Kedden szavazhat a parlament a CEU-ról

Kivételes eljárás keretében kedden lenne a javaslat összevont vitája, első napirendi pontként.

A kormány kérésére már kedden szavazhat az Országgyűlés a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosításáról – tartalmazza az előterjesztéshez hétfőn benyújtott, a parlament honlapján olvasható kivételességi javaslat.

A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által jegyzett dokumentum szerint a kivételes eljárás keretében kedden lenne a javaslat összevont vitája, első napirendi pontként. Az összegző módosító javaslatról is kedden szavaznának, a zárószavazás, a törvényjavaslat elfogadása is kedden lenne.

MTI Fotó: Máthé Zoltán

Semjén Zsolt szerint a napirendi javaslat módosítását a törvényjavaslat mielőbbi elfogadásához fűződő kormányzati érdek indokolja. A házszabály szerint a kivételes eljárásban tárgyalásról az Országgyűlés vita nélkül határoz. A kivételes eljárás elrendeléséhez a képviselők több mint felének szavazata szükséges.

A kormány által benyújtott törvényjavaslat értelmében a jövőben akkor működhetne oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik. Feltétel lesz az is, hogy a külföldi felsőoktatási intézmény a székhely szerinti országban működő, államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősüljön.

CEU: az országgyűlési képviselők ne támogassák a javaslatot!

A CEU memorandumot juttatott el az országgyűlési képviselőknek a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény tervezett módosításában felmerülő “komoly jogi és alkotmányossági aggályokról” – közölte a felsőoktatási intézmény hétfőn az MTI-vel. A dokumentumban azt kérik, a képviselők ne támogassák a törvényjavaslatot.

A memorandumban kiemelték: a törvényjavaslat nyomán a CEU-Közép-európai Egyetem (KEE) számára a további magyarországi működés lehetetlenné válna. Mint írták, a javaslat aránytalanul korlátozza a tudományos élet és a tanítás szabadságát, a művelődéshez való jogot azzal, hogy a külföldi felsőoktatási intézményektől megköveteli, a székhelyük szerinti országukban is ténylegesen felsőoktatási tevékenységet végezzenek. Álláspontjuk szerint sérül az alkotmányban rögzített hátrányos megkülönböztetés tilalma, s nyilvánvalóan konkrét intézményekre szabott, diszkriminatív szabályt tartalmaz a módosítás.

MTI Fotó: Balogh Zoltán

Emellett nem felel meg a jogalkotásról szóló törvénynek sem a javaslat, információik szerint sem hatásvizsgálat nem készült, sem társadalmi egyeztetés nem volt. Annak érdekében, hogy a CEU folytathassa budapesti működését, a tervezett módosítás megkövetelné, hogy a CEU New York Államban is képzéseket indítson.

A magyar egyetem, a KEE, a továbbiakban nem nyújthatná amerikai egyetem képzéseit a felsőoktatási törvény alapján, tekintve, hogy a magyar egyetemek csak európai egyetemek programjait nyújthatnák, az OECD országok programjait nem.

A memorandumban kitértek arra is, hogy a CEU/Közép Európai Egyetem 2015-ben több mint 5,9 milliárd forint adót fizetett Magyarországon, s 3,5 milliárd forintot költött el. Ha a törvényjavaslatot elfogadják, megszűnhet az egyetem, veszélybe kerül 823 állás, kiesik közel 6 milliárd forint éves adóbevétel, a CEU/Közép Európai Egyetem nem Magyarországon fog elkölteni mintegy 3 milliárd forintot évente, s több száz magyar diákkal hagyja el az országot. Kitértek arra is, hogy a tervezet szerint, a magyar alapítványi fenntartóval rendelkező felsőoktatási intézmény által alkalmazott munkavállalók nem mentesülnének a munkavállalási engedély megszerzése alól.

Mint írták, jelenleg Magyarországon csak két felsőoktatási intézménynek van magyar alapítványi fenntartója: a CEU-nak és az Andrássy Egyetemnek. Mivel utóbbi külföldi alkalmazottai főleg EU-s állampolgárok, ezzel szemben a CEU oktatóinak jelentős hányada amerikai vagy kanadai, ez a követelmény diszkriminatív módon, célzottan a CEU ellen irányul. A rendelkezés további, szükségtelen akadályt fog gördíteni az alkalmazottak felvétele elé.  Jelezték: a CEU és a Közép-európai Egyetem kurzusaira járó hallgatók nem kapnak automatikusan két diplomát, miközben csak egyért dolgoznak meg. Akik csak a CEU kurzusaira járnak, azok csak amerikai diplomát kapnak, míg, akik csak a KEE akkreditált programjaiban vesznek részt, azok csak magyar diplomát kapnak.

