a Kékfény, 2013. szeptember 23-ai műsorában.

Meccsenként 2-3 játékost igyekeztek beszervezni, főképp védőket. Megmondták nekik, hogy milyen eredményt várnak el tőlük, és ezért mennyi pénzt kaphatnak. A manipulációért rendszerint felajánlott összeg 2000-2500 Euro volt játékosonként. Az utasítás többnyire úgy szólt, hogy a csapat egy megadott gólkülönbséggel veszítsen. Ez történt az MTK és a Honvéd ellen, Diósgyőrben és Kecskeméten is.

A vádlottak hallgatják az ügyész vádismertetését a K. Zoltán és 16 társa ellen hivatali vesztegetés bűntette miatt, a REAC jogosulatlanul befolyásolt mérkőzéseivel összefüggésben indult büntetőper tárgyalásán a Pesti Központi Kerületi Bíróság tárgyalótermében 2013. szeptember 18-án. MTI Fotó: Beliczay László

Túl jól játszott a csapat

Előfordult azonban, hogy a REAC nyerésre állt. Egy Zalaegerszeg elleni meccsen a Rákospalota tisztességes játékosai, akik nem voltak beavatva a csalásba, túlságosan jól játszottak. A fogadási maffia ezért közbelépett.

A 2013-as vádirat szerint: „A mérkőzés félidejében, mivel a REAC csapata 3:0 arányban vezetett, Kenesei Zoltán első rendű vádlott, vagy Lázár Mátyás másodrendű vádlott felhívta telefonon a mérkőzésen egyébként nem játszó és a stadion lelátóján figyelő Sallai Balázs harmad rendű vádlottat azzal, hogy valamit csinálni kellene, amely üzenetet Sallai Balázs továbbította a manipulációban részt vevő játékostársának.”

Megcsinálták, a REAC 3:0-ás győzelmi helyzetből elveszítette a meccset. A második félidőben 5 gólt kapott a Zalaegerszegtől. A végeredmény 3:5 lett, újabb vereség.

Megfakult dicsőség

A REAC többnyire veszített, a fogadási maffia pedig nyert. Ennek az lett a következménye, hogy a rákospalotai csapat 2009-ben kiesett az NB I-ből; előbb az NB II-be, aztán az NB III-ba süllyedt.

Most pedig már a harmadosztálytól is búcsúznia kell, annyira gyengén szerepeltek. A REAC stadionban már csak megfakult reklámtáblák emlékeztetnek a régen megfakult dicsőségre.

Öngyilkosságba kergették

Nem csupán a csapat roppant össze. 2012-ben a REAC volt klubigazgatója Kutasi Róbert egy zuglói toronyházról a mélybe vetette magát, öngyilkos lett. Kutasi a fogadási csalások elleni küzdelem egyik szószólójaként volt ismert. Egy időben az MLSZ elnökségének tagja volt, majd az NB II-es bizottságot vezette.

Az ügyészség szerint azonban a klubelnök szintén sáros volt. Ő maga rángatta bele a bundázásba a játékosait és a vezetőedzőt. Akinek ez nem tetszett, az mehetett.

Budapest, 2012. március 23. Kutasi Róbert portréja a hamvait tartalmazó urna előtt a Rákospalotai köztemető ravatalozójában. A labdarúgó NB II-ben szereplő REAC igazgatója 48 éves korában, 2012. március 2-án öngyilkos lett. MTI Fotó: Földi Imre

Kiteregették a szennyest

Először fordult elő, hogy majdnem egy egész csapat a vádlottak padjára került, de közülük is csak egyvalaki akadt, aki az utolsó szó jogán szembenézett a tragikus következményekkel: „Először is szeretném őszinte részvétemet kinyilvánítani a Kutasi családnak. Szörnyű és feldolgozhatatlan és felfoghatatlan, ami történt. Ennek egyszerűen nem szabadott volna megtörténnie.”

Aztán a volt középpályás vádlottból vádló lett. Kiteregette a szennyest. Arról beszélt, hogy a magyar fociban a pénzek zsebből-zsebbe vándoroltak.

Az MLSZ nem válaszol

Sok játékost minimálbéres szerződéssel, kényszervállalkozóként alkalmaztak. Ráadásul gyakran ki sem fizették őket.

A 2016-os ítélethirdetés előtt a REAC volt vezetőedzője is megszólalt. Aczél Zoltán az utolsó szó jogán súlyos vádakkal illette az egész magyar focit: „Tulajdonképpen a magyar bunda nem volt más, mint egy rejtett finanszírozása annak a sportnak, amelyre az életemet tettem fel.”

