Orbán: Alaptalanul vádolják Magyarországot

Az Európai Parlamentben Magyarországról vitáztak, fölszólalt Orbán Viktor is. A vita a felsőoktatási törvény módosításáról, a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályok tervezett szigorításáról, a menedékkérők automatikus őrizetbe vételéről, valamint a médiapluralizmusról és az igazságszolgáltatás függetlenségéről szólt.

Magyarország sikere Európa sikere is

Magyarország vitája részben Brüsszellel, részben egy amerikai spekulánssal áll fenn. A méltányosság nem ország méret függvénye – mondta, hozzátéve, azért utazott az unió fővárosába, hogy megvédje Magyarországot.

Emlékeztetett: 2010-ben Magyarország gazdaságilag Görögország szintjén állt, de azóta visszafizette az IMF-kölcsönt, a teljes foglalkoztatottság határán áll, csökken az államadósság, a gazdasági növekedés 4 százalék környékén van. Magyarország sikere egyben Európa sikere is, és az Európai Uniónak szüksége van manapság sikerekre – hangsúlyozta.

Felidézte: az elmúlt évek konfliktusait igyekezte párbeszéd útján rendezni a magyar kormány, és a most napirenden lévő ügyekben is erre fog törekedni. A kormányfő hangsúlyozta, az elmúlt években számos vitás ügyet sikerült lezárniuk az Európai Unióval, például a médiaszabályozás, a bíróságok függetlensége, az új alkotmány vagy a paksi bővítés kérdésében.

Orbán Viktor miniszterelnök felszólal az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Brüsszelben 2017. április 26-án. Orbán mögött balról Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, jobbról a második Várhelyi Olivér nagykövet, a brüsszeli Állandó Képviselet vezetője, valamint mellette jobbra Trócsányi László igazságügyi miniszter (MTI/AP/Virginia Mayo)

Alaptalan a CEU-vád 

Az egyik jelenlegi vitás kérdés a CEU ügye. A kormányfő szerint elterjedt az a hír, hogy Magyarországon törvénnyel bezárták Soros György egyetemét. Ez a vád alaptalan, ezt elismerte a CEU rektora is hallgatóinak küldött levelében – idézte fel.

A valóság ugyanis az, hogy a törvény ugyanis nem tesz mást, mint egységesíti a valamennyi magyarországi felsőoktatási intézményre vonatkozó szabályozást.

A miniszterelnök aláhúzta, a magyar szabályozás bezárja a spekulációk és visszaélések lehetőségét, átláthatóságot követel és felszámolja az európai egyetemekkel szemben eddig élvezett privilegizált helyzetet. Kijelentette, mint egy uniós tagország vezetőjének, kötelessége biztosítani, hogy az európai és a magyar egyetemek ne legyenek hátrányosabb helyzetben versenytársaiknál.

Megkérdőjelezhetetlen az elkötelezettség 

Orbán szerint a másik vitás kérdés Brüsszelben a magyarországi nemzeti konzultáció. Világossá tette ugyanakkor: Magyarország és a magyar kormány elkötelezettsége az EU irányába nem megkérdőjelezhető. Ezért ért egyet maradéktalanul a nemrég elfogadott római nyilatkozattal és az Európai Néppárt máltai nyilatkozatával.

Magyarország ugyanakkor számos dologgal elégedetlen, ami az EU-ban zajlik, ezért meg szeretné azt reformálni – folytatta. Szerinte Magyarország éppen a konzultációnak köszönheti eredményeit. A konzultáción lévő kérdések viszont ellentétesek az Európai Bizottság álláspontjával. “Hogy kivel élünk együtt, az csakis a magyar állampolgárok döntése lehet”, még akkor is, ha Soros György és az NGO-i évente 1 millió migránst akarnak Európába telepíteni. Ezt Magyarország elutasítja – nyomatékosította.

Brüsszel, 2017. április 26. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Brüsszelben 2017. április 26-án. Mellette Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter (b). MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

(MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs)

Azzal sem ért egyet, hogy az energia árának hatósági megállapítását piaci alapú váltsa fel Magyarországon. Az adózásról és a közmunkáról is a magyar kormány akar dönteni – tette hozzá.

A harmadik vitás kérdés a nemzetközi szervezeteket érintő magyar szabályozás – mondta. Ez amerikai mintára készül, és nem tiltja, hogy folytathassák a tevékenységüket Magyarországon, de az anyagi helyzetüket átláthatóvá kell tenniük – emelte ki.

