Tudja, milyen 2 ezer sertés szaga? – A ceglédiek már nem bírják

Közel kétezer sertés trágyájának szaga járja át Ceglédet egy hizlalda miatt – legalábbis erről panaszkodik sok helyi. A sertéstelep tulajdonosa viszont azt mondja, hogy semmi köze a bűzhöz, az nem tőle jön, de ha tőle jönne is, az sem lenne szabálytalan.

Az évek óta tartó küzdelembe kissé belefáradtan mesélt a Kosár stábjának egy ceglédi férfi a várost hosszú idő óta bosszantó büdösről. A kétezres évek vége felé jelent meg a roppant kellemetlen szag.
Mészáros Iván nyakába vette a problémát. Szerinte a nyomok egy a város határában létesült sertéstelephez vezettek.

– 2009 óta foglalkozom az üggyel. Akkor a tanyai lakosok panaszkodtak, hogy oda, a földekre hordja ki a tulajdonos a híg tárgyát, és egyszerűen nem bírták elviselni a büdöset – magyarázta a férfi.
A sertéstelepen tonnaszám keletkezik a trágya, de sok-sok ember bosszúságára nem marad ott. A hizlalda tulajdonosa ugyanis a Ceglédet övező földekből is bevásárolt, oda hordja ki a trágyát.

Egy asszony pechére éppen az egyik rendszeresen trágyázott föld mellett lakik, a városból akart elmenekülni a jó levegőre. A Kosár szerint a sertéstelepen közel kétezer állat él, el lehet képzelni tehát, hogy mennyi ürülék keletkezik. A tanyákon élők szerint gyakran jön a traktor a trágyával. Egy-egy kanyar után napokig büdös van.

Már ebédelni sem lehet

A probléma eljutott a városvezetéshez is. Mivel nagyon sokan írtak az önkormányzatnak. Egy idő után azonban nemcsak a bejelentések érkeztek, hanem megérkezett maga a szag is.

– Bent a városközpontba is lehet érezni. Szépen épülget a központ, és főleg nyáron, tavasszal sokan ülnek kint a szórakozóhelyek előtt. De egy ebédet úgy elfogyasztani, hogy közben erre hozza a kellemetlen illatot a szél, nem kellemes – mondta Nagy Lajos aljegyző.

Most az önkormányzat is a megoldáson dolgozik.

Nem egyedi eset

Amikor a városok terjeszkednek, vagy a tenyésztett sertések száma túllép egy határt, akkor megjelenhet a zavaró szag is. Éppen ez történt Dunakeszin.

– A délutáni órákban intenzív trágyaszag érezhető. Akár a kertben, akár egy családos grillezés során ez nagyon rossz – mondta Dézsi Krisztián.

Az otthonok egy része néhány száz méterre van csak a sertésteleptől, ha olyan a széljárás, sokan bemenekülnek a házba.

– A kellemetlen szag mindannyiunkat zavar. Az ammóniaszag úgy gondolom, nem is olyan ártalmatlan a gyermekekre. Ez erős szélben nagyon zavaró – fogalmazott Szkupi Tibor.

Voltak hiányosságok

A lakosok addig panaszkodtak, míg végül a szagért felelős hizlaldában ellenőrzött a Nébih.

– A nyilvántartás hiányos volt, illetve az állatoknak a kötelezően előírt évenkénti vérvétele sem történt meg, csak legutóbb 3 évvel ezelőtt. Emiatt a telepre forgalmi korlátozást rendeltek el azonnali hatállyal, ami azt jelenti, hogy amíg a hiányosságokat nem pótolják, addig állat se ki-, se beszállítása nem történhet – közölte Helik Ferenc, a Nébih kiemelt ügyek igazgatósága igazgatója.

Kiderült, hogy az állategészségügyi mulasztások nem befolyásolják a szagot. Vagyis marad a büdös.

Az engedélyekkel nincs baj

A Kosár megkereste a sertéstelep tulajdonosát is, de nem akart nekik interjút adni. Kamerán kívül azt mondta, hogy ő minden jogszabályt betartva működik. Ez a városvezetés szerint pontosan így van.

– Minden olyan engedéllyel rendelkezik, mely ehhez a tevékenységhez szükséges. Valójában nem az a cél, hogy bezárassunk egy jól működő gazdasági társaságot, hanem hogy megoldást találjunk a lakosok miatt – fogalmazott az aljegyző.

Sertések a Bold Agro Kft. telephelyén Derecskén 2014. április 17-én. Négy hazai sertéstenyésztő, illetve húsfeldolgozó gazdaság kapta meg elsőként a kiváló minőségű sertéshús védjegyet a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanácstól.MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Illusztráció. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Nehéz a bizonyítás

Szender Zoltán, a Mester Csaba Ügyvédi Iroda jogásza szerint elképzelhető, hogy van megoldás a ceglédiek problémájára.

– Nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely másokat, és ahogy a törvény is fogalmaz: kifejezetten a szomszédokat szükségtelenül zavarná. A kulcsszó ebben az esetben a szükségtelenül zavarná. Mindig az adott helyzet összes körülményét kell vizsgálni, hogy mi tekinthető zavarásnak – magyarázta.

Vagyis nem zárható ki, hogy jogi úton a ceglédi lakosok számára kedvező módon lehetne rendezni a dolgot. Csakhogy ehhez be kéne bizonyítani, hogy a szagért a hizlalda a felelős, ezt a tulajdonos tagadja.

Azzal érvel, hogy Cegléden négyezer háztáji disznót tartanak, míg ő ezzel szemben csak kétezret, vagyis egyáltalán nem biztos, hogy a szagért az ő hizlaldája a felelős. Ezt eddig nem is sikerült bebizonyítani.

A helyiek szerint viszont a józanész azt mondja, hogy a szag a hizlaldából jön, illetve a környéken trágyázott földek felől, hiszen a telep érkezése előtt nem volt büdös. Plusz az aljegyző emlékei szerint a trágyaszag akkor lett a város nagy részét érintő probléma, amikor a sertéstelepet bővítették. A hatóságot azonban ezek az érvek nem győzik meg, nekik, ha úgy tetszik, tudományos bizonyíték kell. Ilyen azonban nincsen.

Marad tehát a büdös, így némely lakos csak télen jut friss levegőhöz, amikor éppen nem trágyáznak. A ceglédiek megértik, hogy ha valaki vállalkozni szeretne, csak azt ne az ő kárukra tegye.

Lenne megoldás, csak drága

Mészáros Iván azt mondta, hogy mélyen beleásta magát a problémába, és többféle megoldást is talált arra, hogy a hizlaldából ne jöjjön büdös.

– Azt javasolnám, hogy olyan szennyvíztelepet létesítsenek, mint amilyen az embereknek is van. Vagyis a szennyvíz zárt csatornán keresztül menne be a telepbe, majd a tisztítás után a majdnem tiszta víz megy ki a csatornákba – mutatott rá.

Mindegyik szaghatást csökkentő beruházás azonban jelentős kiadással járna, amiről viszont a hizlalda tulajdonosa hallani sem akar. Egyelőre tehát marad a trágyaszag.