A Soros-egyetem ügyét fellőtték a csillagokba, és szabadságvita, demokráciavita kezd kialakulni belőle – jelentette ki Kovács Zoltán kormányszóvivő a Kossuth rádió 180 perc című műsorában.
Hozzátette: az általános nyugat-európai reakció az, hogy itt tombol a diktatúra. Ez egy butaság, az elmúlt hét évben megszokott politikai cirkusz része. Egy olyan mércerendszer felállítása, melynek köze nincs a valósághoz. Leginkább a Népszabadság körüli vitához lehet hasonlítani. Ahogy a napilap léte vagy megszűnése sem kapcsolódott a sajtószabadság kérdéséhez – vont párhuzamot.
A Soros-egyetem egy magánegyetem, annak léte vagy nemléte nem mércéje egy ország szabadságának. Egyébként egy magas színvonalú, jó felsőoktatási intézményről van szó – szögezte le.
Felhívta a figyelmet arra, hogy szerinte a felsőoktatási törvény módosítása egyáltalán nem érinti a magyarországi campust, vagyis a Közép-európai Egyetemet.
Más egyetemektől nem hallani sirámokat
Kiemelte: 2011 után az első nagy felülvizsgálat 28-ból 27 egyetem esetében szabálytalanságokat állapított meg. Ezek után egy új szabályozást hoztunk, melyhez jogunk van a szuverenitás jegyében. Érdekes módon egyelőre csak egyetlen hangot hallunk, Soros György egyetemének hangját, mely nem akar megfelelni láthatóan a törvényjavaslatnak, miközben abban nincsenek teljesíthetetlen feltételek. Az összes többi egyetemtől nem hallottunk sirámokat, nem kürtölik tele a világot féligazságokkal és hazugságokkal – hangoztatta.
A 2010 előtti időszakban olyan privilégiumokhoz jutott a Soros György-féle egyetem, melyet ma már nem indokol semmi. Egy olyan szabályozást szeretnénk, melyben egy államközi szerződés garantálja az intézmény működését – fogalmazott.
Németország nem kérdezte meg sem a nagykövetséget, sem a magyar kormányt
Rémisztő, hogy ez a mechanizmus ismét életbe lépett – mondta a kormányszóvivő annak kapcsán, hogy a felsőoktatási törvény módosítása milyen visszhangot kapott a nemzetközi sajtóban. Felhívta a figyelmet arra: a német kormány például úgy foglalt állást a kérdésben, hogy arról sem a nagykövetséget, sem a magyar kormányt nem kérdezte meg. Ez mindent elárul arról, milyen jelenséggel állunk szemben. Mérgezi a politikai környezetet az a méltatlan vita, amivel szembesülünk – hangsúlyozta.
Annak kapcsán, hogy a The Times szerint felmerült a lehetősége annak, hogy a kötelező kvóta miatt „kizárhatják” Magyarországot az Európai Unióból, úgy reagált: vezessünk vissza mindent oda, amiről ez valójában szól. Az elmúlt két évben az illegális migrációval szemben elfoglalt magyar gyakorlati és felfogásbeli különbség miatt támadnak bennünket – szögezte le.
Ezek politikai viták, melyben mi meg fogjuk védeni az érdekeinket, és a politikai fenyegetések nem fognak bennünket eltántorítani – mondta Kovács Zoltán.
Soros nézetei “180 fokban különböznek” a kormányétól
Arra a kérdésre, mi a kormány baja Soros Györggyel, azt válaszolta: van egy törvényesen megválasztott parlament, mely döntéseket hoz, melynek az akaratát a törvényesen megválasztott és beiktatott magyar kormány képviseli. Ezek a célok „180 fokban különböznek attól”, amit Soros György a migráció tekintetében képvisel. Azért az nem járja, hogy soha meg nem választott ember, illetve az őt képviselő szervezetek úgy próbálnak politikai nyomást gyakorolni, hogy egy legitim kormány döntéseit megkérdőjelezik, ezzel szembemennek – magyarázta.
Egy jogállamban mindenkinek követnie kell a törvényeket. Az elmúlt hónapok és évek azonban arról tanúskodnak, hogy ezek a törvények nem számítanak ezeknek a szervezeteknek. A törvények megsértésére, áthágására, megkerülésére sarkalják az embereket érvelt.
Kovács Zoltán az M1 Ma reggel csatornában elmondta: más országokban, mint például Svájcban, Németországban, Hollandiában is olyan a rendszer, hogy államközi szerződés biztosítja a kereteket, amelyek között az intézmények működhetnek. Ez a két állam közötti megállapodás garanciát ad arra, hogy a feltételek egyetértésen és ellenőrizhetőségen alapulnak – tette hozzá Kovács Zoltán.
