A francia elnökválasztás vasárnapi első fordulójában Emmanuel Macron független, centrista politikus végzett az első helyen a voksok 23,75 százalékával, Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Front jelöltje lett a második a szavazatok 21,53 százalékával. A harmadik a konzervatív Francois Fillon (19,91), a negyedik Jean-Luc Mélenchon radikális baloldali politikus (19,64) lett. Benoit Hamon szocialista elnökjelölt 6 százalékot szerzett. Elemzők értékelték az eredményeket.
– Még nem dőlt el a francia elnökválasztás, de a papírforma egyértelműen Emmanuel Macron mellett szól – jelentette ki Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő a Kossuth rádió 180 perc című műsorában.
Jelezte: minden jelölt képes volt a bázisát mozgósítani, ennek köszönhetően lett viszonylag magas (mintegy hetvenszázalékos) a választási részvétel. Úgy tűnik, Macronnak és Le Pennek stabil szavazóbázist sikerült összehozni, aminek a nemzetgyűlési választás szempontjából is jelentősége lesz – tette hozzá.
Ha Francois Fillonnak “nem lettek volna ügyei”, akkor a választás toronymagas esélyese lehetett volna a szakértő szerint. A szocialisták rossz eredményét történelminek nevezte, azzal: egyik oka a kormányzás, vagyis az, hogy “átragadt” a jelöltre is a kormányzó párt népszerűtlensége.
Emellett – jegyezte meg – Hamon kampánya erőtlen volt és a szocialista párt balszárnyához szólt. A szakértő szerint Hamon tulajdonképpen nem az Élysée-palotáért, hanem a szocialista párt vezetéséért kampányolt.
Újraosztódik a politikai tér
– Újraosztódik a nagy francia politikai tér, véget ért egy nagy, 60 éves váltóciklus. A politikaformálás, a politikagyakorlás már nem megy ugyanazon az úton, mint ahogy eddig, a szavazók erről döntöttek – jelentette ki Szűcs Anita Franciaország-szakértő az M1 Ma reggel című műsorában.
Kétfajta vízió bontakozott ki a kampány során. Az egyik egy olyan Franciaországot képzel el, mely beleáll a globalizáció kihívásaiba, és el tudja utasítani a hátrányokat és előnyöket. Ennek a része az Európai Uniónak egy francia unióvá való alakítása, része, hogy a világpolitikában Franciaország megerősítse a pozícióit. A másik, pesszimista kép egy visszahúzódó Franciaországot képzel el, egy olyat, amely elutasítja a globalizáció veszélyeit, bezárkózik, és magába fordul. Az előbbit képviseli Macron, az utóbbit Le Pen – magyarázta.
Trumpi forgatókönyv jöhet
– Nagyon egyértelműen látszik, ami a holland választáson is látható volt, hogy a hagyományos elitpártokkal szemben feltörekvőben vannak Európában mind balliberális oldalon, mind a jobboldalon az új hullámos politikai erők. Úgy tűnik, ezek a változások nagyon komolyan megrengetik majd Európa most ismert képét. Helyesek voltak azok az előrejelzések, melyek arról szóltak, drámai változások előtt állunk a kontinensen – mondta Fodor Csaba a Kossuth Rádió 180 perc című adásában.
Szerinte Le Pen arra fog törekedni, hogy Macront bankármúltja miatt az elitek jelöltjének állítsa be, és egy „trumpi forgatókönyv” alapján magát teljesen a fennálló elittel szembehelyezve próbálja majd pozícionálni.
Messzebbre tekintenek
Soós Eszter Petronella azt mondta, a második fordulóra Macronnak sokkal nagyobb a tartaléka, mint Le Pennek, ugyanakkor a kampány még szűkítheti a jelöltek közötti különbséget.
Szűcs Anita úgy vélte, Macron az a jelölt, aki mögé a jobb- és a baloldal egyaránt, vita nélkül be tud állni Le Pennel szemben. Minden más jelölt esetében sokkal kétségesebb, hogy viszi-e a második fordulót – hangsúlyozta.