Kiemelték: a CEU Magyarországon külföldi felsőoktatási intézményként működik az Oktatási Hivatal által kiállított, külön engedély alapján, a felsőoktatási törvénynek megfelelően. A CEU súlyát a nemzetközi tudományos életben jól mutatja, hogy az elmúlt napokban több mint 73 ezer tudományos szakembertől és magánszemélytől kapott támogató üzenetet, beleértve 17 Nobel-díjast is, továbbá több, mint 1 ezer leveket és 30 ezer petíciót címeztek a kormánytisztviselők számára. A CEU fennmaradásáért felszólalók között szerepel a Magyar Tudományos Akadémia,  Andrássy Egyetem, a Corvinus Egyetem, számos ELTE Tanszék és több szakkollégium. A CEU továbbra is minden, Magyarországon és az EU-ban lehetséges jogi úton küzdeni fog a törvényjavaslat ellen – közölték.

Száz erdélyi magyar oktató és kutató kéri a törvényjavaslat visszavonását

Száz erdélyi magyar egyetemi oktató, kutató és véleményformáló kéri egy hétfőn nyilvánosságra hozott nyílt levélben Balog Zoltán minisztert, hogy vonja vissza a Közép-európai Egyetem (CEU) működését veszélyeztető törvénymódosítási javaslatot.

Az aláírók emlékeztetik az emberi erőforrások miniszterét, hogy több évszázados hagyománya van annak, hogy erdélyi diákok hazaviszik szülőföldjükre a nyugati egyetemeken szerzett tudásukat. A külföldi tanulmányok után hazatérő fiatalok jelentős mértékben hozzájárultak a magyar tudományosság fellendüléséhez, de “az erdélyiség és a magyarság megőrzéséhez, megmaradásához” is.

“Az 1990-es rendszerváltást követő időkben a Közép-európai Egyetemről hazatérő fiataljaink hasonló értéket képviselnek az erdélyi magyar társadalomban. (…) A hazahozott tudás – akárcsak elődeink esetében – közösségi létünk garanciája, és úgy gondoljuk, ez a megállapítás a XXI. századi történelmi körülmények között nemcsak az erdélyi, hanem a többi határon túli magyar közösségre is érvényes a szóban forgó oktatási intézmény vonatkozásában is” – áll az MTI-hez is eljuttatott nyílt levélben.

Az aláírók aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítási javaslata olyan helyzetet teremt, amelyben a Közép-európai Egyetem budapesti működése ellehetetlenül. “Arra kérjük, vizsgálja felül és vonja vissza törvénymódosítási javaslatát! Meggyőződésünk, hogy ezzel jó ügyet támogat, hiszen nekünk létfontosságú érdekünk, hogy benne maradjunk a nemzetközi tudományos vérkeringésben, amelynek fontos központja a budapesti székhelyű Közép-európai Egyetem” – áll az erdélyi magyar egyetemi oktatók, kutatók és véleményformálók Balog Zoltán miniszternek címzett nyílt levelében.

A levelet többek között Bakk Miklós politológus, a Sapientia EMTE tanára, a csíkszeredai születésű Barabási Albert-László hálózatkutató, Egyed Emese, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) egyetemi tanára, Kiss Tamás szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója, Salat Levente politológus, a BBTE tanára, Szilágyi N. Sándor nyelvész, a BBTE nyugalmazott tanára írta alá.

LMP: európai jelentőségű a CEU ügye

Az LMP európai jelentőségűnek tartja a CEU ügyét, és állításuk szerint az egyetem nem sértett törvényt. Az ellenzéki párt európai parlamenti képviselője azt szeretné, ha az Országgyűlés nem is tárgyalná a felsőoktatási törvény módosítását, amely szerinte kizárólag a CEU-ról szól.

Meszerics Tamás, a Lehet Más a Politika EP-képviselője a zöld frakció külügyi munkacsoportjának ülésén az Európai Parlament (EP) épületében Strasbourgban 2014. július 16-án. MTI Fotó: Beliczay László

MTI Fotó: Beliczay László

Meszerics Tamás hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette: egy jogállamban diszkriminatívnak tekintik azt a törvényhozást, amely egyetlen alanyra koncentrál. A kifogásolt törvényjavaslatnak ugyanakkor szerinte ennél nagyobb tétje van: az az akadémiai szabadságról szól Európa szerte. Ezért pártja kezdeményezi, hogy az Országgyűlés, ha napirenden tartja az előterjesztést, uniós napirendként tárgyalja azt. Kifejtette: ugyanazért gondolja ezt a javaslatról, amiért Navracsics Tibor uniós biztos is, mert az európai felsőoktatási térség jövőjét alapvetően érinti a CEU jövője. Különösen sérelmezte, hogy a kormány kezdeményezésére az Országgyűlés a javaslatról már kedden szavazna.

Szerinte az eljárás hasonlít a szentpétervári egyetem ügyére, amely hasonló “vegzálást” szenvedett el, de a politikus feltűnőnek tartotta a párhuzamot a magyarországi civilekkel kapcsolatos szigorító törvényjavaslat és egy szintén orosz törvény között, amely ügynökként bélyegzi meg a külföldi forrásból is részesülnek.