Növekedhet a bevándorlók elleni erőszakcselekmények száma

Egyre gyakrabban lesznek célpontjai a bevándorlók rasszista erőszakcselekményeknek és gyűlöletbeszédnek Európában, a több területen is jelen lévő diszkrimináció pedig akadályozza hozzáférésüket a munkaerőpiachoz - derült ki a rasszizmus ellen harcoló európai civil szervezetek hálózatának (ENAR) kedden közzétett értékeléséből.

A Rasszizmus Elleni Európai Hálózat úgynevezett árnyékjelentésének összefoglalójában kiemelték, Németországban tavaly 3729 támadást regisztráltak menedékkérők és menekültek ellen. Finnországban 2015-ben 47 támadásról érkezett bejelentés befogadóközpontok ellen, Svédországban 43 gyújtogatás történt, de sok más országból, például Magyarországról vagy Nagy-Britanniából is jelentettek támadásokat, utóbbiban sok esetben kelet- és közép-európai uniós polgárok voltak az áldozatok.

A bevándorlóknak számos akadállyal kell megküzdeniük ahhoz, hogy munkát vállalhassanak, nehezíti a helyzetüket a diszkrimináció és a képzettségük elismertetése, problémát jelentenek a menekültstátusuk jelentette korlátozások és a nyelvi akadályok. A végül álláshoz jutók közül sokakat kizsákmányolnak, a nők és a kiskorúak különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak. Részben a hatékony integrációs intézkedések hiányának az eredménye, hogy jelentős különbség van az uniós állampolgárok és a migránsok foglalkoztatottsági mutatói között – olvasható a dokumentumban.

Számos országban megnőtt a szélsőjobboldali pártok és mozgalmak támogatottsága

A brüsszeli székhelyű szervezet rámutatott, hogy számos országban megnőtt a szélsőjobboldali pártok és mozgalmak támogatottsága, és ezek adják meg az alaphangot a bevándorlásról szóló vitában, ami azzal jár, hogy a migránsellenes kijelentések elfogadhatóvá, a fősodorbeli politika részévé váltak. Kiemelték, ebben az internetes közösségi médiában terjesztett, riasztó és kattintásvadász álhíreknek is nagy a szerepük.

A jelentés szerint a franciaországi és belgiumi merényletek óta jelentősen fokozódott az iszlám- és bevándorlásellenes retorika több helyen, például Magyarországon. Ezen retorika sajtóbeli jelenléte még aggasztóbb az olyan országokban, ahol “a médiát komoly állami befolyás és oligarchikus viszonyok jellemzik, mint Bulgáriában vagy Magyarországon”. .

Egyes politikusok nyíltan arról beszélnek, hogy a bevándorlók,  köztük  bűnözők, élősködők, erőszakot elkövetők “veszélyt jelentenek a kontinensre és ezért minden áron meg kell őket akadályozni a letelepedésben” – közölte az ENAR,  és felhívta a figyelmet, hogy a gyűlöletbeszéd gyakran büntetlen marad. Problémaként azonosították azt is, ha a bevándorlókra “illegális” migránsként hivatkoznak, ami burkoltan kriminalizálja őket.

Rámutattak, ezen tényezők következtében meredeken visszaesett a közvélemény szimpátiája a migránsok iránt több uniós tagállamban.

Magyarország nyilvánvalóvá tette, hogy nem látnak szívesen bizonyos migránsokat

Az elemzésben  említette Magyarországot annak kapcsán, hogy az EU egyes tagállamai – Magyarország mellett Svédország és Dánia – bel- és külföldi hirdetési kampányokban tették nyilvánvalóvá, hogy “nem látnak szívesen bizonyos migránsokat”. A jelentés szerint a magyarországi plakátkampány fő üzenete az volt, hogy veszélyt jelentene több bevándorló befogadása.

Emlékeztettek arra is, hogy Magyarországon tíz év börtönre ítéltek egy szíriai férfit, aki a bíróság szerint terrorcselekményt követett el azzal, hogy a röszkei határátkelőnél kövekkel dobálta meg a rendőröket.

Magyarország, Bulgária és Lettország kapcsán kiemelték, hogy a bűncselekményeket elszenvedett migránsok támogatására nem állnak rendelkezésre aa megfelelő struktúrák  Az ENAR emellett azt is sérelmezte, hogy a magyar hatóságok etnikai alapú szűrést  végeztek 2015 nyarán a Keleti pályaudvarnál, ahol a rendőrök a színesbőrüeket nem engedték belépni az állomás területére.