Kiemelte, hogy az EU több tagországában is foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy miként lehet mindenki számára átláthatóvá tenni a demokratikus döntéshozatalt befolyásolni próbáló szervezetek működését, a magyar kormány sem akar mást, mint hogy a nem kormányzati szervezetekről (NGO) tudni lehessen, milyen pénz és érdek áll mögöttük.

Nyílt vitát kért 

Nem kérdőjelezhető meg a magyar kormány elkötelezettsége az Európai Unió iránt, ugyanakkor számos tekintetben elégedetlenek vagyunk az EU működésével – hangsúlyozta. Elmondta, kormánya azért bírálja az Európai Uniót, mert szeretnék kiküszöbölni a fennálló hibákat, illetve megreformálni az EU-t.

Kiemelte, az állampolgárok bizalmát csak úgy lehet visszaszerezni, ha mindent megteszünk a hibák megoldása érdekében, ehhez azonban mindenekelőtt a bajok egyértelmű megnevezése szükséges.

Emlékeztetett: Magyarország az erős nemzetek Európájában hisz. Azt kérte az európai képviselőktől, hogy, ha ők másként is látják, akkor is nyílt vita keretében vitassák meg a problémákat. Arra kérte őket, mérjenek egyenlő mércével, csak így lehetnek mindannyian méltóak az európai névre.

A miniszterelnök úgy vélte, olyan unióra van szükség, amely előnyben részesíti a fair és nyílt vitát. A kormányfő felszólította a képviselőket, hogy legyenek kritikusak a Magyarországgal szembeni előítéletekkel szemben, és – mint fogalmazott –  mérjenek egyenlő mércével.

Orbán Viktor hozzátette: a magyar kormány tudatában van annak, hogy az európai uniós tagság nem csak jogokkal, de kötelezettségekkel is jár, és Magyarországon magas az unió támogatottsága.

Orbán Viktor miniszterelnök, mielőtt felszólal az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Brüsszelben 2017. április 26-án (MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Téves és megtévesztő állításokról beszélt az EB-alelnök 

Számos olyan állítás szerepel a magyar kormány Állítsuk meg Brüsszelt! kampányában, amely nem felel meg a tényeknek, illetve rendkívül megtévesztő, az Európai Bizottság ezért “szilárd tények alapján” kívánja tisztázni a szóban forgó kérdéseket – jelentette ki Frans Timmermans, a brüsszeli testület első alelnöke az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén.

A vita a felsőoktatási törvény módosításáról, a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályok tervezett szigorításáról, a menedékkérők automatikus őrizetbe vételéről, valamint a médiapluralizmusról és az igazságszolgáltatás függetlenségéről szól.

Weber a bizottság javaslatainak megfontolását kérte

Az Európai Bizottság által javasolt módosítások megfontolására kérte a felsőoktatási törvény körüli vitában Orbán Viktort Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakciójának vezetője.

Az elmúlt 25 évben a Közép-európai Egyetem mindig is két diplomát adott ki Budapesten, a magyar diákok ennek előnyét élvezték. Nem értjük, hogy ezt az előnyt miért veszik el a diákoktól – mondta.

A tudomány szabadsága az EU alapértéke, ezt be kell tartani és meg kell védeni. Az egyetem csak a munkáját végzi – mondta Weber, és arra kérte Orbán Viktort, hogy fontolja meg, hajtsa végre az Európai Bizottság által javasolt módosításokat.

Weber Európa elleni “hangulatkeltésnek” nevezte a Brüsszelről szóló nemzeti konzultációt. Hozzátette ugyanakkor: Orbán Viktor mindig részt vett a vitában, mindig reagált és sokszor változtatásokat eszközölt, míg például a romániai korrupcióról szóló vitára a szocialista miniszterelnök nem ment el.

Visszautasították a Soros-vádat a szocialisták 

Az Európai Parlament szociáldemokrata képviselőcsoportjának (SD) vezetője szerint a magyar kormányfő nem mond igazat akkor, amikor azt állítja, hogy egy amerikai pénzügyi spekuláns érdekeit képviseli az Európai Parlament.

Gianni Pittella kijelentette: Orbán Viktor tudja, hogy az Európai Parlament a magyar hallgatók azon legitim elvárását védelmezi, akik nem akarják, hogy megfosszák őket egy kiváló egyetemtől és annak képzésétől. Véleménye szerint nem csupán a Közép-európai Egyetem védelméről van szó, hanem a tudomány, a kutatás, a kultúra és mindazoknak a védelméről, amelyek a demokrácia alapját jelentik.

A frakcióvezető szerint azzal, hogy Magyarország visszautasította a menekültek áthelyezését úgy viselkedik, mintha az Európai Unión kívül állna. Az előnyök mellett meg kell osztani a terheket, az együttélés kötelezettségeit is – jelentette ki a szociáldemokrata politikus.

