Lázár: Brüsszel nyomás alá akarja helyezni Magyarországot

 

Az Európai Bizottság nyomás alá akarja helyezni Magyarországot a kvótaügyben indított kötelezettségszegési eljárással - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

A brüsszeli testület el akarja érni, hogy a magyar kormány és parlament változtassa meg az álláspontját a kérdésben, erre azonban nincs lehetőség, a választók álláspontja ugyanis egyértelmű – mondta Lázár János.

Az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz

Magyarország eddig nem vett át senkit, és nem is akar – tette világossá a kvótákkal kapcsolatos álláspontját, hozzátéve: Magyarország kivette a részét az európai szolidaritásból, hiszen nagyrészt neki köszönhető, hogy Ausztria és Németország irányába megállt a bevándorlás a balkáni útvonalon.

“Efölött terhet vállalni nem tudunk” – jelentette ki. Szerinte az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz: ahelyett, hogy elismerné Magyarország teljesítményét, folyamatosan bünteti.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2017. június 15-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2017. június 15-én (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

“98 255 bevándorlót szeretnének szétosztani kötelező jelleggel Európában. Ez abba a tervbe illeszkedik bele, amit Soros György diktált Európa vezetőinek” – mondta a tárcavezető, megjegyezve, hogy eddig 20 ezer ember áthelyezése történt meg, vagyis a program nem valósult meg, és nem a Visegrádi Négyek, hanem a tagállamok ellenállása miatt, az uniós tagországok egy-két kivételtől eltekintve ugyanis nem hajtják végre a döntést.

Míg az Európai Bizottság szerint meg kell szervezni a bevándorlást, addig a magyar kabinet szerint meg kell állítani – hangoztatta a miniszter.

A nyomásgyakorlás egy másik formája az Ahmed H. – ügy

Lázár János  kifejtette: Ahmed H. hét útlevéllel, ciprusi villával bíró, állítólagos politikai menekült, aki terrorcselekményt követett el a magyar-szerb határon, megtámadta a határt és a rendőröket társaival, és a magyar bíróság elítélte. Az európai baloldali frakciók ezen ember mellett tették le a voksukat, piedesztálra emelik, és úgy mutatják be, mintha ő lenne az idealizált menekült – fogalmazott.

Megjegyezte, hogy a Magyarországot elítélő európai parlamenti határozatba belekerült ez az ügy is, mint amely a magyar kormány működése szempontjából elítélendő. Lázár János a magyar politikai pártok hozzáállását nem kívánta az ügyben minősíteni.

A kormány álláspontja világos volt a bangladesi bevándorlók ügyében

A miniszter kitért arra is, hogy a kormány álláspontja világos volt a strasbourgi bíróság előtt egy másik ügyben, a bangladesi bevándorlók ügyében is. A miniszter emlékeztetett, hogy a bíróság két, egyébként személyesen meg nem jelenő, azóta eltűnt bevándorlónak adott igazat.

Jelezte: a kormány megkezdte a másodfokú eljárás előkészítését, és fellebbezést nyújtott be.

Ha az ítéletet elfogadták volna, kártérítésre kötelezték volna Magyarországot, aminek nagy részét az az ügyvédcsoport kapta volna, amelyik Magyarországon illegális bevándorlók Európába való bejuttatásán dolgozik, és akik a határon a tranzitzónában gyűjtik a megbízásokat – mondta Lázár János.

A német közszolgálati média lejárató kampányt folytat Magyarországgal szemben

A politikust megkérdezték arról, hogy sajtóhírek szerint a rendőrök lehallgatták azokat az embercsempészeket, akiknek kamionjában 71 menekült meghalt Ausztriában, de a beszélgetést nem fordították le időben. Lázár János a vádakat visszautasította, és azt mondta: a német közszolgálati média – reméli, nem a német kormány biztatására – lejárató kampányt folytat Magyarországgal szemben, mert az nem akar befogadni illegális bevándorlókat Németországból.

