Május 10-én tartják azt a pert az Európai Unió bíróságán, melyet Magyarország Szlovákiával együtt kezdeményezett, hogy megakadályozza a kötelező kvótadöntést. Emiatt várható, hogy az Európai Bizottságban és az Európai Parlamentben nyomás alá akarják helyezni Magyarországot. A többi közt erről beszélgetett a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában két politológus, Galló Béla és Mráz Ágoston Sámuel.
Mainstream és renitensek
Reménykednünk kell a jogban. A jogi kérdés az, hogy az állam és a kormányfők egyhangú döntésére lett volna szükség, vagy egy ország szuverenitásába be lehet avatkozni többségi döntéssel, több tagállam tiltakozása ellenére – mondta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője.
Galló Béla arra hívta fel a figyelmet: a holland és a németországi tartományi választás után Európában sokan azt gondolhatják, akik bevándorlásügyben a jelenlegi mainstreamnek a hívei, hogy itt az idő komolyabb ellentámadást indítani a renitens országok – a többi közt Magyarország és Lengyelország – ellen.
Galló Béla politológus. MTI Fotó: Soós Lajos
A migrációs helyzet miatt általában Magyarországra haragszanak, és nem Görögországra, mely beengedte és nem Németországra, mely behívta a migránsokat – hangoztatta Mráz Ágoston Sámuel.
Ki van ez találva
Úgy vélte: nagyon trükkösen van kiválasztva ez a május 10-i időpont. Franciaországban május 7-én dől el az elnökválasztás, ami az elitellenes pártok egyik kulcseseménye. Az Európai Bíróság nemcsak jogi szempontok alapján dönt majd, hanem ilyen politikai folyamatokat is figyelembe vesz.
Szükség van a józanság mámorára
A migránskérdés nem pusztán jobb- és baloldali kérdés. Itt olyan abszolút feltevések vannak, hogy aki bármilyen szegmensében kritizálja az Európai Unió jelenlegi menekültpolitikáját, az megveszekedetten rasszista, migránsellenes. Pedig nem erről van szó, minden menekültet be kell fogadni az adott uniós és nemzeti szabályok szerint. Mindenképp a józanság mámorában kell kezelni ezt a kérdést, nem pedig ideológiai ügyet csinálni belőle – érvelt Galló Béla.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója. MTI Fotó: Mohai Balázs
Hét éve támadják az Orbán-kormányt külföldről
Arra a felvetésre, hogy noha hét éve nem csökkennek a külföldi támadások a második, illetve a harmadik Orbán-kormánnyal szemben, annak változatlanul stabil a hazai támogatottsága, miközben az ellenzék népszerűsége alig mérhető, Mráz Ágoston Sámuel azt mondta: demokratikus körülmények között kell az ország vezetését megszerezni. A liberális államfelfogás próbált olyan érdekeket is döntés közeli helyzetbe hozni, és a döntéseket befolyásolni, melyek mögött nem volt társadalmi felhatalmazás és tömegtámogatás.
A demokrácia védelmében szemben a demokráciával
Immár egy évtizede el lehet azt mondani, hogy a Fidesz-KDNP minden közvélemény-kutatásban vezető helyen van, és minden esélye megvan arra, hogy a következő választásokat is megnyerje. Azok, akik kormányt szeretnének buktatni, azzal a nagy dilemmával szembesülnek, hogy szavakban a demokráciát védelmezik, de legnagyobb ellenségük a demokrácia, mert demokratikus körülmények között nincs igazán esélyük a társadalmi felhatalmazás megszerzésére és a választások megnyerésére – tette hozzá.
Nem nézett szembe az ellenzék a neoliberális politikájával
A 2010-es parlamenti kétharmada Orbán Viktor miniszterelnöknek az akkori kormány neoliberális gazdaság- és társadalompolitikai tevékenységéből fakadt. Ezzel a súlyos problémával mind a mai napig nem tudott szembenézni az ellenzék – vélte Galló Béla.
Ezért nem tudják megérteni az Orbán-kormány támogatottságát, és rossz módszertant követnek ellenzékben is – magyarázta a politológus, aki szerint kérdés, hogy ez 2018-ig változik-e.
Mráz Ágoston Sámuel szerint az ellenzéki pártok már nagyon sokat kísérleteztek, és eddig semmi nem vált be. Nagyon meglepődne, ha érdemi változás állna be a politikai palettán a választásokig.