A lengyelek szerint nem kell demokráciára oktatni

A magyarok már akkor a szabadság hősei voltak – ugyanúgy, ahogy a lengyelek, a csehek és a szlovákok –, amikor a Nyugat megalkudott a Szovjetunióval – jelentette ki a Magyarországról szóló szerdai európai parlamenti vitában Zdzislaw Krasnodebski lengyel EP-képviselő.

“Nem önöknek kell bennünket szabadságra és demokráciára tanítani. Igaz, hogy a civil társadalom a demokrácia alapja, de itt is szabályozásra van szükség” – hangsúlyozta az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójához tartozó lengyel képviselő.

“Évekig együtt dolgoztam a Közép-európai Egyetemmel (CEU). Nagyon komoly tudós emberek dolgoznak ott, de az egyetemnek egyértelmű ideológiai profilja van, és alapítója (Soros György) politikai ambíciókkal rendelkezik” – mondta a lengyel képviselő, aki szerint ilyen feltételekkel több országban, köztük Franciaországban, Olaszországban, Németországban nem is alapíthattak volna egyetemet.

Krasnodebski hangsúlyozta, hogy frakciója ellenez minden olyan vitát, amikor egy országot próbálnak meg pellengérre állítani.

Orbán Viktor miniszterelnök, mielőtt felszólal az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Brüsszelben 2017. április 26-án. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)

“A magyar kormány megsérti az uniós alapelveket”

Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakcióvezetője kijelentette, hogy magyar kormány megsérti az uniós alapelveket, “zaklatja a civil szervezeteket, elüldözi a kritikus sajtót, falakat épít, vissza akarja állítani a halálbüntetést, és most úgy döntött, hogy bezár egy egyetemet”.

“Milyen messzire fog még elmenni Orbán, könyveket fognak égetni a Kossuth téren?” – tette fel a kérdést Verhofstadt, aki szerint a magyar kormányfő mindenhol és mindenkiben ellenségeket lát: az energiaágazatban, a sajtóban, a civil szervezetekben és most az egyetemi világban.

A liberális politikus kijelentette: nem egy büszke konzervatívot lát Orbán Viktor kormányfőben, hanem a “régi kommunista Magyarország megtestesülését”, amelyet a gazdasági protekcionizmus, a túlzott nacionalizmus, az illiberális állam építése és az ellenségkeresés jellemez.

Elismerést érdemelne a határzár 

Orbán Viktor a vita végén megköszönte az európai képviselőknek, hogy figyelnek Magyarországra és hozzájárultak a vitához. A kormányfő nem akarta ugyanakkor minősíteni azt a magatartást, hogy magyarok Brüsszelben Magyarországot bírálják. „Ezt otthon kell megtenni” – mondta.

A határzárral kapcsolatban kiemelte: azzal a magyarok közvetve Ausztriát, Németországot és Svédországot is védik, szóval inkább elismerést érdemelnének, nem pedig támadást.

Megismételte: az illegális bevándorlást meg kell állítani, az unió területén kívül kell eldönteni, ki jogosult a belépésre, a segítséget pedig a kiinduló országban kell megtenni. Szerinte a kötelező kvótára irányuló politika megbukott, ezért más megoldást kell keresni.

A kormányfő megvédte az uniós kohéziós politikát, szerinte anélkül nem lenne verseny. Visszautasította ugyanakkor azt a kijelentést, hogy a Magyarországnak járó uniós forrás ajándék lenne, hisz azért cserébe a magyarok megnyitották a határaikat és piacaikat, pedig „szegények voltak, mint a templom egere”, és a nettó befizetők is jól járnak vele.

Az autoriter vádakra reagálva emlékeztetett: most kezdi meg 12. kormányzati évét, de 16 évet ellenzékben töltött. A vereségek után ő és a pártja is küzdött, és visszaszerezte az emberek bizalmát. Ezért nem méltányos és nem fair tekintélyelvűnek beállítani a magyarországi politikai rendszert.

Nem lesznek jogi lépések 

Nem fogjuk “jogi lépésekkel megoldani” a napirenden szerepelt problémákat – jelentette ki Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén tartott vitát lezáró felszólalásában.

Jogi lépéseket csak akkor teszünk, ha valaki megszegi az alapszerződéseket – fogalmazott az alelnök. Timmermanns ugyanakkor hangsúlyozta: “csak akkor születhet konszenzus, akkor születhet megállapodás arról, hogy az Európai Uniónak milyen irányban kell közösen tartania, ha vitát folytatunk.”