Az ügy kapcsán felmerült kérdéseivel a Kékfény korábban megkereste a Magyar Labdarúgó Szövetséget, de elzárkóztak a nyilatkozattól, és azóta sem válaszoltak.

Felfüggesztettel megúszták

A REAC korrupciós ügyében a Fővárosi Törvényszék 2016-ban hozott első fokú ítéletet. Kenesei Zoltánnal, az egyik bundavezérnek a büntetésével kapcsolatban a Kékfény korábbi műsorában elhangzott: „Ezért őt a bíróság halmazati büntetésül egy évi fogház-büntetésre és 500 ezer forint pénz mellékbüntetésre ítéli. A szabadságvesztés végrehajtását kettő évi próbaidőre felfüggeszti.”

Kenesei Zoltán felfüggesztett büntetéssel megúszta, és Lázár Mátyás, a másik szervező is felfüggesztettet kapott. Végül egyik korrupt REAC-játékost sem ítélték letöltendő börtönre. Heten felfüggesztettet, és néhány év eltiltást kaptak a labdarúgástól, mások pár százezer forintos pénzbüntetést. Kettő játékos ellen pedig elévülés miatt megszüntették az eljárást.

Budapest, 2012. március 3. Tóth Péter Zoltán, a REAC kapusa hárít a labdarúgó NB II 17. fordulójában játszott REAC-Kazincbarcika mérkőzésen a Budai II. László Stadionban. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Az ügyészség fellebbezett

Az ügyészség súlyosabb büntetésekre számított; arra, hogy a főkolomposok börtönbe kerülnek, ezért fellebbezett. A játékosok pedig azt bizonygatták, hogy ők egy korrupt rendszer áldozatai, ezért enyhébb büntetést akartak. Így jutott az ügy másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblára.

Az alábbi döntés született: „Halmazati büntetését egy év szabadságvesztésre, egyszáz napi tétel pénzbüntetésre és a hivatásos labdarúgó sportolói foglalkozástól 2 évi eltiltásra súlyosítja. A szabadságvesztés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggeszti.”

Senki sem megy börtönbe

Az ítélőtábla három játékos büntetését súlyosította. Őket első fokon még csak pénzbüntetésre ítélték, most felfüggesztett börtönt és eltiltást kaptak. A többiek ítélete lényegében nem változott, és senkinek nem kell börtönbe mennie. A bíróság szerint a REAC volt vezetőedzőjét is felelősség terheli.

Aczél Zoltánnak az a bűne, hogy tudott a bundázásról, de szemet hunyt felette, ezért kapott felfüggesztettet: „A vádlott vezetőedzői feladata lett volna a versenyző csapat legjobb tudása szerinti összeállítása a mérkőzés megnyerése érdekében. Ezzel szemben azokat a játékosokat állított a játékba, akik általa is tudottan elfogadták a mérkőzés elvesztéséért ígért jogtalan előnyt, és pályára lépve ennek megfelelően is játszottak.”

Vagyis vesztettek. Ez volt az utasítás, ráadásul az Ítélőtábla szerint erre a klub elnöke, az azóta elhunyt Kutasi Róbert vette rá a játékosokat az öltözőben, aztán a vesztes mérkőzés után ő fizetett. Hat vádlott egyöntetűen állította azt, hogy Kutasi Róbert volt az, aki kiosztotta a pénzt, méghozzá a meccs másnapján.

Kevésbé foglalkoztak a csalások szervezőivel

A Fővárosi Ítélőtábla kevésbé foglalkozott Kenesei Zoltán és Lázár Mátyás szerepével. Megállapította ugyan, hogy ők voltak a fogadási csalások szervezői, és közvetítőkön keresztül ők fizették le a játékosokat, de a büntetésükön nem súlyosbított és nem is enyhített.

Mindkettőjüknek maradt az egy év felfüggesztett és az 500 ezer forint pénzbírság. Kenesei és Lázár ellen ugyancsak korrupciós bűncselekmények miatt még két másik bíróságon is zajlik eljárás. A fő kérdésre azonban az igazságszolgáltatás máig sem adott választ. Kik, mikor és mekkora nyereséget zsebeltek be abból, hogy a REAC vereségeire fogadtak, amely aztán a rákospalotai klub szétzülléséhez és bukásához vezetett.