Értik-e a malacok az emberi beszédet?

 

Andics Attila agykutató az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a hallási tanulás vokális szociális feldolgozási folyamatokban betöltött szerepét vizsgálja viselkedéses és kognitív idegtudományi kísérletek során.

Andics Attila és kutatócsoportja is részesült a 2017-es Lendület pályázati támogatásban. Egy igen izgalmas kutatásba kezdenek, ugyanis evolúciós kontextusba helyezik a nyelvet, annak megjelenését és megvizsgálják, mit kezdenek vele más fajok.

– Az MTA támogatása arra ad lehetőséget, hogy létrehozzak egy kutatócsoportot, és kiterjesszük azokat a vizsgálatokat, amelyeket az etológia tanszéken kezdtünk meg az elmúlt néhány évben. Ezek arról szólnak, hogy a kutyának – összehasonlítva az emberrel – milyen az agyműködése, miközben különböző hangokat hall. Ezt szeretnénk kiterjeszteni más vizsgálati területekre és egy másik fajra, a házi sertésre – mondta Andics Attila, az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport kutatásvezetője az M1 Mindentudás című műsorában.

Ilyen még nem volt 

Éber malacokat még soha nem vizsgáltak agyi képalkotó eljárásokkal. Az orvosbiológián kívül nagyon keveset tudunk arról, hogyan működnek. A sertés a szakemberek szerint azért izgalmas kutatási modell, mert szociálisan hasonlóan viselkedik, mint a kutya. Magyarországon ugyan még nincs divatja, de Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban jó ideje népszerű családi kedvenc a törpemalac.

Andics szerint nevelhető, mert nagyon reaktív, nagyon válaszkész, figyel az emberi szociális ingerekre, kifejezetten okosnak tűnik, emellett pedig nagyon különbözik a kutyáktól evolúciós és háziasítási történetét tekintve. A kutya az elmúlt 30 ezer évben adaptálódott a szociális környezethez, így lett az ember társa. A malac viszont, háziasítása ellenére, húsállatként van jelen a gazdaságban.

– Az ember és a malac legutolsó közös őse ugyanúgy 100 millió évvel ezelőtt élt, ahogy a kutyának és az embernek, de a kutya és a malac legutolsó közös őse is körülbelül 85 millió évvel ezelőtt élt a Földön. Nagyon régen váltak szét ezek az emlős fajok, most azt látjuk, hogy kicsit összeérhetnek szociálisan. Ha el tudjuk érni, hogy a malacok a szociális közeg részévé váljanak, akkor nagyon igazságosan összehasonlítható és orvosbiológiailag jelentős fajt nyerünk meg, ami komoly evolúciós kontextusba helyezheti az eddigi kutatásainkat – magyarázta Andics Attila.

Ősi képességről van szó 

A kutyák agyműködésében több olyan érdekességet találtak a kutatók, amelyek kifejezetten emberspecifikus képességek. Kiderült például, hogy hasonlóan dolgozzák fel hangadás során az érzelmeket.

– Képesek rá, hogy a beszédben rejlő szójelentésbeli és intonációs információkat elkülönülten dolgozzák fel és integrálják. Ez egészen elképesztő abban az értelemben, hogy eddig erről azt gondoltuk, ez valamiképpen a humán specifikus beszédfeldolgozó rendszer sajátja – mutatott rá a kutatásvezető.

A kutatók szerint ősi képességről van szó. Ezt az állítást viszont meg kell támogatni egy olyan faj agyműködésének vizsgálatával is, amelyik nem élt az elmúlt 30 ezer évben folyamatosan az ember mellett, vagyis nem alkalmazkodott hozzá.

– A kutyáknál csinálunk elektrofiziológiai vizsgálatokat. Ekkor néhány órát alszanak az emberrel, és mérjük az agyhullámokat, aztán csinálunk néhány perces FMRI vizsgálatokat, amikor éber állapotban egy fejhallgatóval a fülükön vizsgáljuk, hogy mi történik másodpercről másodpercre. A malacos vizsgálatoknál pont ugyanezt tervezzük – fejtette ki Andrics.

Fotó: Shutterstock

Fotó: Shutterstock

Megtanítják nekik azt, hogy jókedvűen, önként vegyenek részt ezekben a vizsgálatokban, hiszen mozdulatlanul kell majd néhány másodpercig bizonyos hangokat, ingereket hallgatniuk.

– A fő kutatási téma a kommunikáció neuroetológiája lesz, vagyis hogy a hangadások hogyan befolyásolnak különböző fajokhoz tartozó egyedeket. Tehát ha egy kutya hall egy szomorú, vagy vidám kutyahangot, az hogyan befolyásolja az agyműködését – magyarázta a kutatásvezető.

Az ember egyedi módon szavakat használ. De miért csak rá jellemző a nyelvhasználat? Andics Attila és csapata éppen ezt fogja körüljárni. Első körben megvizsgálják, hogy a malacok az emberi jelentéssel bíró hangokat és hangfüzéreket fel tudják-e dolgozni szociálisan, mégpedig kizárólag hallás útján.