A CEU kerül napirendre a magyar és az amerikai kormány között

Tárgyalni fog a magyar kabinet és az Egyesült Államok kormánya a Közép-európai Egyetem (CEU) ügyében - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn újságíróknak a Parlamentben. Előzőleg a CEU memorandumot juttatott el az országgyűlési képviselőknek, azt kérve: ne támogassák a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény tervezett módosítását. A kormány kivételes eljárást kezdeményezett, hogy már kedden szavazni lehessen a javaslatról. Ellenzéki pártok nem támogatják a sürgős eljárást, és többen a javaslat visszavonást kérték.

A kormányfő a külföldi egyetemeket érintő törvénymódosítási javaslattal kapcsolatban azt mondta: vannak Magyarországon szabályok, amelyeket 27 külföldi egyetem – köztük a “Soros-egyetem” – nem tart be, ezeket kell most rendbe tenni. Ezzel együtt kiemelte: “jó szándék fogja vezetni a magyar kormányt és bizonyára az Amerikai Egyesült Államok kormányát is, tehát nincs ok arra, hogy bárki ideges legyen”.

A felsőoktatási törvény javasolt módosítása értelmében a jövőben akkor működhetne oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.

A Közép-európai Egyetem (CEU) új, energiahatékony, Budapest belvárosában lévő épülete 2016. szeptember 15-én, az ünnepélyes átadás napján.MTI Fotó: Marjai János

A Közép-európai Egyetem (CEU) Budapest belvárosában lévő épülete. MTI Fotó: Marjai János

A képviselőkhöz fordult a CEU

A Közép-európai Egyetem (CEU) hétfőn memorandumban fordult az országgyűlési képviselőkhöz. Azt írták, a javaslat aránytalanul korlátozza a tudományos élet és a tanítás szabadságát, a művelődéshez való jogot azzal, hogy a külföldi felsőoktatási intézményektől megköveteli, a székhelyük szerinti országukban is ténylegesen felsőoktatási tevékenységet végezzenek. Álláspontjuk szerint sérül az alkotmányban rögzített hátrányos megkülönböztetés tilalma, emellett a jogalkotásról szóló törvénynek sem felel meg a javaslat, mivel arról információik szerint sem hatásvizsgálat, sem társadalmi egyeztetés nem volt.

Kiemelték: a CEU Magyarországon külföldi felsőoktatási intézményként működik az Oktatási Hivatal (OH) által kiállított külön engedély alapján, a felsőoktatási törvénynek megfelelően. Hozzátették, a törvényjavaslat nyomán a CEU számára a további magyarországi működés lehetetlenné válna, veszélybe kerülne 823 állás, kiesne csaknem 6 milliárd forint éves adóbevétel, a CEU/Közép-európai Egyetem nem Magyarországon költene el mintegy 3 milliárd forintot évente, és több száz magyar diák is elhagyná az országot.

Reagáltak a pártok is 

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: az OH ötévente vizsgálja felül a Magyarországon működő külföldi egyetemek engedélyét, és a legutóbbi vizsgálat kimutatta, hogy egy kivétellel nem működnek megfelelően ezek az intézmények.

A kormány hétfőn a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosításáról szóló előterjesztéshez kivételességi javaslatot nyújtott be, amely szerint kedden lenne a javaslat összevont vitája, sőt a zárószavazás, a törvényjavaslat elfogadása is kedden lenne. A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által jegyzett dokumentumban azt írták: a napirendi javaslat módosítását a törvényjavaslat mielőbbi elfogadásához fűződő kormányzati érdek indokolja.

Hiller István, az Országgyűlés szocialista alelnöke azt mondta: az MSZP szerint politikai indíttatású támadás a törvény tervezett módosítása, a “lex CEU”, amely sérti az oktatás szabadságát. Közölte, a törvényjavaslat messze túlmutat a felsőoktatás, az oktatás keretein, és káros Magyarországnak. Az MSZP a törvényjavaslat visszavonását követeli, illetve nem szavazza meg – közölte.

A jobbikos Z. Kárpát Dániel azt mondta, nem támogatják a sürgősséget, és noha nem szeretné, hogy gender studiest oktassanak Magyarországon, “mélybolsevik, kádárista, kommunista ötletnek” tartja, hogy egyetemeket bezárjanak.

Az LMP – amely szerint a CEU nem sértett törvényt – európai jelentőségűnek nevezte az egyetem ügyét. A párt európai parlamenti képviselője, Meszerics Tamás azt mondta: a kifogásolt törvényjavaslatnak Európa-szerte az akadémiai szabadság a tétje.

A DK azt közölte, ha módosítják a felsőoktatási törvényt, népszavazást kezdeményeznek a kérdésben. Oláh Lajos képviselő azt mondta: pártjuk a keddi szavazáson nem vesz részt.

Az Együtt is a módosítás visszavonásáért emelt szót. Szabó Szabolcs független parlamenti képviselő a sürgősségi eljárásra utalva botránynak nevezte, hogy a kormánypárti többség még arra sem hajlandó, hogy megvédje álláspontját a parlamentben. Hozzátette: még hétfőn kezdeményezi az indítvány eltörlését.

A Párbeszéd Magyarországért társelnöke, Szabó Tímea azt közölte: módosító javaslatot nyújt be, amelyben a kormány javaslatainak törlését kezdeményezi. Ha pedig az Országgyűlés változatlan formában elfogadja a “lex CEU-t”, akkor alkotmányjogi panasszal él. Ha pedig az Alkotmánybíróság nem ad helyt a beadványnak, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak.

Fodor Gábor, a Liberálisok elnöke közölte: ellenzik a “Közép-európai Egyetem megbüntetését” célzó törvényjavaslatot, mert nincs összhangban Magyarország érdekeivel. Hangsúlyozta: a kormánynak kalkulálnia kellene azzal is, hogy a CEU elleni javaslat modellje alapján Romániában veszélybe kerülhet a magyar egyetemek működése.

Tiltakozik a felsőoktatás 

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) közleményben fejezte ki tiltakozását a törvénymódosítási javaslat benyújtásának módja ellen. Úgy vélik, a javaslat tartalma sérti az egyetemi autonómiát, az akadémiai szféra szabadságát, veszélyezteti integritását, ezért felszólították a kormányt: vonja vissza előterjesztését.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezetősége és az intézmény doktorandusz önkormányzata nyilatkozatban állt ki a CEU mellett hétfőn. Kiemelték, hogy: az intézmény a magyar felsőoktatás pótolhatatlan része és az is kell, hogy maradjon.