Pedig “nemcsak Németországnak lehet kritikája Magyarországgal szemben – hiszen változott a világ az elmúlt 70-80 esztendőben -, hanem Magyarországnak is lehet véleménye ebben” – fűzte hozzá. A miniszter szerint most éppen a határon helytálló, a németeket is védő magyar rendőrséggel szemben folytat lejárató kampányt a német közszolgálati média, amelynek inkább azt kellene mondania: Németországban több bevándorló lenne, ha Magyarország nem húz fel kerítést, és állít fel jogi határzárat.

A magyar rendőrség valóban folytatott lehallgatásokat, de azok értelmezése nem ugyanabban a pillanatban történik – magyarázta, hozzátéve, hogy az elkövetők által használt nyelv lefordítása is gondot jelentett, ráadásul a rendőrség jelentős kapacitásokkal volt leterhelve az adott időpontban a balkáni útvonal felszámolása miatt. Hangsúlyozta: az elkövetők a magyar rendőrség nélkül soha nem lettek volna meg. Lázár János véleménye szerint nem történt szakmai hiba.

Négy téma köré fókuszál a magyar V4-es elnökség

A kormány alapvetően négy téma köré kívánja fókuszálni a V4-ek július 1-jétől induló magyar elnökségét. Lázár János elmondta: szeretnék áttekinteni, mit jelent a V4-államoknak a következő években az unió.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2017. június 15-én. Mellette Kovács Zoltán kormányszóvivő (b). MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Lázár János és Kovács Zoltán kormányszóvivő (b)  (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

A tervezett témák között szerepel még a régiók együttműködése, a lehetséges infrastrukturális beruházások, hogy a digitalizáció hogyan járulhat hozzá a gazdasági versenyképesség erősítéséhez, valamint az, hogy a globális erőtérben milyen szerepet játszhatnak ezen államok – részletezte.

A miniszter közölte: a kormány ülésén áttekintették a kapcsolódó programokat, azt részletesen egyeztették. A magyar elnökség július 1-jétől 2018. június 30-áig tart.

Zajlanak a 2020 utáni időszak költségvetési tárgyalásai az EU-val

A tárcavezető elmondta: a Magyarországot érintő pénzügyi kérdések felülvizsgálata elől nem zárkóznak el, úgy ítélik meg, hogy Magyarország egy olyan szuverén állam, amely a partnerség jegyében együttműködik az unióval, teljesíti kötelezettségeit, él jogaival, de nem engedhet semmilyen zsarolásnak.

Csak olyan megegyezésre van lehetőség, amely az ország érdekeit szolgálja – rögzítette.

Lázár János kifejtette: a szerdai kormányülésen áttekintették a Határtalanul! programot – amellyel eddig több mint 170 ezer általános iskolás jutott el határon túli területekre osztálykiránduláson -, valamint a Bethlen Gábor Alap tevékenységét, amelyen keresztül tavaly 62 milliárd forintot kaptak támogatásra határon túli magyarok.

A Miniszterelnökség vezetője beszélt egészségügyi kérdésekről, tudatva: a Sportkórház döntő része június végéig – a sebészet augusztusban – átköltözik egy korábbi klinikai épületbe a XI. kerületbe. Emellett első olvasatban megtárgyalták az Egészséges Budapestért programot és a Semmelweis Egyetem fejlesztési programját.

Elkerülhetetlen a csok-rendszer felülvizsgálata

Lázár János kérdésre beszélt arról is, hogy elkerülhetetlennek tartja a családi otthonteremtési kedvezmény, a csok rendszerének felülvizsgálatát.

Szerinte meg kell fontolni, miért nem az állam bonyolítja a támogatást a bankok helyett. A tárcavezető azt mondta: legkésőbb szeptemberben újra foglalkozni kell a csokkal, összegezni kell a tapasztalatokat, mert egyrészt az otthonteremtést tervezők sok esetben bürokratikusnak, nehézkesnek tartják az igénylést, másrészt a bankok nem feltétlenül a csokot ajánlják az igénylőknek, hanem inkább saját terméküket.

Meghívják a Modern Városok Program településeit

További felvetésre jelezte: szeptemberben a Modern Városok Programban részt vevő minden települést meghívnak, és egyeztetnek velük. Azt látja, hogy akadnak elmaradások, mert vannak jogi bizonytalanságok. Példaként hozta: az Európai Bizottság most járult hozzá, hogy állami tulajdonú ipari terület is kaphasson uniós forrást.

