Milliárdokat spórolhatunk, ha a hivatalokra is kiterjed majd a digitalizáció

 

A gazdaság minden egyes területét megreformálja az ipari forradalom negyedik hulláma. Nem jelent ez alól kivételt a közigazgatás sem. A Summa adásában azzal foglalkoztak, milyen lehetőséget jelent a digitalizáció az államigazgatás számára.

Szakértők szerint az Európai Unió államai közül a közigazgatás modernizációjában Észtország jár az élen. Az észtek ezen a területen az elmúlt nagyjából másfél évtizedben olyan magas szintre jutottak, hogy ma már szinte minden állampolgárral csak digitálisan kommunikálnak. A balti államban nagyjából 3000 ügyet lehet elektronikusan intézni.

Felgyorsult a fejlődés

Szakértők szerint az elmúlt években a magyar közigazgatás digitalizációja is felgyorsult. Ennek egyik jele, hogy a lakosság egyre több ügyet tud elektronikusan intézni.

Például a magyarorszag.hu ügyintézési portálon közel 300 ügy érhető- és intézhető el, és ez a szám folyamatosan nő. Az új elektronikus személyazonosító okmányból már közel 1,8 millió kerül ki az állampolgárokhoz, és más elektronikus azonosítási megoldások, például az Ügyfélkapu is rendelkezésre áll – magyarázta Gaál Barna, a Belügyminisztérium e-közigazgatási főosztályának főosztályvezető-helyettese.

Különböző ágazati szolgáltatások is építkezni tudnak az olyan központi megoldásokra, mint az állam által biztosított dokumentumtárolás vagy a kézbesítési szolgáltatások. Az állampolgárok az elektronikus aláírásukat fel tudják használni a hivatali ügyintézésben – tette hozzá.

Hatalmas változások lesznek

A kormány többek között az elektronikus ügyintézés széleskörű elterjedése és az eljárások gyorsítása érdekében alkotta meg az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi törvényt. A törvény egyes rendelkezései fokozatosan lépnek életbe.

2018-ban jön talán az egyik legfontosabb változás, ugyanis az elektronikus ügyintézést biztosító szervek – mint például az államigazgatási szervek, helyi önkormányzat, bíróságok, választott bíróságok, az ügyészség, közjegyzők, bírósági végrehajtók és közüzemi szolgáltatók – jövő év január 1-jétől kötelesek lesznek biztosítani az ügyek elektronikus intézését.

A cégkapu indulása lesz az egyik legnagyobb változás 2018. január 1-jétől. Ez azt jelenti, hogy a hivatalok és az intézmények a cégkapucímen keresztül is megtalálhatják a cégeket. Ugyanazokkal a jogi hatásokkal, mintha például valaki nem vesz át egy postáról érkező dokumentumot. A cégekkel való kommunikáció teljes mértékben megváltozik – mondta Bálint Ákos e-közigazgatás szakértő.

A regisztráció július 1-jén indul, a cégeknek akkortól van lehetőségük regisztrálni magukat a cégkapu szolgáltatásra. Ez óriási változás lesz a cégek és bizonyos értelemben a magánszemélyek életében is – fűzte hozzá.

Nincs ingyen, de olcsóbb

Szakértők szerint a közigazgatás digitalizációjával jelentős költségmegtakarítás érhető el. Észtország például, egyes számítások szerint a GDP 2 százalékát takarítja meg évente a személyes és papíralapú ügyintézés minimalizálásával. Gaál Barna szerint ugyanakkor emellett fontos azt is látni, hogy a digitalizációval más jellegű költségek keletkeznek.

Attól, hogy valami digitális, attól még nincs ingyen; más költségei vannak, más jellegű ráfordításokat igényel. A korábbi irattári költségek, a humánerőforrás ráfordítási terhek átalakulnak informatikai költségekké, a licencek is pénzbe kerülnek, informatikai üzemeltetés szintén igényel emberi erőforrást, csak más jellegű szakértelemre van szükség – magyarázta Gaál Barna.

Összességében, hogyha a közigazgatási folyamatok, az állami működés át tud alakulni digitálissá, és túllépünk azon, hogy párhuzamosan létezik egymás mellett a hagyományos papíralapú vagy a személyes megjelenéssel járó folyamat, illetve a digitálisak, és a működés eltolódik utóbbi előnyére, ahogyan Észtországban szinte már teljesen megtörtént, akkor komoly költségvetési csökkenés mutatkozik a ráfordításokban – vetítette elő a főosztályvezető-helyettes.

Szakemberek úgy vélik, a digitális közigazgatás nemcsak a hivatalok és az ügyfelek közötti kommunikációt könnyíti meg, hanem az állami szervek közötti kapcsolatot is. A gyorsabb kommunikáció, illetve adatmegosztás pedig hatékonyabbá teszi a munkafolyamatokat és a munkavégzést is.