Úgy vélte, a nagy kérdés egyébként az lesz, milyen eredmények születnek a júniusi parlamenti választáson. Hiába telik el ugyanis csak egy hónap, miután az teljesen más logikai szerint működik, nem várható a mostani eredmények ismétlődése – emelte ki.
Az elnöki ciklus időtartamát azért rövidítették le 7-ről 5 évre, mert rossz tapasztalatok voltak a politikai társbérlet – amikor különböző pártcsaládból érkezik a köztársasági elnök és a kormányfő – kapcsán, így ennek kisebb az esélye – mutatott rá.
Emmanuel Macron független jelölt támogatói Párizsban 2017. április 23-án, miután a politikus bejutott a francia elnökválasztás második fordulójába. (MTI/EPA/Yoan Valat)
Macron nagy ígérete, hogy mind az 577 jelöltje az „új arcot” képviseli, és kormánya fele nő lesz majd. Kérdés, ilyen rövid idő alatt meg tudja-e ezt valósítani – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a szavazók közel 40 százaléka elindult a szélsőségek felé. Bárki lesz a köztársasági elnök és a kormányfő, ezt a megosztottságot kell meghaladnia egy olyan vízióban, mely a mindennapi életben eredményeket hoz – szögezte le.
Eltérő elképzeléseik vannak a migrációról
A bevándorlással kapcsolatban merőben eltérőek a francia elnökválasztás második fordulójába jutott jelöltek elképzelései – mondta Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában.
Kovács István kiemelte: a választáson induló minden releváns jelölt egyetértett abban, hogy a bevándorlás kérdésében változásra van szükség, ugyanakkor Franciaország olyan liberális álláspontot foglalt el korábban a bevándorláspolitikában, “amiből most nehéz visszakozni”.
Hozzátette: Franciaországban “egymást érték a merényletek az elmúlt időszakban”, és ez rányomta a bélyegét a kampányra is. Ugyanakkor kérdésesnek nevezte, hogy a jelöltek ígéreteikből mit valósítanának meg, ha megnyerik a választást.
Macron és Le Pen elképzelései merőben eltérnek egymástól: míg Le Pen tradicionálisan bevándorlásellenes, addig Macron “egyfajta progresszív vonalat” visz, azaz a bevándorláspolitika uniós szintű harmonizálására törekszik. Kifejtette: Macront a kampány és a kampány alatti események “nyomták” a rendpárti irányba, Le Pen esetében viszont nem kétséges, hogy őszinte meggyőződésből rendpárti és bevándorlásellenes.
Franciaország megitta a levét a liberális bevándorláspolitkának, és ebből elege van a választóknak is, ugyanakkor nem látszik, hogy bármelyik jelölt hogyan tudna változtatni ezen a helyzeten – húzta alá Kovács István.
Nehézségei lesznek Putyinnak
A francia kampányban egy dolog számít: Isten őrizz attól, hogy hatalmas robbanások vagy nagyobb bajok legyenek az országban – jelentette ki Kun Miklós történész a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Mint mondta: Marine Le Pen migránskérdésben sokkal keményebb, mint bárki. Emellett hajlandó lenne a brexitet „megismételni”, a schengeni övezetből is kilépne, és még a NATO-val kapcsolatban is vannak komoly fenntartásai. Ő egy kemény, kicsit nacionalista, gaulle-ista politikát képvisel.
Fillon, akiről korábban azt mondták, simán megnyeri ezt a választást, nyíltan megmondta, hogy a Krím félsziget az oroszoké. Marine Le Pen rendszeresen találkozott Vlagyimir Putyinnal és orosz bankoktól vett fel nagy összegű kölcsönt. Mélenchon, aki a szélsőbaloldal jelöltje, „kommunista módon” közelítette meg a Krím félsziget kérdését, mondván, ami Oroszországban elhangzik, az jó. Macron az atlantista, régi Obama-barát politikát folytatná, de neki sem lesz könnyű, mert belpolitikai kérdésekkel kell foglalkoznia – tette hozzá.
A történész szerint az orosz elnöknek nehézséget okoz majd, hogy – úgy tűnik – sem Fillon, sem Le Pen nem lesz elnök Franciaországban a közeljövőben.
