A bizottság is támogatja a paksi beruházásért felelős minisztert

Támogatta az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága is a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterjelölt kinevezését szerdai budapesti ülésén.

A testület Süli Jánost hét igen, egy nem szavazattal és egy tartózkodás mellett alkalmasnak találta a posztra.

Orbán Viktor miniszterelnök múlt hétfőn jelentette be a parlamentben, hogy tárca nélküli minisztert nevez ki a paksi atomerőmű-beruházás irányítására, illetve az azzal kapcsolatos feladatok koordinálására.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a bizottság ülésén elmondta: a kormányzat részéről lezárult a beruházás előkészítése, miután március 6-án a szükséges brüsszeli jóváhagyás megérkezett. A megvalósításhoz a miniszterelnök önálló miniszteri struktúrát kíván kialakítani, a végrehajtó hatalom így közvetlen ellenőrzést biztosít a törvényhozás számára, a miniszteri felelősség elve érvényesül a parlamentben – mutatott rá.

Lázár János hangsúlyozta: Süli Jánost a fideszes jelölttel szemben választották magas arányban polgármesternek Pakson, közmegbecsülésnek örvend, korábban pedig az atomerőműben dolgozott, ahol hazai és nemzetközi elismertséget szerzett. A miniszterelnök szakemberre, és nem politikusra szerette volna bízni az atomerőmű megépítését – emelte ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Süli János atomenergetikai szakember, aki képes lesz a beruházás előkészítésére, a tervek felügyeletére, az engedélyek megszerzésére, valamint a beruházás lebonyolítására és üzembe helyezésére – mondta Lázár János.

Kijelentette: a kormány felajánlja az együttműködését a fenntartható fejlődés bizottságának, valamint más parlamenti bizottságoknak, hogy a beruházásról teljes áttekintésük legyen.

A miniszter hozzátette: van egy szocialista javaslat egy eseti bizottság felállításáról, amely folyamatosan követné a beruházást. Ezt sem hárítják el, tárgyalási alapnak tekintik, de erről majd a parlamenti frakcióknak kell megállapodniuk.

A struktúrát ismertetve elmondta: az európai uniós tárgyalások maradnak a Miniszterelnökségnél, a beruházás minden más része átkerül a tárca nélküli miniszterhez, aki gyakorolni fogja Paks II. tulajdonosi jogát is, és felel az egész projektért.

Lázár János a finanszírozásról közölte: becslések szerint eddig 100 millió eurónyi munkát végeztek el, ennek kifizetése előtt már nincs brüsszeli akadály. A kormány az Európai Bizottsággal folyamatos együttműködést és monitoringot vállalt, amit teljesíteni fog – jelentette ki.

A miniszter elmondta: a kormány azt az utasítást adta az Államadósság Kezelő Központnak (ÁKK), hogy “a legoptimálisabb megoldást” válassza a jelenlegi piaci és finanszírozási körülmények közül.

“Ez három dolgot feltételez, az orosz hitel lehívását és azonnali visszatörlesztését, esetleg más nemzetközi hitel igénybe vételét vagy a költségvetésből a teljes összeg finanszírozását a következő években” – fogalmazott Lázár János.

Olyanok a költségvetési kondíciók, illetve olyan magas a magyar költségvetés és gazdaság nemzetközi presztízse, hogy lehetőség van nemzetközi hitelező konzorcium bevonásával máshonnan hitelt felvenni és olcsóbb hitellel finanszírozni a beruházást, illetve arra is lehetőség van, hogy a következő években a költségvetés maga finanszírozza azt, hitel nélkül – fejtette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Kitért arra is, hogy jövő tavaszig, a parlamenti választásokig a jelenleg lekötött 100 millió euró mellett még 600-700 millió eurónyi munka elvégzésére, illetve megkezdésére van lehetőség.

Hozzátette: az idei év második felében a beruházás helyszíni előkészítő munkálatai elkezdődhetnek; szeretnék, ha a kivitelezés minél előbb megindulna, mert az építkezés önmagában 1 százalékos GDP-növekedést hozhat és 10 ezer ember számára jelenthet munkát.

Sallai R. Benedek (LMP), a bizottság elnöke a többi között aggályokat fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy a miniszterjelölt el tudja-e választani a térség érdekeit az ország érdekétől. Az országnak nem érdeke az atomerőmű, de Paks térségének igen – jelentette ki.

Az LMP-s képviselő kifejtette azt is: akkor támogatná a jelölt kinevezését, ha Süli János a kinevezése után kezdeményezné népszavazás kiírását a paksi bővítés megvalósításáról.

A jobbikos Kepli Lajos azt mondta: a miniszterjelölt szakmai múltját, alkalmasságát nem vitatják, ugyanakkor Süli Jánost egyebek mellett a beruházást érintő titkosításokról, illetve a korrupciós kockázatokról kérdezte.

Süli János válaszában elmondta: a nemzetközi, üzleti szerződéseknél mindig vannak titkosított fejezetek, de törekedni fog arra, hogy az építkezés során egyre több lehetőség legyen ezek csökkentésére.

A miniszterjelölt szerint az ország energiaellátása elválaszthatatlan az atomerőműtől, ugyanakkor azt is kifejtette, hogy az atomenergia és zöldenergia egymást kiegészítő, és nem kizáró alkalmazások.

A népszavazással kapcsolatban azt mondta: a lakosságnak nincs olyan alapos információja, hogy dönthessen, ezért szakmai döntéshozókra, illetve minél nagyobb arányú parlamenti támogatásra van szükség.