Arról, hogy Vona Gábor Jobbik-elnök levélben fordult a bankszövetséghez, mert nem tudtak hitelt felvenni a bankrendszerből, azt mondta: nem követi a pártok pénzügyeit, az az elvárása parlamenti képviselőként, hogy azok átláthatóak és törvényesek legyenek.

A pártfinanszírozási törvény az egyik legszigorúbb Európában, azt mindenkinek be kell tartania, ha nem ezt teszik, a következményeket viselni kell – mondta. Megjegyezte: az ő lelkiismeretük tiszta, volt egy javaslatuk, amely azonban nem kapta meg a többséget a parlamentben.

Győr, 2017. április 28. Orbán Viktor miniszterelnököt (k) Borkai Zsolt (Fidesz-KDNP) polgármester fogadja Győrben 2017. április 28-án. Orbán Viktor a Modern városok program keretében látogatott el Győrbe, ahol Borkai Zsolttal aláírja a kormány és Győr városa közötti együttműködési megállapodást. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Győr, 2017. április 28.
Orbán Viktor miniszterelnököt (k) Borkai Zsolt (Fidesz-KDNP) polgármester fogadja Győrben 2017. április 28-án. Orbán Viktor a Modern városok program keretében látogatott el Győrbe, ahol Borkai Zsolttal aláírja a kormány és Győr városa közötti együttműködési megállapodást.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Magyarországon mindenkire vonatkoznak a törvények

A külföldről támogatott szervezeteket érintő törvény elfogadása után a TASZ-tól és a Helsinki Bizottságtól érkezett jelzésekről, a kilátásba helyezett polgári elégedetlenségről a miniszter azt mondta: demokrácia van, mindenki elég sok mindent megtehet, ha viseli a következményeit.

Magyarország egy olyan ország, ahol a törvények mindenkire vonatkoznak, azokat mindenkinek be kell tartania – jelentette ki. Az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének kritikájára úgy reagált: a nagykövetség álláspontját tiszteletben tartják, ez a kétoldalú kapcsolatokat nem befolyásoló kérdés.

Szerinte egyébként kizárt, hogy bárkit elrettentene az önszerveződéstől a jogszabály.

Durva választási kampány lesz

Arról is faggatták a minisztert, hogy sajtóhírek szerint polgári engedetlenségi képzést tartottak titkokban radikális aktivistáknak, ahol Gulyás Márton baloldali aktivista volt az előadó, és arra képezték ki a résztvevőket, hogy provokálják a rendőröket, azért, hogy egy tüntetésen közbelépjenek.

Lázár János erre azt mondta: a rendőrségnek a Gyurcsány-kormányzást leszámítva belső rendje és nagy gyakorlata van a tömegrendezvények, tüntetések kezelésére. Arra számít, hogy durva választási kampány lesz, várhatóak provokációk szeptembertől a tavaszi választásokig, de az a lényeg, hogy a józanságot, a törvényszerűséget a rendőrség tudja garantálni. Hozzátette: neki eddig pozitív tapasztalatai vannak.

A csillebérci tábor ügyében kérdésre azt közölte: a cél, hogy megállapodjanak a jelenlegi tulajdonosokkal, és sportlétesítmény jöjjön létre a területen.

Az I. kerületi polgármesterrel, Nagy Gábor Tamással (Fidesz-KDNP) kapcsolatban a sajtóban megjelent lakásügyeket firtató kérdésre azt felelte: szerinte önkormányzati lakásügyektől a polgármestereknek minden szinten távol kell tartaniuk magukat. A konkrét üggyel kapcsolatos véleményét úgy összegezte: “nekem nem tetszik”.

Közölte egyúttal, hogy a Miniszterelnökséghez 9 lakás tartozik a budai Várban, amit helytelenít, mert szerinte nincs rájuk szükség, ezért nyilvános árverésen értékesítené őket.

Arra a kérdésre, hogy Hegedűs Zsuzsa miniszterelnöki főtanácsadó egy interjúban kritikával illette őt, a miniszter úgy reagált: “ami a kormányban nem működik, vagy hiba, vagy elmaradt, az mind az én felelősségem. Ami jó, az a miniszterelnök eredménye”.